Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-27 / 123. szám
5 2009. MÁJUS 27., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ Nem kell okvetlenül kitalálni új dolgokat, akár más országoktól is átvehetjük azt, ami ott jól működik. Alapigazság, hogy munkahelyteremtés nélkül nincs fellendülés. Az új rendszerváltással vissza kell adni a munka becsületét! n ZÖLD SZECHENYI-TERV A JOVO százalékos arányát ajánlja a tagjainak. Nemzetgazdasági érdek ennek a világtrendnek a követése, de ehhez új támogatáspolitikára van szükség.- Ez a törekvés hogyan ültethető át a gyakorlatba?- Kell egy zöld Széchenyi-terv 500 milliárdos kerettel, tegyünk hozzá a C02-kvótából 100-200 milliárd forintot és természetesen a vállalkozók önerejét. A mintegy 1500 milliárd forint már egészen tekintélyes összeg. A másik pillér az új szervezeti rendszer lehetne. Ez segítené e technológiáknak az elterjedését egy új szabályozási rendszerrel, amely megkönnyítené a pénzhez jutást. Az úgynevezett harmadik láb pedig egy zöld hitelintézet, amely kizárólag ezeket a projekteket finanszírozná.- Megtalálja a jelenlegi kormányprogramban ezeknek a törekvéseknek az alapjait?- Sajnos nem. A Bajnai- kormány tűzoltómunkát végez, A zöldgazdaság és a mezőgazdaság fejlesztése lehet a válságból való kitörés egyik hajtóereje - mondta dr. Nagy Andor, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt munkatársunk kérdéseire. Lengyel János , -------------- ; ------------------Ge nerációk nőnek fel úgy; hogy nem látták a szüleiket dolgozni.- Amikor minden a válságról szól, milyen esélyei vannak a környezetvédelemnek?- A gazdasági válságból való kilábalás egyik terepe a környezeti ipar lehet - mondta dr. Nagy Andor, a KDNP-frakció tagja, szakpolitikus. - A zöldgazdaságnak tehát kiemelkedő szerepe van a kibontakozásban. A válság egyik oka, hogy a gazdasági növekedés a fosszilis energiára épült az ipari forradalom óta. Ez az út véget ért. A fosszilis energiaforrás kimerülőben van, ráadásul a szénre, a gázra, az olajra épülő gazdaság emissziót bocsát a levegőbe, szennyezi a környezetet, globális felmelegedést okoz, amely ellen küzdeni kell. Más országok már szembenéztek ezzel a megkerülhetetlen ténnyel. Az új amerikai elnök gazdaságpolitikájának középpontjában is meghatározó szerepe van a zöldgazdaság fejlesz- tésének, a megúju- f ló energiának. Ar- ról az országról ■ van szó, amely... akár pénzzel vagy > fegyverrel korlátlanul juthat hozzá fosszilis energiához. Mégis léptek, hogy megóvják a jövőjüket. Nekünk sem kell kitalálni új dolgokat, ezt a prioritást például át lehet venni.- Az adottságaink megfelelőek ehhez?- Magyarország gazdag megújuló energiában. A termálvíz, a biomassza, a napenergia hasznosítása olyan technológiai váltást idézhetne elő, amely megsokszorozná a lehetőségeket, benne a mérnöki kapacitást is. Ez az egyetemek számára is új kihívást jelentene, s olyan innovációs lökést adna az országnak, amely megalapozhatná a jövőt. Ezért állítom, hogy a gazdasági válságból a zöldgazdaság lehet az egyik kitörési pont.- Elégedett a jelenlegi kormány válságkezelési technológiájával? Megalapozza az önök törekvéseit?- A kormány szerint először a pénzügyi egyensúlyt kell megteremteni és minden más csak ezután következhet. Szerintünk ez kevés! Ha nem jut pénz a gazdaságra, akkor hiába van pénzügyi egyensúly, nincsenek munkahelyek. Ha nincsenek munkahelyek, akkor nincs gazdasági növekedés. A zöldgazdaság munkahelyteremtő képessége egyértelmű, s ha ehhez hozzáveszünk egy zöld Széchenyi-tervet, akkor Névjegy: dr. Nagy Andor amelyről nem lehet tudni, hogy meddig tart. A megoldás egy új választás és egy új kormány lenne, mert sok mindent le kell egyszerűsíteni, újra kell gondolni. Fel kell szabadítani kezdeményezőkészséget; hogy megújuljon a vállalkozási kedv. A jelenlegi feltételek erre nem alkalmasak. Az innováció hordozói az egyetemek, kutatóintézetek lehetnének. Németországban például a biomassza-potenciál fejlesztése 100 ezer új munkahelyet jelentett. Pedig a mezőgazdaság ottani adottságai messze elmaradnak a magyarországitól. Nálunk is létre jöhetne több tízezer munkahely.- A zöldgazdaság fejlesztése elégséges a foglalkoztatottság növeléséhez?- Nálunk igencsak kevesen dolgoznak, azaz alacsony a foglalkoztatási ráta. Csak ha kevesen dolgoznak, kevesen üzemek adót. A zöldgazdaság lehetne a húzóerő! Munkára nemcsak azért van szüksége az emberműködőképes lehet a dolog.- Mekkora pénzalapra lenne szükség a zöld Széchenyi-terv- hez?- A jelenlegi tervek szerint ez 500 milliárd forintos állami alap lehetne, amely magyar kis- és középvállalkozásokat segítene a környezetipar fejlesztésében.- Ehhez új támogató rendszerekre is szükség van?- Támogatás nélkül nem megy. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban többször elmondják: drága a szénhez, az olajhoz, a gázhoz képest. De ne feledjük: annak idején, amikor az internet meghonosodott, az sem volt olcsó. S mi lenne most nélküle? Tény, hogy a megújuló energiákon alapuló technológiák ma még sokba kerülnek, s nehezen terjednek támogatás nélkül. De ez beruházás a jövőbe. E fejlesztéseknek olyan járulékos hozadékuk van, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk. Erre tart a világ is. Az EU például a megújuló energiák 20 1963-ban született Csornán. Nős, két leány- gyermeke van. 1982-től az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karára járt, ahol 1987-ben szerzett diplomát. 1989-től négy éven keresztül a berlini Freie Universitäten folytatott jogi és szociológiai tanulmányokat. A Harvard Business Schoolon Bostonban is tanult. 1983-tól a Bibó István Szakkollégium hallgatója. 1988-ban a Fidesz alapítói között volt. 2001-ben megkapta a Francia Becsületrendet. 1995-től az 1998-as országgyűlési választásokig a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének kabinetfőnöke. 1998- tól Orbán Viktor kormányfő kabinetfőnöke. Országgyűlési képviselő, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. nek, hogy jövedelemhez jusson a család, hanem lelküeg is fontos. Ha . generációk nőnek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket dolgozni, akkor ez új társadalmi gondokat szül.- Ha a segély majdnem annyi, mint a minimálbér, akkor miért dolgoznának?- A választókerületemben is van rá példa, hogy éppen ezért nem dolgozik az emberek egy része. Ha a segélyhez még egy kis feketemunka is társul, több lesz a jövedelem, mint a minimálbér. Ezt a rendszert a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni, mert igazságtalan. Azokat segíti, akik kijátsszák a törvényeket, s nem adóznak. Vissza kell végre állítani a munka becsületét!- Az európai parlamenti választások közeledtén adódik a kérdés: mit köszönhetünk az uniónak, s az unió mit köszönhet nekünk?- A csatlakozásnak akkor is Az igazsagtalan rendszert meg kell szüntetni, mert azokat segíti, akik megszegik a törvényeket előnyei vannak, ha ebből egy átlagpolgár nem sokat érzékel. A nyilvánosság előtt leginkább csak a támogatásokról esik szó. Az pedig nem az unión múlik, hogy ezzel hogyan sáfárkodunk. Hazánk az EU tagjaként biztonságos környezetbe került, s ott ülünk azoknál az asztaloknál, ahol a legfontosabb döntések születnek. A közösség standardjai például a környezetvédelem területén is sokat segítenek. A 21. század az életminőségről szól, amelyhez hozzátartozik a jó állapotban levő környezet is. A víz, a talaj, a levegő minőségének a megőrzése, a káros anyagok, a hulladék kezelése alapvető fontosságúvá válik. Az EU is ezt ösztönzi. Ez is az előnyök közé tartozik. Ma a döntő többség egyetért abban, hogy maradjunk a közösség tagjai. S ez fontos a jövő szempontjából is. Akkor is, ha a nemzeti érdekek hatékonyabb képviselete állandó feladat marad. *- A zöldgazdaságban megkerülhetetlennek látszik a mező- gazdaság. Milyen jövő vár az ágazatra?- A válság után felértékelődik a mezőgazdaság szerepe akkor is, ha ma még sokan lebecsülik. A mezőgazdasági technológiák reneszánsza várható a jövőben. A környezetipar mellett tehát az agráriumban lesznek a legnagyobb változások. Hazánk adottságai kiválóak, de ezeket nem használjuk ki. Az élelmiszertermelés, a biogazdálkodás fontos kitörési pont. Magyarország akár Európa biokertje lehetne.- MUyen esélyei vannak e program megvalósulásának? Jövő nyárra terveznek?- Szakértők szerint akár október-novemberben is lehetnek országgyűlési választások. Még a szocialisták között is vannak ilyen vélemények. A pécsi polgármester-választás égszaka- dás-földindulás volt. Ekkora fölényre nem számítottunk. Az eredménynek több üzenete van. Az egyik: úgy kapott Páva Zsolt kétharmados támogatást, hogy Szili Katalin, a legnépszerűbb MSZP-s politikus indult vele szemben. A másik: úgy tetszik, eltűnnek a bal- és a jobboldali frontvonalak. A pécsi kétharmad biztosan nem jelenti azt, hogy mindenki fideszes lett. És hát elképzelhető, hogy az országgyűlési választásokon is hasonló lesz a helyzet. Aki, nyer, nagyon nyer! Az európai parlamenti választáson előfordulhat, hogy a 22-ből akár 15 helyet is megnyerhet a Fidesz- KDNP frakciószövetség. Jól látszik: nehéz mostanság a szocialista pártot vállalni, tisztelem, aki ezt teszi. Tönkretették az országot, miniszterelnököt kellett cserélni. Nem látszik kiút. Jűd- juk jól: az elbizakodottság rossz tanácsadó, s a választók bizalmáért meg kell küzdeni. Határozott elképzelésekkel kell példát mutatni az embereknek. Nem célunk a kétharmad, de X i «
