Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-03 / 17. szám
2009. MÁJUS 3., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Cipruson cifrázták az aprók vendégszereplés A szekszárdi Bartina letette névjegyét Aphrodité szigetén A szekszárdi Bartina aprói a Macaristan - Magyarország - feliratú táblával vonultak fel Nicosiában, Ciprus fővárosában Gyermekcsoporttal kül földre utazni mindig nagyobb kihívás, mint felnőttekkel. Ám a Bartina aprói felnőttek a feladathoz: ezt nyugtázta Matókné Kapási Julianna művészeti vezető. Szeri Árpád A fél világ találkozót adott egymásnak a múlt héten Cipruson, az Iskelében rendezett gyermek- és békefesztiválon. A törökök atyja, Kemál Atatürk emlékét idéző egy hetes találkozóra tizennyolc nemzet küldte el több mint nyolcszáz gyermekét. Lengyelországtól Grúzián át Indiáig, Macedóniától Ukrajnán át Egyiptomig, Litvániától Azerbajdzsánon át Thaiföldig ért az a képzeletbeli szál, ami barátokként kötötte össze a városba érkezett* vendégeket. A visele- tek, zenék és nyelvek egymást erősítő kavalkádjához egy magyar csapat adott újabb élénk színt: a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület.- Az aprók csoportjával, tehát nyolc-tízéves gyermekekkel utaztunk Ciprusra - kezdte élménybeszámolóját Matókné Kapási Julianna művészeti vezető. - Korábban már volt példa arra, hogy ilyen életkorú gyermekek is velünk tartottak egy- egy külföldi útra: de az most fordult elő első alkalommal, hogy kizárólag az aprók korosztálya adta a fellépőket. Már most hadd mondjam el, hogy remekül megállták a helyüket: nemcsak, mint gyermekek viselkedtek példásan, hanem a Bartina táncosaiként is tovább öregbítették jó hírünket. A huszonnégy szekszárdi nebuló egyébként már kezdéskor kedvezményben részesült: míg a többi nemzet gyermekeit egyenként szállásolták el, addig a Bartinások párosával mehettek az őket vendégül látó török családokhoz. A Bartina ugyan elsősorban Szekszárd márkajele, de az aprók felvonulásakor, úgy Iskelében, mint a fővárosban, Nicosiában, a csapatot bemutató táblán a piros-fehér-zöld zászló és a Macaristan - Magyarország felirat szerepelt. Minden bizonnyal erre sem akadt még sok példa, hogy hazánkat a Földközi-tenger legkeletibb szigetén huszonnégy szekszárdi kisgyermek képviselje - valamennyi fellépésen nagy tapsot aratva.- Találkoztunk Észak-Ciprus miniszterasszonyával, beszélgettünk a parlament vezetőjével, meghívást kaptunk a török követség fogadására, és külön is köszöntött bennünket az iskelei körzet, valamint a város vezetője - sorolta Matókné Kapási Julianna azokat a protokolláris eseményeket, melyek egyrészt a vendéglátók előzékenységét, másrészt a Bartina tiszteletben nagykövet szerepét bizonyítják. A művészeti vezető megfigyelése szerint ebből valamit, nem is keveset, az aprók is megérezték, természetesen életkorukhoz mérten.- Mindenkinek látni keüett volna, ahogyan gyermekeink, magukat kihúzva, felemelt fejjel, színpompás népviseletbe öltözve felvonultak. A menettáncról a szűk utcák miatt le kellett ugyan bár ciprus zömmel görög nyelvterület és a görög kultúra letéteményese - a mitológia szerint itt emelkedett ki a tenger habjaiból Aphrodité, a szépség istennője -, a sziget törökök is lakta északi részét, ahol Iskele, görög nevén Trikómon található, harmincöt mondani, de azért nem maradt el a csujjogatás, integetés és a csatakiáltás: hajrá Bartina, hajrá Bartina, hajrá Bartina - Magyarisztán! Érezni lehetett, hogy természetes büszkeséggel hirdették: mi magyarok vagyunk. A szekszárdi nebulók a hétköznapokon is olyan tartással éve Törökország katonasága szállta meg. A politika szerencsére nem nyomta rá bélyegét a fesztiválra, de azért áttételesen jelen volt. Hiszen Észak-Ciprus számára feltétlenül politikaidiplomáciai siker, hogy a kulturális rendezvényre ilyen sok ország elfogadta a meghívást. bírtak, melyből - árulta el a művészeti vezető - időnként még az öt felnőtt kísérő is erőt meríthetett. - Percről percre, napról napra mind jobban felnőttek a feladatukhoz, azaz tudták, hogy minden, esetleges kellemetlen körülmény ellenére is helyt kell állniuk.- Amikor pedig játszottunk, kirándultunk velük - mert arra is jutott idő, a tengerparti sétától kezdve az ókori és középkori emlékek felkereséséig - , valamennyien kinyíltak és mi, felnőttek ámulva hallgattuk gondolataikat és véleményeiket. Itthon, a percre beosztott próbákon nincs igazán idő arra, hogy mélyebben megismerjük ezeket a kis emberpalántákat: Ciprus ezt az adományt is meghozta nekünk. A szigetország törökök lakta északi részén jártak ■ÍMM STEINBACH ZSOLT Anya csak kettő van HA IGAZ, hogy a vüág legcsodálatosabb teremtményei a nők, akkor vajon milyen jelző marad az anyáknak? Talán ennek az ellentmondásnak a feloldására született a megállapítás: anya csak egy van. Másképpen: a világ legcsodálatosabb teremtményét az különbözteti meg a legeslegcsodálatosabbtól, hogy utóbbi gyönyörű terhességi hegeket visel a hasán, és imádnivalóan megereszkedett a keble. nem utolsósorban az olyan édes terhei miatt, akik még két éves korukban is „Anyuci, cicikét!” felkiáltással telepednek az ölébe. Azután a testi nyaggatásról leszokva, kamasz- és ifjúkoruk lázadásait, szerelmi problémáit is az Ő gyönge, ám hihetetlen teherbírású vállain sírják el. Hogy aztán felnőve, elfásulva a hétköznapi gépszíj-elkapatástól, hajlamosak legyenek bántóan, türelmetlenül beszélni Vele. De ha igazán nagy baj van, mégis Hozzá menekülni. ezért is gondolja úgy a szerencsés ember, hogy Anya, az tényleg csak egy van. Mondhatni: Anya a No 1. Ennek ellenére előfordul, hogy ez a világos képlet valahogy felborul, összezavarodik. Mert a szerencsés ember életében felbukkan egy másik legeslegcsodálatosabb nő. És egyszer csak ennek a másik nőnek a hasán is gyönyörű terhességi csíkok jelennek meg, és az ő keble is imádnivalóan megereszkedik. És néhány év múlva, a saját édes terhei az ő hihetetlen teherbírású vállain sírják el a bánataikat. Azután, felnőve, talán hozzá fordulnak majd, ha igazán kell nekik a segítség. A szerencsés ember pedig ezt a másik legeslegcsodálatosabb nőt is Anyának szótit- ja, akárcsak azt, akit elsőnek ismert meg. Mindebből az is látszik, hogy Anya, az valójában csak kettő van. HIRDETÉS Önnek csak annyit kell tennie, hogy beküldi legkedvesebb receptjeit, melyekből a legjobbak naponta megjelennek a Tolnai Népújság hasábjain. A megye elismert konyhafőnökeiből álló zsűri kiválasztja a három legjobbat, melyek beküldőire fantasztikus nyeremények várnak! Mi több, az Önök által beküldött recepteket a megye legjobb mesterszakácsai készítik el, és a kiválasztott recepteket január 15-től november 1-jéig mindennap közöljük a Tolnai Népújságban. Küldjön egy receptet, és nyerje meg egyik fődíjunkat! AWöfflllÓIVElNK: Az év minden napján több figyelem járna nekik bonyhád Ahogy a mártír halált halt Szent Flóriánt állhatatosság, becsületesség és emberszeretet, úgy a tűzoltókat is ezek a tulajdonságok jellemzik. A lánglovagokra mindig lehet számítani. Ezt mondta Mácsai Antal, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója Bonyhádon a szent emlékére tartott szombati megyei tűzoltó napon, mely a város önkéntes tűzoltó egyesületének 135. születésnapi ünnepsége is volt. Hozzátette: épp ezért jó lenne az év minden napján több figyelmet szentelni nekik. A tűzoltói azon kevés hivatás közé tartozik, melyhez a technikai felkészültség mellett bajtársias- ság is szükséges. És amelyben a tárgyi feltételek is fontosak. Tóth Ferenc, a bonyhádi önkéntesek tiszteletbeli elnöke az egyesület történelmét idézve ezeknek a feltételeknek a javulásáról vagy éppen ennek ellenkezőjéről is szólt. A bonyhádiak mindig élen jártak a fejlesztésben, most például ünnepélyesen átvették Varga Szilárd alpolgármestertől azt a tűzoltókocsit, melyre a város hatmillió forintot különített el. Az ünnepen több tűzoltó elismerést kapott. Krómer Ferenc bonyhádi százados soron kívüli őrnagyi előléptetését, Bőhm Péter az atomerőmű tűzoltóság parancsnoka miniszteri elismerő oklevelét a kecskeméti központi ünnepségen vette át. ■ B. K. t * i Í A l
