Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-04 / 103. szám

2009. MÁJUS 4.. HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 GYERMEKVILÁG Nem könnyű a polgármester dolga döntés Hatvankét írásból választotta ki a zsűri Váczi Ádám nyertes pályázatát Váczi Ádám, a simon- tornyai Vak Bottyán ÁMK 8. osztályos tanulója vég­zett 1. helyen a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár Gyermekkönyv­tára és a Tolnai Népújság Ha én polgármester len­nék című közös pályáza­tán. Lapunkban korábban ' megírtuk, hogy a felhívás­ra 22 településről 62 gyer­mek küldte be munkáit. Az alábbiakban a nyertes pályaművet közöljük. Váczi Ádám Ha én polgármester lennék.... A polgármester a települési önkormányzat első embere. A polgármester demokratikus vá­lasztás útján kerül a település és az általa irányított képviselő- testület élére. A helyi önkormányzatok mű­ködését az önkormányzati tör­vény írja elő, működését a Köz- igazgatási Hivatal ellenőrzi. A polgármestert a választópol­gárok választják meg, a képvise­lő-testület gyakorol felette mun­káltatói jogokat. Alapfeladata az önkormányzat hatáskörébe tar­tozó ügyek folyamatos vitele, és a döntéshozatal. Tolna megye legkisebb városá­ban élek, így gyerekként is job­ban belelátok a település életébe, mint nagyobb városokban élő társaim. A fentiek ismeretében - te­kintve, hogy ma polgármester­nek lenni nem egy hálás feladat - nehezen értem meg, hogy mi az oka annak, hogy a miénkhez hasonló kis településen is min­den választás alkalmával szá­mos jelölt szeretne polgármes­ter lenni. A polgármester tevékenységi körét törvények és jogszabályok irányítják, ezért nem mindig ér­tem, hogy a választási ígéretek mennyiben befolyásolják a fel­nőttek döntését, hiszen tudják, hogy az ígéretek többsége ígé­ret marad. Ezért úgy gondolom, hogy kü­lönösen a miénkhez hasonló kis településen inkább személyes szimpátia alapján szüleük dön­tés a polgármester személyét il­letően. Ha én polgármester szeretnék lenni, igyekeznék olyat ígérni, amit várhatóan be tudok tartani. Belátom, hogy ez nem könnyű, hiszen a település életének hát­terébe nem lát bele a jelölt ad­dig, míg meg nem választják. Véleményem szerint még akkor sem, ha korábban képviselőként már részt vett a települési dön­téshozásban. Városunkban a képviselőtes­tületi üléseket közvetíti a helyi televízió, így látom, hogy a kü­lönböző döntéseket sokszor mi­lyen komoly vita előzi meg. A képviselő-testületben sokszor ti- zenketten sem tudnak közös ne­vezőre jutni, ezért teljesen érthe­tő, hogy egy-egy döntés a város lakóit is gyakran megosztja. Az, hogy mégis jól érzem magam a lakóhelyemen, annak köszönhe­tő, hogy érzem, a város vezetése elkövet mindent, ami a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben el­követhető annak érdekében, hogy a korábban megszokott, mindennapjaink részévé vált in­tézmények, és szolgáltatások to­vábbra is elérhetőek legyenek. Továbbtanulás és pályaválasz­tás előtt álló fiataloknak, úgy ér­zem, jelenleg ez nagyon fontos feladat, hiszen a nagyobb váro­sokban továbbtanuló társaim hazatérése biztosíthatja a jövő­ben azt, hogy településünk fej­lődhessen. Ha én lennék a polgármester, minden tőlem telhetőt elkövetnék azért, hogy a frissen végzett fiata­loknak legyen kedvük hazajönni, itt alapítani családot és felépítem a jövőjüket. Ennek