Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-17 / 19. szám
13 2009. MÁJUS 17., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Kivételezett helyzetben vagyok” beugró Kálloy Molnár Péter reneszánsz ember: ír, zenét szerez, játszik és rendez Kálloy Molnár Péter a szó hagyományos értelmében vett sztár. Ő ugyanis sosem a magánéleti botrányaival kerül a címlapokra, hanem szakmai teljesítményével. Igazi reneszánsz ember, aki zenél, verset ír, színészkedik, rendez, fordít, ráadásul büszke családapa is. Mézes Gergely- Egy reklámfelvételre igyekszik. Ezt is ugyanolyan lelkesedéssel csinálja, mint a többi színészi munkáját?- A reklámszerepléseket is úgy kell felfogni, mintha Cseho- vot játszana az ember. Mikro- színdarabként. Ha nem teszem oda magam, az rögtön átjön. ■ Ha nem próbálhatnám ki magam ennyi területen, unatkoznék.- A szakma hogy viszonyul ezekhez a szereplésekhez? Irigyli, vagy neheztel érte?- Most a hangomat kölcsönzőm, ennek semmi negatív következménye nincs. Szerencsére engem mindig valami egyedi dologhoz hívnak, voltam már katicabogár, fűrész - csupa extrém feladatot kapok. Az ilyen munkákat egy viszonylag szűk kör csinálja, hiszen egyedi orgánum, beszédtechnika szükséges | hozzá. 1 t/3- Korán szakított a társulati J rendszerrel, és szabadúszó lett. Mit gondol, megérte?- 1997-ben, négy évvel a diploma után lettem szabadúszó, amikor ez még meglehetősen bátor tettnek számított. Nem bántam meg a döntésemet, nagyon szeretem a szabadúszással együtt járó szakmai sokszínűséget, és ennek köszönhetem művészi kiteljesedésemet is. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretek társulathoz tartozni, csak hát a társulatban nagyok a kötöttségek. Amire kiírnak, azt el kell játszani. Sajnos mivel egyre kevesebb az állami támogatás, mind többen kényszerülnek szabadúszásra.- Verset ír, zenél, rendez, játszik - mondhatni igazi reneKálloy Molnár Péter két és fél éves kisfiára a legbüszkébb Névjegy KÁLLOV MOLNÁR PÉTER 1970- ben született Mezőcsáton. 1993-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1991-ben került a Nemzeti Színházhoz, majd 1992-től 1997-ig a Vígszínház társulatának volt a tagja. 1997 óta szabadfoglalkozású művész. Számos filmben szerepelt, a többi közt az Üvegtigrisben, a Kútfejekben, a Papírkutyákban és a Nájlon- gitárban. Öt verseskötete jelent meg: Keselyű dal, Staccato, Last minute, ígéreted magházában, Ablak az égen. MŰFORDÍTÁSAI: S.Ö.R., G. Ö. R. CS., Rocky Horror Show, Kövek a zsebben. lemezei: Rocky Horror Show, A legújabb Villon (versek), Borzontorz meséi, Aida, Fame, Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok, A nő után (saját szerzeményeiből). szánsz ember. Nagy küszködést jelent ez a mai világban?- A mai Magyarország nem kedvez a művészi kiteljesedésnek. Viszont ha nem próbálhatnám ki magam ennyi területen, akkor unatkoznék. Sajnos a támogatási rendszer rossz. Mivel az, amit én csinálok, nem tartozik az alternatív és a kőszínházi kategóriába sem, még nehezebb támogatást szerezni. A S.Ö.R. már 15 éve fut sikerrel, a G.Ö. R. CS. tíz, a Kövek a zsebben hét éve. Ám ha össze akarnék rántani egy új csapatot, akkor mindent a nuüáról kellene kezdenem.- Ön a Beugróval az egyik legismertebb színész lett. Nem lett könnyebb megnyitni azokat a bizonyos ajtókat?- A Beugró nagy áttörés volt, olyan országos ismertséget hozott, amit még a mozisikerekkel, a Kútfejekkel, az Üvegtigrissel sem lehetett elérni. Talán egy kicsit könnyebb lesz, mert a Beugróból tényleg mindenki megtudhatja, mire vagyok képes. Remélem, ezentúl nem kell magyarázkodnom, hogy meg tudom csinálni, amit felvázolok. Mi négyen kivételezett helyzetben vagyunk, viszont a többi színésznek nagyon meg kell küzdenie az ismertségért. A rendezők nem mernek kockáztatni, csak az ismert arcokkal akarnak dolgozni. Az, hogy mi színházat csinálhatunk a televízióban, egészen rendkívüli lehetőség. A Beugró bebizonyította, hogy lehet sikeres műsort csinálni színházról is.- Mondhatjuk, hogy elért egy bizonyos szakmai csúcsra?- Nem. Szerintem a művészetben nincsenek csúcsok, nincs Mount Everest. Mindennap meg kell haladni önmagunkat. Persze ekkora médiazajban ez nem könnyű. A televíziókban kétperces sztárokat látnak az emberek, akik előbb lettek ismertek, és csak utóbb akarnak letenni valamit az asztalra. Egy alkotó ember számára azonban ez az egész cirkusz csak másodlagos, csinálja a dolgait, aztán az, hogy sztár lesz-e, vagy sem, csak egy mellékes következmény.- Az ön magánélete nincs is kiterítve a címlapokon. Túda- tosan kerüli az ilyen nyilvánosságot?- Nem is akarok a magánéletemről nyilatkozni, hiszen ha az ember ebbe belemegy, akkor egy idő után már csak erről fognak írni a lapok, és nem arról, hogy milyen lett a lemezem, milyen filmet forgatok épp. Ha a kisujjadat nyújtod, bekapnak egészen. Nem vagyok annyira érdekes, nincsenek nagy botrányok körülöttem. Ha eltűnik egy gombom, nem hívom a bulvárújságírókat, hogy segítsenek megkeresni. ■ A művészetben nincsenek hegycsúcsok, nincs Mount Everest.- A családja hogy fogadja, hogy ennyire elfoglalt?- Néha hiányolnak. Nagyon szerencsés vagyok, hiszen nélkülük aligha tudnék ennyi mindent csinálni. Nagyszerű családom van, a fiam a büszkeségem. Most lesz két és fél éves, de már énekelt az első lemezemen. Legalábbis sikított egy nagyot.- 2008-ban jelent meg az Ablak az égre című kötete, kilencévi hallgatás után. Miért?- A versírást nem lehet erőltetni. Ha eszembe jut egy sor, akkor nekiállok, és a vers kibontja önmagát. Az Ablak az égre nagyon érdekes kísérlet volt, Lóránt Attila fotóművész fotóihoz írtam szabad asszociációkat. Sokkal könnyebb volt így írni. Ahogy telnek az évek, úgy lesz az ember egyre megfontoltabb. A verseket el kell tenni az asztalfiókba, néhány év alatt kiderül, hogy megállnak-e lábukon.- Dalokat írni könnyebb?- Más. Először a zenét írom meg, és utána készül hozzá a szöveg, ami olykor igazán fáradságos munka. Szerencsére Hrutka Róbert segít a hangszerelésben, aki roppant tehetséges ember. Most például épp egy szólólemezt készít, május 23-án lesz a bemutatója a Millenárison. Én is fellépek majd vendégként. Őszre pedig befejezzük az én lemezemet is. Pesti álom lesz a címe, a számok pedig kis történeteket mesélnek el a nagyvárosból. Hihetetlen zenészválogatott jött össze, Borlai Gergő dobol, Fekete Kovács Kornél trombitál, Galamb Zoltán zongorázik és még sorolhatnám. HÍRSÁV Scorsese filmre viszi Frank Sinatra életét JÁTÉKFILMET készít Frank Sinatra életéből Martin Scorsese. Korábban két ívűimet készítettek róla, akkor Philip Casnoff és Ray Liotta játszotta Sinatrát. Helyreigazítást közlünk LAPUNK MÚLT heti számában, az Európa legnagyobb szobra készül című cikkünkben tévesen idéztük Jovánovics György szobrász- művészt. A szövegben olvasható állítással ellentétben jovánovics György nem szégyellj a 301-es parcellában található 1956-os emlékművét. A mondat helyesen így hangzik: „Néha tetszik, máskor kételkedem benne. Ez azt is jelzi, hogy a tájplasztikám él, és az utókor ítéletére vár.” A tévedés miatt elnézést kérünk. HIRDETÉS Házi mozizz! Cseréld le tévéelőfizetésedet IPTV-re és házi videotéka költözik a nappalidbal AC* STIilfg A swjB-é • kiváló digitális hang-és képminőség • széles műsorválaszték ■ elektronikus műsorújság ■ megállítható, visszatekerhető, felvehető élő adás □ □□ Az IPTV-előfizetéshez videotéka is tartozik. • Több mint 700 film, akár a TV-premier előtt! ■ Filmkölcsönzés néhány gombnyomással. ■ Éjjel-nappal elérhető. IPTV Alap csomag havi 2490 Ft T-Home telefon és internet mellé, egyéves hüségidővel, 27 tévécsatornával. Az ajánlat 2009. április 27-től visszavonásig érvényes, új előfizetés megrendelése esetén, a Magyar Telekom Nyrt. meghatározott szolgáltatási területén belül, műszaki felméréstől függően. Műszaki okok miatt a szolgáltatás csak meghatározott internetszolgáltatók, illetve a Magyar Telekom meghatározott internet-csomagjai mellé rendelhető, illetve az elófi zetés fennállta alatt csak bizonyos internet-csomagok igénybevétele lehetséges. A tájékoztatás nem teljes körű, további információ a www.t-home.hu oldalon, 1412, T-Pontokban és T-Partner üzletekben. HomeTihanyitól Wahornig: kalapács alatt a neves gyűjtemény belvedere A gazdasági válság várhatóan előcsalogatja a korábban pihentetett, értékes műalkotásokat is Furcsa kettős hatást gyakorol a gazdasági válság a műkincspiacra. Egyfelől igaz, hogy a vásárlók óvatosabbak és kevesebb a mozgatható tőkéjük. Ezt jelezte például New Yorkban május elején, hogy a Sotheby’s egyik árverésén nem kelt el Picasso előzőleg 16 millió dollárra becsült képe, a Maja. Másfelől azonban a válság olyan gyűjtemények piacra dobását segíti elő, amelyek korábban nyugodtan pihentek a gyűjtőknél. Már az év végén látszott ez: a tavaly télinél majdnem tíz százalékkal nagyobb, bő 3,1 milliárd forintos összleütési értéket produkáltak a hazai cégek november-decemberi festményárverései. Scheiber Hugó: Táncos Patkó: A római Magyar Akadémián Ráadául még hátravan a tavaszi festményaukciós szezon talán legjelentősebb eseménye, a Belvedere Szalon 24. művészeti árverése, amelyet május 23-án tartanak a Szent István téri galériában. Egy neves magángyűjtemény (Nádor 15 Galéria, Gallery Christoff) 123 festménye kerül kalapács alá. Közöttük olyan fő művek, mint Perlrott-Csaba Vilmos 1928-ban festett Nagybányai tája (kikiáltási ára 18 millió forint) vagy Tihanyi Lajos 19l2-es Trencséni utcája (24 millió forint), amelyről kritikusa azt írta, hogy a Trencséni utca koloriszti- kus bravúr. A kompozíció centrumába helyezett csattanó színtalálkozás, a zöld lomb, a fehér oromfal és a vörös tető hármasa mágnesként vonzza a tekintetet. Hasonlóan fontos kép a Hollósy-életműben a Londonban már 1908-ban kiállított Técsői táj (kikiáltási ára 2,4 millió forint), Egry József reprodukált Kilátás Fonyód felé című méretes akva- rellje (kikiáltási ára 7,5 millió forint), vagy Kádár Béla Fürdőzők című temperája, amelyet korábbi tulajdonosa még a művésztől vásárolt. A nagy ászok sorába tartozik Szőnyi István Beszélgetők (kikiáltási ára 2,4 millió forint), Berény Róbert Zebegény- ben festett Bozótos című képe (kikiáltási ára: 3,2 millió forint) vagy az ugyanennyiért kikiáltott Fényes Adolf Kisvárosi utcája is. Kalapács alá kerülnek Rippl-Ró- nai József-, Vaszary János-, Scheiber Hugó-, Pór Bertalan-, Csók István-, Kmetty János-, Bortnyik Sándor-, Iványi-Grün- wald Béla-, Jándi Dávid-, Moholy- Nagy László-, Patkó Károly- és Szobotka Imre-alkotások. A 19. századot olyan alkotók képviselik, mint Mednyánszky László, Bruck Lajos vagy Spá- nyik Kornél, a kortársakat pedig Baska József, Fürjesi Csaba, Gyémánt László vagy Wahorn András. A kiállítás 11-15 óra között ma is megtekinthető a Szent István téri galériában, az árverést ugyanott rendezik 23-án, szombat délután 3 órától. ■
