Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-24 / 20. szám
2009. MÁJUS 24., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN,KÖZELRŐL Mára kiment a divatból a névadó családi ünnep A legtöbb kisgyermeket keresztelik, vagy nem tartanak semmit Kiment a divatból a névadó ünnepség. A kisebb falvakban évek óta nem tartanak, a városokban is elvétve akad csupán. Ma elterjedtebb a keresztelő. Vida Tünde A napokban tartották az idei első névadót Pakson. Ezen kívül legfeljebb egy-kettő lesz még idén. Czápné Wolf Mária anyakönyvvezető becslését a számok is igazolják: évek óta egykét ilyen ceremóniát tartanak a városházán. A levezényléséhez - ellentétben a temetéshez, házasságkötéshez - nem kell anyakönyvvezetői vizsga, de a gyakorlat az, hogy anyakönyvvezető tartja a szertartást Miután az ezekről született bejegyzések nem titkosak, bepillantunk az 1991-ben nyitott emlékkönyvbe, amelyben eleinte évi 20-25 nevet jegyeztek be, aztán jelentősen megcsappant a számuk. 1999-ről például hat, tavalyelőttről két névadó emlékét őrzi a kötet. Pakson igazi dömping az erőmű építése miatt volt Az ország más tájairól idesereglett fiatalok többsége ezt a formát választotta a névválasztás „meg- pecsételésére”. Az atomerőmű támogatta is a névadókat, amelyek nem egyszer több családot érintettek. Úttörők szavaltak, énekeltek ilyen alkalmakon. Ma már jóval kisebb csinnadrattával zajlik egy névadó. Sala- mon-Herbert Judit szerint a most szokásos forma éppen megfelelő, családias, bensőséges, arról szól, akiről kell, a kisgyermekről. Tapasztalatból mondja, az ő fiuk az egyetlen, akinek idén névadót tartottak a paksi városházán. A döntést, hogy legyen ilyen ceremónia, nagyobbik fiuk születése után hozták meg. Zsombor és a család egyik barátja olyan szorosan kötődtek egymáshoz, hogy úgy érezték, ennek valamilyen formát kell adniuk. Miután nem vallásosak, nem keresztanyának, hanem névadóanyának kérték fel. Amikor Botond született, természetes volt, hogy neki is tartanak ilyen ünnepséIdén egyetlen névadó ünnepséget tartottak Pakson, képünkön Salamon Botond (középen) szüleivel (jobbra), keresztszüleivef és testvérével, Zsomborral get. Esetében is természetesen adódott, hogy kik lesznek a keresztszülők - mert függetlenül a szertartástól így nevezik -, Zsuzsát és Pétert a kisfiú maga „választotta” figyelmével, sze- retetével. A házaspár az anyakönyvvezető előtt fogadalmat tett, hogy nyomon követik Boti cseperedését, és szülei segítségére lesznek. Az eskü szövegét, ami egyébként a szülőkre is voA szekszárdi Vass Annamária mindkét gyermekét, Márkot és Kirát is megkeresztelték római katolikus szertartás szerint. Mint mondta, nem volt kérdés, hogy lesz-e keresztelő. Ragaszkodnak a hagyományhoz, amely a kultúrájuk része. A keresztelő nagy esemény, az új jövevény első nyilvános benatkozik, a paksi anyakönyvvezető kicsit átalakította, kivette belőle az elmúlt rendszerből maradt, mára kissé furcsának hangzó mondatokat. Az így született szöveg ma is helytálló, és - mint Boti édesanyja mondja - szerinte nagyon szép. Kolbert Mátyás németkéri plébános maga is megerősítette, hogy a rendszerváltás előtt és még utána néhány évig dívott a mutatkozása a család és a barátok között. Az első gyermek esetében a rokoni-, a második esetében pedig a baráti körből választottak keresztszülőket. A keresztszülők gondoskodnak a gyermekről, ha netán a szülőkkel történne valami, de mindenképpen sok szeretetet és törődést kap tőlük. névadó. Keresztelőt akkoriban sokkal kevesebbet tartottak. Az is megesett, hogy a szülőhelyen nagy felhajtással társadalmi szertartást tartottak, aztán titokban, valamelyik faluban megkeresztelték a gyereket. A plébános tapasztalatai szerint manapság ha egy családban kisgyermek születik, vagy semmit nem tartanak, vagy egyházi szertartást. NémetkéA fogadalom szövege szülő«: Ünnepélyesen fogadjuk, hogy gyermekünket családját, embertársait szerető igaz emberré neveljük. névadó szülők: Ünnepélyesen fogadjuk, hogy.....(a gyermek neve) életének alakulását figyelemmel kísérjük. Igaz emberré neveléséhez minden segítséget megadunk. ren 1991 óta szolgál, azóta egy névadó sem volt, míg keresztelő évente 10-15 van. A keresztelés, mint mondja elsősorban a kicsi egyházi közösségbe épülését szolgálja, illetve azt jelzi, hogy a gyermek szülein kívül az isten gyermeke is.- A szekszárdi református gyülekezetben tavaly 40, tavalyelőtt 42 keresztelő volt - mondta Balázsi Zoltán lelkész. Az elmúlt kilenc esztendőben hasonlóan alakult a keresztelők száma, évi 35-40 körül. A református lelkész véleménye szerint a fiatalok egyre inkább úgy érzik, hogy mind a házasság, mind a gyermekáldás akkor teljesedik ki igazán, ha azt megpecsételi a lelkészi áldás, illetve a keresztelő. A keresztelőnek megvan a maga szépsége, méltósága, igen megható volt például az anyák napi istentisztelet, amelyet még szebbé tett két keresztelő. Rokoni és baráti körből választanak keresztszülőt Politikusi felvilágosítás DEMJÁN Sándor szerint „a politikai pártok nem akarták felvilágosítani az embereket arról, mit is jelent a kapitalizmus, mit jelent a piacgazdaság.” A lapunknak nyilatkozó ismert személyiség ezt alapvető hibának tartja. nos, ha esetleg nem lenne köztudott: a politikai pártok nem embereket akarnak felvilágosítani, ellenben emberektől akarnak szavazatokat szerezni. Ugyanis erre vannak „teremtve”, nem pedig ismeretterjesztő előadások tartására. Ugyan tarthatnak ismeretterjesztő előadásoknak álcázott rendezvényeket, de magától értetődően csakis azért, hogy még több szavazatot szerezzenek. Ez így is van rendjén, hiszen mindenki azt adhatja, ami a lényege. ettől eltekintve sem biztos, hogy bölcs dolog éppen a politikai pártoktól remélni azt az egzakt felvilágosítást, ami pontosan tükrözi a kapitalizmus lényegét. Ugyanis minden ellenkező híreszteléssel szemben még a politikai pártok sem polihisztor-félistenekből, hanem emberekből, sőt, mi több: politikusokból állnak. Tőlük viszont kaptunk és jelenleg is kapunk - kérés nélkül is - felvilágosítást arról, hogy mit is jelent a kapitalizmus: de ez a felvilágosítás úgynevezett politikusi felvilágosítás. Tehát nem rossz, avagy jó, hanem politikusi. Jutottunk vele, amire jutottunk. Egyébként ha valaki, úgy demján Sándor vitathatatlanul tisztában van azzal, hogy „mit is jelent a kapitalizmus, mit jelent a piacgazdaság”. Másképp nehezen válhatott volna ünnepelt szocialista állami vállalkozóból ünnepelt kapitalista magánvállalkozóvá. Ismerjük el, neki volt igaza: egy pillanatig sem igényelte azt, hogy éppen a politikai pártok világosítsák fel őt a kapitalizmusról. Országosan jegyezték az egykori Kerít emlékezés Új tablót is készíttettek az ötvenéves érettségi találkozóra Bevált a hangsúlyváltás: sztárok helyett helyi érték szekszárd Tíz évet letagadhatnának a szombati 50 éves érettségi találkozó résztvevői, akik ebből az alkalomból új tablót is készíttettek, a mai fotókkal. Nőuralom volt a hajdani közgazdasági technikum, a Kéri 1959-ben végzett osztályában, csak tizenkét fiú járt oda. A hölgyek közül öthat is tanítónő, vagy tanár lett, és a férfiak közt is akad pedagógus. Abban máig is mindannyian egyetértenek, hogy a Kerinek országosan is neve volt. A tanárok többsége doktor volt, köztük az igazgató Bársony Róbert is. A találkozó szervezője, Kopp Ádám legkisebbik fia is itt végzett, pár éve. Nosztalgiából íratta ebbe az iskolába. Többen az OTP-nél kaptak állást, Szabó Gézáné 33 évig dolgozott ott, jelenleg fehérnemű üzlete van Szekszárdon, másnak meg virágboltja Bátaszéken. Lengyeltótiból érkezett Ónodi Károly, aki 40 évet dolgozott a Balatonboglári ÁFESZ-nél. Máig hasznosítja az alma materben tanultakat. Régebben ötévente találkoznak, a 45 éves óta már évente összejönnek, a hajdani 505-ös kollégiumában. Ott volt a tegnapi vacsora is, a városnézés után. Kopp Ádám nehezményezte, hogy az iskolaközpont mai vezetői közül senki sem volt jelen. A még önálló Kéri utolsó igazgatója, Ferincz Jánosné levelet írt az ünneplő osztálynak. ■ 1.1. KOÍZÓNTJÜK AZ 50 éves ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT A 45 éves találkozó óta már évente összejön az osztály böoyiszlő Úgy tűnik, bevált a hangsúlyváltás: a bogyiszlói falunapokon második éve az úgynevezett sztárfellépők helyett a saját és a környező települések értékeit helyezzük előtérbe. Úgymond magunknak csináljuk a fesztivált, és ez nagyon sok embernek tetszik - értékelte Tóth István polgármester a hétvégén zajló bogyiszlói falunapok eddigi tapasztalatait. Az eseménysorozat péntek esti felvezetését némileg megzavarta a vihar, de a retro diszkót sátor alatt is lehetett élvezni. Tegnap már zavartalanul, jó hangulatban folytak az események. Délelőtt zsúfolásig megtelt a katolikus templom, ahol cigány és magyar nyelvű szentmisét tartottak, az alsó- szentmártoni cigányok hívő közösségének részvételével. Délután helyi, környékbeli és távolabbi hagyományőrző együttesek léptek fel, köztük még óvodások is. Ekkor rendezték a halászléfőző versenyt is, amelyen a Kovács János mesterszakács elnökölte zsűri a tíz induló közül a bogyiszlói Molnár Lajos művét ítélte a legjobbnak. Második lett a bátmonostori Halász Ádám, a harmadik a bogyiszlói Szűcs István, különdíjas pedig a Duna- fóldvár és Vidéke Takarékszövetkezet csapata. A mai programból: birkafőző verseny, népi vetélkedő, helyi előadók, Peller Anna. ■ S. K. It 1 é \
