Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-24 / 96. szám

2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET VENTER MARIANNA Elszórjuk a kincseinket a magyar nyelvet nagyjából 15 millióan beszélik a vilá­gon. A szókincse az ősi sza­vak mellett türk, szláv, latin, német, francia és angol sza­vakkal gyarapodott az évszá­zadok során, de jövevénysza­vak ide, jövevényszavak oda, így csak mi beszélünk az egész világon. Arról nem Is szólva, hogy a magyar nyelv hatalmas szókinccsel rendel­kezik, rengeteg egymáshoz hasonló értelmű, mégis más hangulatot, árnyalatot kifeje­ző szóval. Sokszor mondják a hozzáértők, hogy nehéz hely­zetben van, aki magyar iro­dalmi művet akar lefordítani. Ellenkező esetben viszont nincs probléma. Gondoljunk csak a Micimackóra, amely eredeti angol nyelven egy bá­jos könyv, Karinthy fordításá­ban viszont egy remekmű. éppen azért, mert egy cso­dálatos, gazdag nyelvet ka­punk örökségbe, aggasztó, hogy egyre többen beszélik hibásan, rossz hangsúlyo­zással, és ami a legszomo­rúbb: gyér szókinccsel. Ne­héz lenne egyetlen „bűnöst” megnevezni ebben a folya­matban. Az elektronikus médiában gyakran hallani magyartalan beszédet, rá­adásul igen primitív szó­kinccsel. A mai gyerekek alig hallanak „élőszót”, ke­vés a családi beszélgetés, az iskolában a feleleteket felvál­tották a tesztek, ahol csak ikszelni, vagy karikázni kell a választ, nem kifejteni. A televízió, a számítógép szí­nes és hangos, könnyen el­csábítja az amúgy is kevés szabadidővel rendelkező csemetéket a könyv mellől. Ráadásul a kötelező olvas­mányok sem igazán vonzó­ak a mai diákok számára, nem ártana a listát a mai vi­lághoz igazítani. Mert ha így megy tovább, egy szép na­pon arra ébredünk, hogy mi is pár száz szóval éljük le az életünket, mint az eddig el­rettentő példaként említett országok lakói. Nem szólal meg a gyerek logopédus Az iskolába induló csemeték szókincse tragikus Péri Zsuzsa lopogépus, gyógypedagógus a decsi óvodásoknak játékos formában segít abban, hogy mielőbb kialakuljon a helyes beszéd Az elmúlt három évben megyénkben a duplájára nőtt a logopédusok száma. Szükség is van erre, hi­szen a szakemberek sze­rint nem csökkent, hanem nőtt a beszédhibás gyere­kek aránya. Mauthner Ilona Van elég logopédus Tolna megyé­ben, állítják a szakemberek. Ha a szülő nem törődik bele gyermeke beszédhibájába, akkor eljut a megfelelő gyógypedagógushoz még a legkisebb településről is. A bonyhádi kistérségben 3 logopé­dus 126 óvodás és kisiskolás alap­ellátásáról gondoskodik, tájékoz­tatta lapunkat Rajkóné Kiss Ág­nes, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója. A kicsik általában beszéd- és hanghibák, pöszeség, dadogás miatt szorul­nak a szakember segítségére. Eb­ben a kistérségben az a gyakorlat alakult ki, hogy a logopédus uta­zik a gyerekhez, az adott telepü­lésre. Ennek költségeit a megyei önkormányzat szakszolgálata és a kistérség közösen állják. Rajkóné Kiss Ágnes szerint nem csökkent, inkább nőtt azoknak a gyerekek­nek a száma, akik iskolába indu­lás előtt kevés szókincscsel ren­delkeznek, nem tudnak monda­tot alkotni, nem képesek megfele­lően kifejezni magukat. Ez gon­dot okozhat, és az olvasás, írás romlásához vezethet. A Szekszárdi Nevelési Tanács­adó logopédiai mun­kaközösségének veze­tője, Péri Zsuzsa logo­pédus és gyógypeda­gógus is megerősítet­te az elhangzottakat. Szerinte alapvető gond, hogy a tévén fel­nőtt nemzedékből most lettek szülők és ők is hasonló módszert alkalmaznak. Beszélgetés, mese­olvasás helyett egy dvd-t, videót indítanak el. Ez az egyik oka an­nak, hogy egyre több az olyan 2- 34 éves, akik még nem beszél­nek. Őket beszédindítás miatt vi­szik a szakemberekhez. De nem csak a kicsikkel van gond. Sok­szor felső tagozatban, vagy a kö­zépiskolában derül ki, hogy nem érti az olvasottakat a gyerek. A tankönyvek szövegeiből négyszer több szót nem tudnak a diákok értelmezni, mint amennyit a pedagó­gusok feltételeznek. Az iskolai olvasmányok terjedel­me is problémát jelent, ezek sok­szor tűi hosszúak, és nem a meg­felelő témákat dolgozzák fel. Mire a tanulók a felső tagozatba érnek, már számtalan kudarcon vannak túl, és nem válnak olvasóvá. Sokat segítene a helyzeten a családi közös beszélgetés. Este, vagy legalább az óvodából hazafe­lé menet figyelmesen végighall­gatnák a kicsit, hogyan zajlott le a napja. Jót tehetnének a családi társasjátékok is. Ha már logopé­dushoz jár a kicsi, fontos, hogy az ott tanultakat otthon is gyakorol­ják, mert önmagukban a foglalko­zások nem elegendőek. A szó­kincs fejlesztésének egyik módja az esti meseolvasás. Az általános iskolás korosztálynál pedig na­gyon fontos a szótagolás is, hiszen a magyar nyelv dallama a két-, há­romtagú szótagokra épül. Ennek alapjait pedig már az óvodákban lefektetik, ám ha később hanya­golják, ez a készség is teljesen el­veszhet. ■ A televízión nő fel a jövő nemzedéke. Már az óvodában kiszűrhetők a diszlexia tünetei A diszlexia - súlyosabb formá­ja a diszgráfla - intelligenciá­tól független olvasási és írási nehézség. Okozhatja a közpon­ti idegrendszer sérülése, műkö­dési zavara, örökletesség, de lelki és környezeti okok is szere­pet játszhatnak a kialakulásá­ban. Tünetei már az óvodában felismerhetők, iskolás korban pedig a következők: az olvasás lassúsága, szövegértési nehéz­ségek, az írásban betűkihagyá­sok, felcserélések, sűrű helyes­írási hibák, rossz külalak stb. a zavar kiszűrése logopédus feladata, és fontos, hogy időben észrevegyék a problémát Kommunikációs és beszédzavarok az iskoláskorúaknái (országos adatok) 30 százalékuk beszédhibás ebből 2 százalék raccsol 2 százalék dadog 10 százalék diszlexiás, diszgráfiás 16 százalék beszédértési gondja van FORRÁS: NAPRAFORGÓ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONT 5 HÍRSÁV A szekszárdi Holló Rimaszombatra száll rimaszombat Szlovákiába utazott a szekszárdi Holló együttes. A Fenyvesi Ferenc, Ritter Péter, Sili Károly alkot­ta trió ma Rimaszombaton lép fel, a XVIII. Tompa Mi­hály Országos Vers-és Próza­mondó Verseny döntője al­kalmából. A csapat a Ván­dormuzsikusok című gyer­mekműsorát adja elő. (szá) Budaörsi óvónőket lát vendégül a Zöldkert tolna-mözs Budaörsi óvónő­ket látnak vendégül tegnap és ma a mözsi Zöldkert óvo­da pedagógusai. Stier Márta óvónő elmondta: mostani vendégeikkel egy tovább­képzésen ismerkedtek meg, ez az első szakmai jellegű találkozójuk. A tegnapi programban a mözsi német nemzetiségi óvoda kisdedjei és óvónői is tartottak tánc- bemutatót. A vendégek ellá­togattak egy bonyhádi óvo­dába és Szekszárdra, város­nézésre is. Az estét és éjsza­kát a faddi Volent-öbölben töltötték, ahol a szekszárdi Polip iroda vezetője, Kékesi Emma tartott előadást. A vendégek ma részt vesz­nek a tolnai Selyem óvoda nemzetiségi napján is. (sk) Ovls táncbemutató is volt Emléktáblát avatnak a pilóta tiszteletére nak Szitár Gyula tiszteleté­re emléktáblát avat a tele­pülés a falunapon. A máso­dik világháborúban életét vesztő hős pilóta szülőhá­zán helyezik el a táblát. A költségeket az önkor­mányzat, a Nakért Alapít­vány, valamint a Magyar Ve­terán Repülők Szövetségé­nek Somogy Megyei Egyesü­lete finanszírozza, (hé) Szükség van a fogyatékosok adójára esélyegyenlőség Magyarországon hatszázezerből most csak hatvanezren dolgoznak A roma vezetők úgy érzik, ők pusztán eszközök Szükség lesz a fogyatékossággal élők munkájára és adójára. Kosa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje csü­törtökön egy szekszárdi fórumon hívta fel arra a figyelmet, hogy az elöregedő társadalomnak egyre több idős nyugdíjast kell eltarta­nia, ehhez pedig szükség van ar­ra, hogy a jelenlegi hatvanezer fo­gyatékos munkavállalónál jóval többen dolgozzanak. Hozzátette: erre azonban az oktatási rend­szer sincs felkészülve. Kosa Ádám, aki jelenleg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsé­gének elnöke elmondta, ahhoz, hogy az európai parlamentbe ju­tása esetén hatékonyan képvisel­hesse tizennyolcezer Tolna me­Kósa Ádám, Soltész Miklós és Hirt Ferenc (balról jobbra) gyei, hatszázezer magyar, illetve ötvenmillió európai uniós sors­társát, a megyei, országos és uni­ós fogyatékosügyi szervezetek se­gítségére is szükség van. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője szerint jó volna, ha nemes versengés ala­kulna ki a pártok között a tekin­tetben, hogy minél-több fogyaték­kal élőt vonjanak be a politikai életbe. A Fideszes képviselő ugyanakkor bírálta a kormány­zatnak azt a döntését, hogy zárolt 4,2 milliárd forintot. Arról az alapról van szó, melybe azoknak a cégeknek kell fizetniük, melyek 20 fő fölötti alkalmazottal dolgoz­nak, de nem foglalkoztatnak fo­gyatékkal élőt ■ B. K. szekszárd A megyei cigány ki­sebbségi önkormányzat felmond­ta a régiós munkaügyi központtal tavalyelőtt aláírt együttműködési megállapodást. Ezt tegnap Szek- szárdon, sajtótájékoztatón jelen­tette be Kalányos János, az önkor­mányzat elnöke, valamint Sárkö­zi Károly és Pongó Ignác önkor­mányzati képviselő. Mindhár­man nehezményezték, hogy nem vonták be az önkormányzatot az egyeztetésekbe.- Már az aláíráskor is voltak fenntartásaink, de a többség ak­kor az együttműködés mellett döntött - közölte Sárközi Károly. - Ebben a szerkezeti formában - minden eredmény ellenére - a szükséges pénzek soha nem fog­nak megérkezni a programokra. Azt viszont nem vállalhatjuk, hogy emiatt mi, csak eszközként használt roma vezetők legyünk a felelősök. Dr. Brebán Valéria, a Dél-dunántúli Regionális Mun­kaügyi Központ főigazgatója el­mondta, a cigány önkormány­zatok bevonásának valóban nincs jogszabályi háttere: ezzel együtt a Tolna Megyei Munka­ügyi Tanács rendszeresen, a re­gionális munkaügyi tanács évente egy alkalommal egyezte­tésre hívta a roma vezetőket.- Az együttműködés nem kö­telező, ezzel együtt mi a jövőben is tárgyalni kívánunk a roma ön- kormányzatokkal - mondta dr. Brebán Valéria. ■ Sz. Á. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents