Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-20 / 117. szám
2009. MÁJUS 20., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 válság Kemény évek jönnek, ha nem változtatunk, mi leszünk a kontinens legszegényebb országa. A fiatalok inkább elmennek, de nem fizetik a mások által felhalmozott adósságot, s száz év múlva nem lesz, aki magyarul beszél. n A CSEHDLEPCSO CSELEDSORBA VEZET A nemzeti tőke hiánya akár nemzethalálhoz is vezethet - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke munkatársainknak amikor Szekszárdon járt, s válaszolt kérdéseinkre. Venter M. - Lengyel J. Immár évtizedes múltja van a Szekszárdi Vállalkozói Szalonnak. Stílszerűen előadással ünnepelték az évfordulót, ahol Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek elnöke tartott teltházas, nagy érdeklődéssel kísért előadást.- Nem titok, hogy több szálon is kötődik Tolna megyéhez. Melyek ezek?- Még a Gorsium Áfesz elnökeként jó kapcsolatokat ápoltunk a Tolna megyei Áfésszel, az ismeretség erre az időre nyúlik vissza. Ez egy igen sikeres időszak volt, szerettem ide jönni. Aztán megemlíthetem még a szekszárdi Skála Aruház nyitását Ennek az első napon 60 ezer látogatója volt, ami egy 40 ezer lakosú városban kiemelkedőnek mondható. Talán még a rekordok könyvébe is belekerült A szekszárdi Skála a negyedikként nyűt meg az országban még 1978-ban.- Mit érzett most, amikor eljött előtte? Az egykori Skála áruházakban manapság többnyire ázsiai kereskedők üzletei vannak, mint például a szekszárdiban is. Hogyan éli meg ezt a változást?- A gazdaság fejlődésének vannak elkerülhetetlen velejárói. Nem szabad szomorkodni emiatt, ezeket a dolgokat nem veszteségként kell megélni, hanem mint szükséges változást. Ha igazán őszinte akarok lenni, az első csapást a Skála áruházakra én magam mértem a Pólus Center megnyitásával. épülésének megvoltak az alapjai, de mégsem jöttek létre, ösz- szefogás helyett ismét a magyar széthúzás győzött. Bár nem csak a széthúzás volt az ok. A rendszerváltás is szövetkezet-ellenes volt, elsősorban a mezőgazdaság miatt, de ez kivetült az összes többi szövetkezeti formára is. Pedig ahelyett, hogy szétzúztuk, erősíteni kellett volna. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a kereskedelem, de a mezőgazdaság sem itt tartana, mint most. Elég, ha arra gondolunk, hogy az egyetlen csődveszélymentes - szakszóval élve likvid - rendszer ma Magyarországon a takarékszövetkezeti rendszer. Kiemelkedően jó takarékszövetkezetek vannak Tolna megyében is, elég, ha csak a Völgység- Hegyhát Takarékot említem, amely jelenleg 39 önkormányzati számlát vezet. Ritkaság, hogy az önkormányzatok helyi pénzintézettel kezeltetik a számlájukat, inkább külföldi bankokra bízzák.- A szövetkezeti szisztéma elvetése mellett az ön véleménye szerint volt-e más is, ami rosszul sikerült a rendszerváltás idején? nem kedveznek sem a politikai viszonyok, sem a joggyakorlat. A vállalkozásokat védeni kellene, de a jelenlegi jogi helyzetben sem a körbetartozásokat, sem más, vállalkozókat egy pillanat alatt tönkre tehető törvénysértéseket nem tudnak kozó. A fejekben a vállalkozó nem az, aki napi 10-12 órát megállás nélkül dolgozik, hanem az, aki ügyeskedik, aki csal, kijátssza a szabályokat. Ez nagyon nagy baj. Erről a pontról továbblépni nem egyszerű, de nincs más út. Nálunk tőketulajdonos bárki lehet, csak magyar nem. óba, mint mondjuk a spanyolok, vagy a görögök, tizedannyi támogatással. Azt szoktam mondani, hogy mivel a cselédlépcsőn jutottunk be, cselédsorban vagyunk az unióban.- Merre tovább Magyarország? Ennek a meglehetősen Kemény dolgokat mondott Szekszárdon Demján Sándor- Úgy gondolom, a jelenlegi helyzetben nem álmodozni kell. Egyszer végre komolyan kellene venni a tényeket. Addig, amíg nem késő. Nálunk mindig a fantasztákat ünnepelték, pedig a nemzeti érdek és a nemzeti érzelem nem mindig ugyanaz. Kemény évek jönnek, ha nem változtatunk, az elkövetkező évtizedekben mi leszünk a kontinens legszegényebb országa. Most nem az érzelmeké a főszerep, hanem a racionalitásé, és a tét a fennmaradásunk.- Mit kellene tenni?- Először is szembenézni a valósággal, azt hiszem, talán ez a legnehezebb. Aztán megpróbálni csökkenteni a tőkehiányt Bármennyire is meglepő, állami vállalatokat kell létrehozni, amelyek magyar vállalkozókkal társulnak, nekik adnak munkát. Fel kellene vállalnia a politikának a szigorú gazdasági intézkedésekkel járó munkanélküliséget, bizonyos juttatások megvonását. Az a- Az alapvető hibának azt tartom, hogy a politikai pártok nem akarták felvilágosítani az embereket arról, mit is jelent a kapitalizmus, mit jelent a piac- gazdaság. Az emberek nem tudták, mi az a GDP, mit követel az adózás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezért van az, hogy a mai magyar társadalom nem mobil, az emberek nem tesznek semmit, passzívak. S várják, hogy majd valaki cselekszik helyettük.- Minden olyan jól kezdődött. Hatalmas, magyar kereskedelmi egységek alakulhattak volna. Ma Magyarországon a komoly kereskedelmi láncok külföldi tulajdonban vannak. Ez törvényszerű?- Nem, egyáltalán nem az. A hazai kereskedelmi láncok ki- Lát-e kivezető utat a jelenlegi helyzetből?- Mindenképpen összefogásra lenne szükség. Csakhogy ehhez az összefogáshoz érdek is kell. Azaz olyan adókedvezmények, amelyek arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy összefogjanak, egységesen lépjenek fel. Ma Magyarországon ehhez kellő időben és megfelelően orvosolni. Nagy problémák vannak a morállal is. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a köztudatban a vállalkozó és a bűnöző kifejezés szinte összefonódik. Az emberek nincsenek tisztában vele, hogy ki a vállal- Véleménye szerint tehát elmaradt a rendszerváltáskor a kellő felvilágosítás a piacgazdaság alapfogalmairól, működéséről. Történt-e más mulasztás is?- Igen. Senki sem ismerte fel a nemzeti tőke jelentőségét. Nálunk tőketulajdonos bárki lehet, csak magyar nem. Meg is fizetjük az árát, mert a külföldi tulajdonos még azt a kis tőkét is kivonja innen, amit ez a gyéren termelő gazdaság előállít.- Sokan alig várták, hogy belépjünk az unióba. Azt gondolták, ez majd minden problémát megold. Önnek mi a véleménye erről?- Az uniónak sajátos elképzelése van a mi szerepünkről. Ha nagyon borúlátóan akarnék fogalmazni azt mondhatnám, hogy minket afféle cselédszerepre szánnak. Sokkal rosszabb kondíciókkal léptünk be az unisötét víziónak vannak már előjelei?- Sajnos igen. Több mint kétezer diák kapja a Demján- ösztöndíjat, amely az állami ösztöndíj kétszerese. Nemrégiben készíttettem egy felmérést az ösztöndíjban részesülő diákok között a diploma utáni terveikről. Több mint 80 százalékuk külföldön képzeli el az életét. A fiatalok okosak, azt mondják, nem akarják fizetni a tetemes államadósságot, a nyugdíjakat - nálunk nincs nyugdíjalap, mindig az aktív korosztály fizeti -, a külföldinek többszörösét kitevő adót és járulékokat. Márpedig ha a fiatalok elmennek, akkor maradnak az öregek és a szociálisan rászorulók. Európa asszimilál minket, és száz év múlva nem lesz senki, aki beszélné a magyar nyelvet.- Kemény szavak, és borúlátó jövőkép. bizonyos jóléti rendszerváltás hitelből zajlott, és most nagyon keményen megfizetjük az árát.- A kemény szavak, borús gondolatok után evezzünk könnyedebb vizekre. A beszélgetés elején említette, hogy szívesen jár vidékre, Tolna megyébe is örömmel jön. Mitől más a magyar vidék?- Meggyőződésem, hogy az ország problémáinak 70 százaléka Budapesten van, gyakorlati és morális szinten is. Vidéken több az önállóság, kezdeményezőkészség, amely meglátszik a városok fejlődésében, az emberek mentalitásában, elkötelezettségében, amely messze a fővárosi fölött van. A kisebb településeken, ha nehéz is, de emberibb az élet. Vágyom a csendet, a nyíltságot és az őszinteséget, s ezt vidéken megtalálom. DEMJÁN SÁNDOR üzletember 1943-ban született az erdélyi Bőrvejben. A család 1945-ben települ át Magyarországra. 1965-ben szerez diplomát a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. SZAKMAI KARRIERJE a ÓtklS évek közepén indult az áfésznél, hírnevét a Skála áruházlánc megalakításával alapozza meg 1973-ban. Nevéhez fűződnek Magyarország első privatizációi, később pedig az Névjegy első bevásárlóközpont, az 1996-ban megnyitott Pólus Center, majd az első modem összetett városközpont, a West End City Center megalapítása is. SZAKMAI PÁLYAFUTÁSA: 1973-1986 alapító, vezérigazgató Skála Áruházlánc Rt 1986-1990 alapító, elnök-ve zérigazgató Magyar Hitelbank 1991- alapító, vezérigazgató Ceic Holdings Ltd. 1996- alapító, elnök THGránit Fejlesztési Rt. jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek az elnöke. 2003-ban a VOSZ támogatásával megalapítja a Prima Primissima Díjat Alapítványa révén több mint 2000felsőoktatási intézményben tanuló diák részesül ösztöndíjban. hobbija: sakk, kártya, horgászat, labdarúgás.