alapjait már látom megvalósulni, hiszen váro­sunk igyekszik vezető szerephez jutni az oktatás, az egészségügy és a sport területén egyaránt. Na­gyon örülök, hogy az óvodától az érettségiig a lakóhelyemen tudok tanulni. Szüleimtől, tanáraimtól gyakran hallom, hogy ez nülyen nagy dolog. Számos osztálytár­sam pedig naponta tapasztalja ennek az ellenkezőjét, amikor ko­rán kelve busz indulásához kötve jönnek iskolába. Ha én lennék a polgármester, igyekeznék folytatni a már meg­kezdett idegenforgalmi, kulturá­lis tevékenységeket, hiszen ezek erősítik városunk fejlődését, és hírét viszik az országban és a nagyvilágban is. Városunkban számos rendezvényt tartanak en­nek érdekében, szüleimmel, ba­rátaimmal ezeken gyakran részt veszek. Látom, hogy polgármeste­rünk is állandóan j elen van, érez­Váczi Ádám Horváth István, Szekszárd polgármestere mellett bepillantást nyerhet a polgármesteri hivatásba tetve ezzel, hogy a város odaáll a különböző rendezvények mellé, legyen az országos, nemzeti, he­lyi ünnep vagy rendezvény. Ha én lennék a polgármester, igyekeznék nemcsak személyes jelenlétemmel, az esetleges anyagi segítséggel hozzájárulni a település életéhez, hanem a városban járva-kelve szeretnék közelebb kerülni az egyes em­berek problémáihoz. Környeze­temben ugyanis azt látom, hogy csak hangos emberek szava jut el a tanácsterembe, az egyszerű embereké, akik nem kiabálnak, nem tüntetnek, hanem igyekez­nek problémáikat sokszor akár erőn felül is önerőből megolda­ni, nem hallatszik el a megfele­lő helyekig. Fontosnak tarta­nám, hogy egy település vezeté­se lehetőségeihez képest ott se­gítsen inkább, ahol azt látja, A Ha én polgármester lennék című pályázat helyezettjei: 1. Váczi Ádám (Simontor- nya), 2. Ignácz Erika (Szed­res) és Kiss Levente (Báta- szék), 3. Matus Aliz Lili (Me­dina), Porkoláb Emma (Szed­res) és Sparks Jason (Szek­szárd). Különdíjat kapott: Bokor Bettina (Várdomb), Borzavári Róza (Madocsa), Nyisztor IAszló (Szekszárd) és Szőke Zsófia (Fadd). To­vábbi díjazottak: Bóvári Ber­nadett (Szekszárd), Csíki Ni­koletta (Zomba), Horváth Re­beka (Ozora), Kiss György (Simontomya), Kovács Gabri­ella (Iregszemcse), Máté Ró­bert (Kaposszekcső), Orsós Franciska Alexa (Mözs), Pap Péter (Várdomb), Puskás Ta­más (Fadd), Szabó Anita Fanni (Nak). hogy a lakók is igyekeznek ma­gukon segíteni, nemcsak felül­ről várják a segítséget. Tudom, látom, hogy ezt nem könnyű megvalósítani. Ha a pol­gármester túlzottan együttérző azért, ha nem, akkor azért ne­héz jó polgármesternek lenni. Véleményem szerint az, hogy polgármesternek lenni társadal­mi megbízatás, nem lenne sza­bad, hogy kizárja, hogy a jelöl­teknek a feladatukhoz megfele­lő képzettséget, rátermettséget írjunk elő. Polgármesternek len­ni megfelelő gazdasági helyzet­ben, a jelenleginél jobb körülmé­nyek között biztosan jó. A mai nehéz helyzetben úgy gondo­lom, hogy csak annak szabad er­re törekedni, aki emberileg, po­litikailag, gazdaságilag és min­den területen biztos abban, hogy a településnek jót tud tenni. Sajnos, azt hiszem én ezt nem biztos, hogy meg tudnám termi, ezért nem is szeretnék polgár- mester lenni. MESE Hogyan került a holló Mátyás király címerébe? Mátyás ifjú korától igen nagy vitéz volt. Sokat csatázott min­denféle ellenséggel. Egyszer hogy, hogy nem a poroszok fogságába került. Á porosz ve­zér úgy gyűlölte, annyira ha­ragudott rá, hogy megparan­csolta a katonáinak:- Mátyást mindennap fogjátok eke elé! Hadd szántsa a hegy­oldalakat, bánja meg azt is, hogy a világra jött! így szenvedett Mátyás nehéz rabságban porosz földön. Egy­szer az édesanyja, Szüágyi Er­zsébet, meghallotta, hogy az ő egyetlen fia micsoda nyomorú­ságban sínylődik. Előhívatta az egész háza népét, szolgákat s katonákat. Megkérdezte tőlük:- Melyiktek vinné el hama­rabb ezt a levelet a fiamnak?- Én viszem, én viszem! - ver­sengtek a szolgák. Akkor csak lereppent egy nagy, fekete holló, s kikapta a levelet Szilágyi Erzsébet kezé­ből, s elszállt. Mátyás még azon az estén megkapta az édesanyja levelét, s választ is küldött a hollóval. Megírta, hol szenved, hogy szenved, s hogy eke elé fogják mindennap. Mikor Szilágyi Erzsébet ezt el­olvasta, a szíve szinte megha­sadt a gyermekéért. Nagy szándékot tett fel magában, s üzenetet küldött Mátyásnak:- Apád helyett apád leszek! Ebből Mátyás megtudta, hogy hamarosan kiszabadul. Szilágyi Erzsébet akkora csa­patot gyűjtött, hogy Mátyást ki tudták szabadítani a rabság­ból. Az asszony is ott harcolt a katonákkal, mint egykor Má­tyás apja, Hunyadi lános. Amikor Mátyást királlyá vá­lasztották, a címerébe hollót tetetett, mert a holló vitt neki hírt a nehéz rabságba. ■ Kóka Rozália gyűjtése t&í KÖNYV VE Thomas Bre'íino A NA&Y HISZTIBŰBÁJ Egy abszolút normális nap az abszolút nem normális Schnabel-Meierbeer család­nál: Te jószagú, szent Habakuk! Lizi és Tinka csep­pet sem jó fej unokatestvére, Annamari (alias Miss Hiszté- rika) jön látogatóba! Gréta vá­Könyvajánló ) Thomas Brezina: A nagy hisztibűbáj - Fiúk kizárva 19. lasztás elé állítja lányait: vagy megtűrik a házikójuk­ban, vagy otthon töltik az egész hétvégét. Punktum! Pont most, amikor Tinka cuki hercegnő, Lizi pedig vérbeli Gigacsaj akar len­ni?! Egyszerre minden a fe­je tetejére áll: Tivadar a Csókold-meg-a-békát vizsgára készül, Dávid pedig malacnak képzelve magát a sárban da- gonyázik. Most már csak egy északról közeledő Fekete Csa­pás hiányzik.. Thomas Brezina: A nagy hisztibűbáj - Fiúk kizárva 19. Egmont-Hun- gary Kft., 2009., 200 oldal. Franklin, a teknős Franklin éppen a nyári szüni­dejét élvezi, amikor különleges látogató érkezik hozzájuk - Lu­cie nagynéni, a szenvedélyes kincskereső régész. Franklin nagymamájának erről eszébe jut a saját „kincse", egy doboz, amit még kisgyermekkorában ásott el. De a múlt felidézésétől hirtelen megbetegszik. Franklin és barátai elhatároz­zák, hogy megkeresik azt a do­bozt, mely talán segít Mamie felgyógyulásában. Lucie néni és keresztlánya, Samantha is csatlakozik az erdő mélyébe tartó expedícióhoz. Franklin- ' nak nagy türelemről kell tanú­Filmajánló bizonyságot tennie, hogy sike­rüljön fiatal csapatának figyel­mét az elveszett kincsre össz­pontosítania. Franklin, a tek­nős, francia animációs film, 2006. Rendező: Dominique Monfery. ’ m Forrás: www.mozi-dvd.hu Fejtörő Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervénye- idet, hiszen könyvet nyer­hetsz a Tolnai Népújság fej­törőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. HOGYAN HÍVTÁK MÁTYÁS KI­RÁLY ÉDESANYJÁT? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesztő­sége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: május 8. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents