Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-14 / 87. szám

2009. ÁPRILIS 14., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR MNMNHMÍ MMHMMNNNRNNMNM NM - MMMNMMNH NNMMMMM MN Páros lábbal, humánusan a szemünk láttára alakul af­féle tudományággá az elbo­csátástan. Persze már ahol és már amikor. Jobb helye­ken - mert ugyebár csak meg kell adni a módját, el­végre kultúremberek va­gyunk - porcukorba márt­ják a keserű pirulát: a la­pátra tett dolgozóval elcse­veg a szomorú ábrázatot öl­tött - és tegyük fel, a hely­zet, azaz beosztottja közelgő tragikumát valóban átérző- főnöke, megkínálja kávé­val, mond néhány biztató szót - talán majd egyszer, ha jobbra fordulnak a dol­gok - , majd közli a rideg és megmásíthatatlan tényt: nincs tovább, a kolléga az utcára kerül. Akkor is - tesszük hozzá zárójelben - , ha az elbocsátottnak há­rom gyermeke van. A mun­kahely ugyanis kétségkívül és vitathataüanul nem szo­ciális intézmény. ez az úgynevezett humá­nus elbocsátás. A nem hu­mánus elbocsátás többféle is lehet. Minden bizonnyal erről a módozatról is van­nak változatos történetei az állástalanok zömének. So­kan mesélhetnének, már amennyiben lenne hozzá kedvük: egy friss hír szerint Magyarországon most már­ciusban a regisztrált állás­keresők száma 15 éves csúcspontra jutott. Utoljára 1994 májusában volt ekkora nagyságrendű a regisztrált munkanélküliek száma. Akik egyébként nagy való­színűséggel nem járnak Mercedesszel munkanélküli segélyüket felvenni, mint tette azt egykoron Nyugaton az annyit emlegetett - már­mint minálunk annyit emle­getett és bezzeg hivatkozott- utolsó köszörűs. EGYVALAMIVEL azért vigasztalhatjuk magunkat. Ez a rendszer őszinte: soha­sem állította, hogy a legfőbb érték az ember. Mérget ve­hetünk rá: soha nem is fog­ja ezt állítani. Elbocsátás: fontos a stílus pszichológia A munkaadónak sem könnyű megválnia dolgozóitól A cég és az elbocsátott munkavállaló jövőjét tekintve is romboló lehet ha valakit minden magyarázat nélkül tesznek az utcára egyik napról a másikra (illusztráció) A felvételnek, a munkába vezető útnak megvan az etikája, szabályozott mód­ja. Az elbocsátások mi­kéntje azonban csak az utóbbi időben kapott hangsúlyt. Hargitai Éva Nap mint nap hallani újabb elbo­csátásokról. Jó példákat is lehet találni és elborzasztó híreket is le­het hallani a felmondások miként­jéről. Annyi bizonyos, hogy a munkavállalónak nem mindegy, és elvileg a munkáltatónak sem, hogyan, mennyire humánus mó­don válik meg egymástól a két fél. Például nem a legjobb megoldás, ha a ledolgozott éjszakai műszak után egyszerűen csak azt közük a munkaváüalóval, hogy menjen fel a személyzeti osztályra, mert másnap már nem keü jönnie. En­nél is lélekölőbb, ha munkába me­net nem is engedik be az üzembe a mit sem sejtő dolgozót, csak megkérdezik tőle, mit keres ott, hiszen már nem alkalmazott. Kétségtelen, hogy a munka­adóknak sem könnyű ez az idő­szak, sokakat nagyon megvisel, hogy rengeteg munkatársuktól keü megválniuk, olyanoktól is, akikkel esetleg évtizedek óta si­keresen dolgoztak együtt. Egy magára adó cég számára fontos, hogy dolgozói, akiktől kénysze­rűségből váltak meg, milyen hí­rét keltik, illetve, ha később szükség lesz újra a munkájukra, visszamennek-e.- Alapvető szempont, hogy az alkalmazottakat ne tárgyakként, hanem emberekként kezeljék - hangsúlyozta Jobbágy Gáborné pszichológus. Ez természetesen a munkáltató személyiségétől, az alkalmazottakhoz fűződő kapcso­latától, ületve attól is függ, hogy maga átélt-e már hasonló helyze­tet Sokkal jobb megoldás, ha nem személyzeti szakember, hanem a főnök közü a szomorú tényt a dol­gozóval. Fontos, hogy tényszerű­en elmagyarázza a leépítés pontos okát, esetleg kiemelje az alkalma­zott érdemeit is. Mindezt négy- szemközt, nem a többi kolléga fü­le haüatára ajánlatos megtenni. Ha van rá esély, hogy javuló hely­zet után visszavehetik a koüégát, jó, ha ezt közük is vele. így nem olyan kilátástalan a helyzete. - A magyar nyelvben számtalan kife­jezésmód van a munkahely el­vesztésére, ezek közül sem mind­egy, hogy melyiket használják - mondta a szakember. Ugyan az elbocsátás a dolgozó­ra nézve így is óriási veszteség, mégis egészen másként dolgoz­hatja fel a történteket, ha humá­nus módon viszonyul hozzá mun­káltatója. Nem fogja magát annyi­ra értéktelennek érezni, nemala­kul ki benne akkora indulat, düh. Természetesen az sem mellékes szempont, hogy az elbocsátás módja a maradó alkalmazottak hangulatára, vezetéshez való vi­szonyulására is kihat. Az álláskeresők számának alakulása a megyében A munka törvénykönyve a jogi hátteret biztosítja A munka törvénykönyve szabá­lyozza a munkaviszony meg­szüntetésének hivatalos mód­ját Szűcsné dr. Füredi Szilvia, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ jogi és El­lenőrzési főosztályvezető-helyet­tese elmondta, az egyik legjob­ban hangsúlyozott tétel az in­doklás megfogalmazása, hogy a munkavállaló tudja, értse, milyen okkal bocsátották el A munkáltatónak ugyanakkor a munkaviszonyból fakadó jogos igényeknek is eleget kell ten­nie, ki kell adnia a felmondási időt, ki kell fizetnie az esedé­kes szabadságot, és ha jár, a végkielégítést Csoportos lét­számcsökkentés esetén még szigorúbb a szabályozás, a munkáltatónak konzultálnia kell a munkavállalók képvise­lőivel, tisztázni az okokat, az elbocsátás létszámát, időtarta­mát, a kiválasztás szempontja­it is, és bejelentést kell tennie a munkaügyi központnak. Pénzbe kerül, viszont spórolnak is az átépítéssel iskolabővítés A négy új terem csak a beruházás első üteme a település vezetőinek reményei szerint várdomb Újra van tetőszerkeze­te a várdombi iskolának. Az eső eddig sem esett be az épületbe, Rács László polgármester sze­rint egyrészt, mert szereti őket a Jóisten, másrészt, mert az eme­let-ráépítés a födém szigetelésé­vel kezdődött. A bővítésre azért van szükség, hogy az alsó tago­zat egy épületbe költözzön a fel­ső tagozattal. Szamos Józsefné igazgató sorolta az összeköltözés előnyeit. - A nyilvánvaló gazda­sági okok mellett, vagyis, hogy kevesebb lesz a rezsi, a pedagó­gusok leterheltsége is csökken, és a gyerekeknek is több lesz a szabadidejük. A torna- és a tech­nikaterem ugyanis az alsó tago­zatos épületben van, az ebédlő viszont a felsősben, így a szüne­tek gyakran vándorlással teltek - mondta az intézményvezető. A település húszmillió forintot nyert, ebből az alsónánai tagin­tézmény 1,3 miüió forintot kap. Rács László elmondta, a várdom­bi önkormányzatnak harminc százalék önrészt keüett volna a támogatáshoz hozzátenni, de többet, tizenhétmillió forintot tett. A településvezető arról is be­szélt: reményei szerint június­ban nem ér véget az iskola fej­lesztése. - Most négy tanterem és a lépcsőház készül el. Terve­ink szerint azonban ez csak az első ütem. A másodikban az emeleti vizesblokkot csináltat­nánk meg, ezzel párhuzamosan Rács László szerint a racionalitás kívánta a fejlesztést az óvoda és a bölcsőde fűtését korszerűsítenénk. Ha továbbra is szeret minket a Jóisten, a har­madik ütem, az akadálymentesí­tés is elkészül az idén, természe­tesen pályázati támogatással - mondta Rács László. Ebben az évben szinte biztosan nem ké­szül el azonban a tornacsarnok, ez volna az átalakítás negyedik, egyben utolsó üteme. Reichertné Guth Éva tervező szerint erre, azaz az ütemezhetőségre na­gyon oda kellett figyelnie. És merthogy kedvező változást hoz az iskola életébe, szép feladat volt. Ottjártunkkor nézte meg ő is az épületet, mert bár nem fel­adata, mint mondta, kíváncsi volt rá. ■ B. K. Fásított és füvesített a Sárgagödör közössége dunaföldvár Környezetren­dezést tartott a Dunaföldvári Sárga-pincésgödör Egyesü­let. Az akcióban huszonötén vettek részt, fákat ültettek, füvet vetettek, virágosítottak. Idén még egy nyüvános il­lemhelyet szeremének építe­ni társadalmi munkában, az építőanyagot az önkormány­zat biztosítja. Az egyesület abban bízik, hogy idén leg­alább egy önáüó rendez­vényt tudnak tartani, (vt) Negyven ember dolgozhat öt hónapon át hőgyész Negyven munka- nélküüt szeretne foglalkoz­tami öt hónapon keresztül a hőgyészi önkormányzat. Mindenkinek lehetőséget biztosítanak, aki dolgozni szeretne. A negyven ember a közfoglalkoztatási prog­ram keretében köztisztasági feladatokat fog végezni, rendben tartják a közterüle­teket, kitisztítják, karban­tartják az árkokat, vízátere­szeket, járdákat, (fké) Tizennégyen találtak utat a munkához nagyszékely A zsáktelepülé­sen a közmunkaprogram ke­retében 14 munkanélküli kezdte meg 90 napos tevé­kenységét. A község arculatá­nak széppé tétele, a rendsze­res fűnyírás, az árkok tisztí­tása és a virágültetés meüett a régi temető rendbetétele is a feladatuk közé tartozik, (vl) Géczi Jánossal találkozhattak az olvasók szekszárd Géczi János köl­tő, íróval beszélgetett Gacsályi József könyvtáros az Dlyés Gyula megyei könyvtár Élő irodalom a könyvtárban című sorozatá­nak legutóbbi előadásán. A sorozat következő áüomása május 7-én lesz, amikor Körösi Zoltánnal találkozhat­nak az olvasók, a későbbiek­ben pedig Podmaniczky Szi­lárd és Móser Zoltán könyv- bemutatója várható, (hé) a 1 Géczi János költő, író Több mint tízéves hagyomány a locsolóbál szekszárd Több mint szá­zan vettek részt az újvárosi római katolikus társaskör locsolóbálján. A rendezvény több mint tízéves múltra te­kint vissza, hagyományos menete van: a férfiak locsol- kodnak, a hölgyek saját fes­tésű tojást adnak nekik, majd következik a bátyus bál és a tánc. (wg) @ további hírek: www.teol.hu I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents