Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 1, SZERDA Gulág és egyéb szégyenfoltok egykor és ma tolna A szovjet koncentrációs táborokban tízezrek pusztultak el, még mielőtt Auschwitzet és a többi náci halálgyárat létrehozták, s azt követően is, miután azokat lerombolták. E megdöbbentő tényt Gutái István közölte Tolnán. A paksi könyvtárigazgató a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására érkezett a városba; a Gulagról tartott előadást. Mondanivalóját két író, Alekszandr Szolzsenyicin és Anne Applebaum könyveire támaszkodva állította össze. Ma már hihetetlen, hogy milyen csekélységekért ítélték el az embereket a sztálinista időkben. Tíz évet kapott egy szabó, mert úgy szúrta tűjét az újságba hogy pont egy pártfunkcionárius fején ment át. Ugyancsak tíz évre ítéltek egy traktorost, aki szórólappal bélelte ki a cipőjét. Valaki másra rábizonyították, "hogy Sztálin haláláért imádkozott a templomban, s 25 évet kapott. Ugyanakkor egy lakásbetörésért mindössze egy év járt. Sztálin halálakor kétmillió-ötszázezer ember volt lágerekben. Gutái István a Gulagot az emberi történelem nagy szégyenfoltjának nevezte, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Hasonló népirtás történt megítélése szerint Kambodzsában, a boszniai háborúban és a kínai kulturális forradalom idején. A könyvtárigazgató azért vállal ilyen tárgyú előadásokat, hogy ébren tartsa az emlékezetet. Gutái István szerint most, húsz évvel a rendszerváltás után sem azok szenvednek a válságtól, akik azt előidézték. ■ Wessely Gutái István könyvtárigazgató ürgevár A sertéstelep bezár, de ígérik, megoldják a szolgáltatást Nem maradnak ivóvíz nélkül az ürgeváriak, szögezte le Balogh Árpádné Szakály polgármestere. A faluhoz tartozó pusztán élők azért aggódnak, mert a szolgáltatást biztosító sertéstelepet felszámolják. t Rácz Tibor Fodor Pius nem tudja elhinni, hogy a 21. században előfordulhat, hogy 13 család, közel hetven ember ivóvíz nélkül maradjon. Az Ürgevárpusztán élő 50 év körüli nagydarab férfi megrémül a gondolattól, hogy ettől a „luxustól" meg kellene válniuk. Ottjáriunkkor az udvaron tüsténkedett, épp a népes baromfi- udvar hatójába csorgatott egy kis vizet, amiért a pusztán működő gazdaságnak fizettek eddig, személyenként hétszáz forintot havonta. A riadalmat az okozza a pusztán élő emberek 1 körében, hogy a sertéstelepet l felszámolják a közeljövőben. At- | tói félnek, szolgáltató nélkül mali radnak. Ürgevárpusztán nincs bolt, kocsma, már legalább 15 éve. Van viszont néhány ház, amit egy zúzottkővel leszórt, esős időben sáros utca köt össze, csönd, amit néha egy-egy kakaskukorékolás, kutyaugatás, és a szomszédok néhány szava tör meg. Emellett elég erősen érezhető a már említett sertéstelepről származó jellegzetes szag is. Szegediék a szomszédban laknak, István és felesége betessékeltek. Mint mondták, a legutóbbi közmeghallgatáson, amit a szakályi polgármester és képviselők tartottak, szintén téma volt a vízprobléma. A férfi szerint a sertéstelepet működtető céggel évekkel ezelőtt egy szerződést írtak alá a családok arról, hogy bárki is működtesse a gazdaságot, kötelessége a lakóknak az ivóvizet szolgáltatni. Most azonban a vállalkozás megszűnik. István állítja, hiába tartozik a puszta Szakályhoz, az önkormányzat mostohagyerekként bánik a külterülettel. - Annak ellenére, hogy egy műanyag-feldolgozó üzem, a sertéstelep, egy halászati cég, egy fafeldolgozó is működik itt, s ezzel néhány szakályinak is munkát ad, olyan út vezet be ide, hogy egy traktor alig tud rajta menni. Tele van húsz-harminc centi mély kátyúkkal - húzta alá Szegedi István. Hozzátette, hivatalos értesítést egyelőre még nem kaptak arról, mi lesz a vízzel. Balogh Árpádné polgármester kérdésünkre azt mondta, semmi esetre sem maradnak víz nélkül az ürgeváriak, ugyanis az ellátás az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik. Szabó Antal, a gyönki vízmű vezetője átnézi majd a területet, és megvizsgálja, hogyan lehet megoldani a problémát, illetve milyen szerződéseket kell megkötni. A polgár- mester leszögezte, a bekötőút felújítására már kértek árajánlatokat. Ám, mint ahogy a vízrendszer, az is a sertéstelep tulajdonába került privatizációkor, így néhány hivatallal még végig kell zongorázni a teendőket. ígéretet kaptak: keresnek új szolgáltatót bóka János, a Pápa-Pig Sertéstenyésztő Kft telepvezetője kérdésünkre elmondta, a sertéstelep korábban a Hőgyészi Állami Gazdaság részeként működött, a kút is az ő tulajdonuk volt Ám a '90-es évek elején a privatizáció során magánkézbe került, s ezzel együtt az ivóvízkút is. Az évek során, bevett szokás szerint mindig egy csekély összegért cserébe kapták az emberek a vizet Mérőórák egy háztartásban sem voltak, és sokan nyaranta a kiskertjüket is ezzel locsolták. A felszámolás alatt álló cég telepvezetője azt mondta, főnöke it a polgármester kérésére megkérdezte arról, mi lesz a vízellátással, s ígéretet tettek arra, hogy a szolgáltatást nem szüntetik meg. Ha nem lesz új tulajdonosa a telepnek, akkor kell keresni valakit, aki a kutat te vább működteti, és elvégzi a karbantartási illetve a kötelező - egészségügyi előírásoknak megfelelő - feladatokat ■ Hetven ember él a Szakályhoz tartozó Ürgeváron. A főcsatorna küszöbszintjét csökkentik szekszárd Küszöbön áll a bátai zsilip küszöbszintjének csökkentése. A viszonylag jól hangzó, de a többség számára értelmezhetetlen mondat lényege, hogy a Szekszárd-Bátai-főcsatorna ez év végén kezdődő komplex vízrendezése jelentősen csökkenteni fogja a környező területeken a belvízveszélyt. A mintegy hatszázmilliós beruházás terveit mutatták be tegnap Szekszárdon a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A szekszárd-bátai térség gyakori magas talajvízszintjének, belvízi elöntéseinek alapvetően az az oka, hogy a vízgyűjtőről a vizet a Dunába vezető Szekszárd-Bátai-főcsatorna lejtése igen csekély. Ráadásul a bátai zsilip küszöbszintje mintegy másfél méterrel magasabban van, mint a csatorna medrének alja. így nem csoda, hogy a csatorna csak lassan tudja a vizet továbbítani a folyóba, az a zsiliptől visszafelé akár húsz kilométer hosszan is visszaduzzadhat. A megoldás: a küszöbszintet bő másfél méterrel lejjebb viszik, és ehhez igazítják a csatorna medrét is, azaz nagyobb lejtést adnak a kanálisnak. Az EU-s támogatású beruházás kivitelezését ez évvégén kezdenék, és jövő év októberében fejeznék be. ■ S. K. Tizenkét iskola mesemondói vetélkedtek tamási Kétfordulós kistérségi mesemondó versenyt rendeztek Tamásiban. A harmadikosok és negyedikesek egy hete léptek a Mészöly Katalin által vezetett zsűri elé - az ő eredményeikről már beszámoltunk -, tegnap pedig az elsősök és másodikosok vetélkedtek a művelődési házban. A szervező, Kántor Erzsébet arról számolt be, hogy az előselejtezőket követően a térség 12 iskolájából 35 gyerek jutott a keddi döntőbe. Az 1. osztályosok közül első helyet Kiss Viktória (Gyönk), a másodikat Huzlinger Zsófia (Tamási), a harmadikat Márkus Alexa Lea (Nagykónyi) szerezte meg. A 2. évfolyamon a győztes Szaka Gyula (Gyönk) lett, őt lung Domonkos (Tamási), illetve Mosonyi Roland (Tamási) követte. ■ W. G. Sokba került a helyszíni bírság két rendőrnek Helyben hagyta a Pécsi ítélőtábla dr. Makai Lajos vezette büntetőtanácsa a Tolna Megyei Bíróság ítéletét amelyben két szekszárdi rendőrt mondott ki bűnösnek hivatali visszaélés bűntettében. A bíróság ezért pénz- büntetést szabott ki. Egyikük 120, a másik pedig 180 ezer forintot fizet. Az ítélet jogerős. 2007. augusztus 29-én történt, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési rendőrei sebesség-ellenőrzést végeztek Pörbölyön. A 27 éves vádlott állította meg az autósokat. A megengedettnél sokkal nagyobb sebességgel futott bele az ellenőrzésbe gépkocsijával egy nő. A vádlott közölte vele, hogy emiatt szabálysértési feljelentést tesz ellene. A jármű vezetője ebbe nem nyugodott bele, hanem felhívta a fiát, aki pedig a rendőr 37 éves kollégájának telefonált. Azt kérte, hogy a feljelentés helyett szabjanak ki inkább helyszíni bírságot. Ennek az intézkedő rendőr, a másik rendőr kérése ellenére vonakodott eleget tenni, végül mégis beleegyezett. Közben a nő már elhajtott a helyszínről, de miután megtudta, hogy megúszhatja a gyorshajtást tízezer forint helyszíni bírsággal, visszament és fizetett. ■ 1.1. ■ 120 és 180 ezer forintos bírságot szabtak ki rájuk. Másfélszáz minta került a zsűri elé vándorkupa Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a helyi borversenyt ( hőgyész Másfélszáz borminta - 43 fehér, 12 rose és 95 vörös - érkezett a hétvégén megtartott hőgyészi borversenyre. A mustrát a helyi borbarát kör 11. alkalommal rendezte meg. A versengő nedűk túlnyomó többsége az előző évi szüretből származott, de akadt egy-két régebbi évjáratú is. A borok bírálatát a szakértő zsűri végezte Tóth László kertészmérnök vezetésével, illetve dr. Fehér István egyetemi tanár, tanszékvezető, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa közreműködésével. A bemutatott nedűket a zsűri összességében jónak minősítette. A fehérborok közül 8 érdemelt | aranyérmet, 8 ezüstöt, 14 bronzot. I Szabó Károly chardonnay-jával a Összesen százötven bormintát bíráltak el a 11. Hőgyészi Borversenyen hőgyészi önkormányzat vándorkupáját, Fazekas József cserszegi fűszeres bora az I. díjon kívül a Papp György által felajánlott kupát nyerte el. A rose borok helyezései: 2 arany-, 2 ezüst-, 3 bronzérem. Vörösborok: 17 arany-, 31 ezüst-, 19 bronzérem. Cabernet Franc borával ifj. Horváth László Vándorkupát, Cabernet Sau- vignon borával pedig a Papp György által adott kupát érdemelte ki. Á nyertesek az okleveleken kívül értékes ajándékokat kaptak, mondta Gyuris János, a verseny főszervezője. Az eredményhirdetést követő vacsorát a vártnál nagyobb érdeklődés kísérte, a babos pörkölt kis híján kevésnek bizonyult. ■ F. K. É. Szegedi István és neje, Ürgevárpuszta lakói, úgy érzik, hogy a külterületet mostohagyermekként kezeli a szakályi önkormányzat Nem maradnak víz nélkül
