Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-12 / 14. szám
8 2009. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP GAZDASÁG Válságkezelés Vodafone-módra mobil A brit anyavállalat profitelvárásai változatlanok a magyar céggel szemben Egymillió családot érint Bajnai Gordon csomagja Csaknem százezer kismamát és több mint egymillió családot érintenek a Bajnai-csomag szociális rendszerbeli szigorításai, amelyek a családi pótlékot, a gyest és a gyedet, a gáz- és táv- hőár-kompenzációt, valamint a lakástámogatási szocpolt fogják alaposan vissza. Az eddigi általános bírálatok és tiltakozások mellett már egy alternatív megoldási terv is nyilvánosságra került - ezt Ferge Zsuzsa, az MTA- TKK Gyerekszegénység Elleni Programiroda szakmai vezetője dolgoztatta ki. A családi pótlék jogosultsági korhatárának csökkentése (23 évről 20-ra), illetve a pótlék szintjének két évre való rögzítése valamivel több mint 1,2 millió családot érint, ezek - jogosultságtól függően - tartósan 12 200 és 25 900 forint között kapnának támogatást. A gyermekgondozási díj (gyed) és a segély (gyes) időtartamának két évben történő maximálása (igaz, átmeneti időszakkal) szintén szigorítást jelent, mégpedig több mint 93 000 kismama számára. Á Gyurcsány- kormány válságkezelő javaslatában még az is szerepelt, hogy a gyed kétéves lejárta után plusz egy évig kapható a gyes (amelynek összege ma 28 500 forint). ■ Ferge Zsuzsa alternatív megoldási tervet javasolt az új kormányfőjelöltnek. Mindez megtakarítást alig jelentő, bonyolult, társadalmilag káros lépés - fogalmazott Ferge Zsuzsa abban a nyílt levélben, amelyet Bajnai Gordonnak címzett. Egyúttal összeférhetetlennek tartja a válságkezelés gyermekes családokat érintő lépéseit a nemzeti stratégiával. Az éles kritika mellett a neves szociológus azonban alternatív megoldási tervet is javasol. Azt, hogy a válság idejére - két-há- rom évre - függesszék fel az egy gyermek után járó családi pótlékot. Ugyanis az egygyermekes családok helyzete lényegesen jobb, mint a többgyermekeseké - indokolta javaslatát. Megközelítő becsléseik szerint ezzel a lépéssel mintegy 30 milliárd forintot tudna az állam megtakarítani. ■ 1500-an vagyunk, az év végére megközelítjük a kétezret.- Miért esett a választás az észak-magyarországi városra?- A feladat elnyerésére tendert írtunk ki, ennek során hat-hét várost is megversenyeztettünk. A legtöbb felajánlás a borsodi város vezetésétől jött.- Egy-két évig nem lesz újabb versenytárs a mobilpiacon. Változtat ez a cég tervein?- A negyedik szolgáltató kapcsán ennél tágabb kontextusban gondolkodom, azonnali hatállyal leállítanám az összes állami vagyon eladását, beleértve a távközlési frekvenciákat is. Ami a versenyt illeti, ebben pedig már eddig sem volt hiány a hazai piacon, ezt az is bizonyítja, hogy az átlagárak évente 10 százalékkal csökkennek. Az átlagos hazai mobiltarifa az európai áüagdíj 70 százaléka, folyamatosan csökken a szolgáltatók egy ügyfélre jutó bevétele, miközben a beszélt percek mennyisége növekszik.- A Pannon távozó vezérigazgatója felvetette, tárgyalnának a Nemzeti Hírközlési Hatósággal arról, hogy a félig-meddig lezárt mobiltender el nem adott frekvenciái közül a 900- as csomagot megvehessék a piacon jelen lévő szolgáltatók. A Vodafone-t is érdekelné ez?- Számítunk rá, hogy Magyar- országon is megnyílik az út ahhoz, hogy az operátorok a szélessávú mobilt a 900 megahertzes sávon építsék tovább. Ezen a frekvencián olcsóbban lehetne szolgáltatni a gyors mobilinternetet, mert kevesebb bázisállomás kell hozzá, emiatt kisebb a frekven- ciadíj-költség is. Logikus lépésnek tartanánk a frekvencia- eladást, akár úgy is, hogy megversenyeztetnék a három szolgáltatót. Az ez ügyben folytatott lobbival viszont egyelőre várunk addig, amíg a mobiltender még függőben lévő fejezetei is lezárulnak.- Hoppon maradtak a mostani mobiltenderen, mivel egy olyan 26 gigahertzes frekvenciacsomagért indultak, amely össze volt kapcsolva a negyedik szolgáltatóra kiírt szegmens nyertesével. Nem hiányzik a cégnek ez a lehetőség?- E nélkül is megvagyunk. A munkahelymegtartás egyelőre prioritást élvez a Vodafone Magyarországnál, ám összességében több milliárd forintos költségtakarékossági programot is végre kell hajtaniuk - mondja Beck György, a hazai mobil- szolgáltató vezérigazgatója. Sági Gyöngyi- Szinte bezzegágazatként emlegetik a szakértők a távközlést, mondván, itt ma is kevésbé érződik a válság hatása. Egyetért ezzel?- A válság a mi iparágunkat is elérte már, ám tény, kevésbé vagyunk érintettek, mint más ágazatok. A mostani krízishelyzetre is érvényes az ökölszabály, vagyis a távközlés növekedése 3 százalékponttal haladja meg a GDP-ét, ez, figyelembe véve a legutóbbi makrogazdasági előrejelzéseket, kétszázalékos csökkenést jelent. Érzékeljük is szinte minden területen. A lakossági üzletágban kevesebb az új előfizető, de a már meglévők is kezdenek kevesebbet telefonálni, és elnapolják a készülékcserét. A vállalati ügyfeleknél a létszámleépítéssel arányosan csökken az előfizetések száma, de a telefonköltségeket ott is lefaragják, ahol nincs karcsúsítás a személyzetben.- Mennyire kellett átírni az üzleti terveket?- Az anyacég a válság ellenére is elvárja a profitabilitás megtartását, így ha csökkennek a bevételek, csökkentenünk kell a kiadásainkat, beleértve a fejlesztéseket is. Szinte mindenhez hozzá kellett nyúlnunk, sok milliárd forintos költséghatékonysági programot indítottunk. Ennek egy részét ráadásul elviszik egyéb tényezők, például az energiaáremelkedés, de Magyarországon nagyon magasak a frekvenciadíjak, így ahogy növeljük a szélessávú hálózatunkat, úgy nőnek az ezzel kapcsolatos költségek. További pár milliárd forintos bevételkiesést jelent a szolgáltatókra az idén kiróú újabb 20 százalékos végződtetésidíj-csökkentés is. Amit mi tehettünk: a cégautóadót mostantól a gépkocsi használója fizeti, kevesebb irodahelyet használunk, újratárgyaljuk a beszállítói szerződéseinket, a bolt- és épüNévjegy 1954. április 4-ÉN született 1978-ban a József Attila Tudományegyetemen végzett matematika szakon 1978-1986-ig a Számítógép- alkalmazási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa 1986-1990-IG a SZÁMALK osztályvezetője 1990-től a Digital Magyarország munkatársa, 1994-től a vezérigazgatója 1998-2002-iG a Compaq Magyarország vezérigazgatója 2002-2006: a Hewlett-Packard Magyarország vezér- igazgatója 2007 óta a Vodafone Magyar- ország Zrt. vezérigazgatója ANGOLUL ÉS OROSZUL beszél nős, három gyermek édesapja Több száz fővel nő a Vodafone Magyarország létszáma az idén. A cég máshol spórol - mondta el Beck György letbérleteket. Drasztikusan visz- szafogtuk az üzleti utazásokat is, a belső értekezleteket videokonfe- renciával bonyolítjuk.- A létszámhoz is hozzá kellett nyúlni?- Egyelőre a munkahelymegtartás prioritást élvez nálunk. Sőt, ez az év a Vodafone-nál Magyar- országon inkább több száz fős létszámnövelésről szól a pénzügyi központ bővítése miatt. Hamarosan innen bonyolítjuk teljes körűen a német Vodafone pénzügyi tranzakcióit. Miskolcon pedig májustól több mint 300 főnek teremtünk munkahelyet annak révén, hogy az eddig kívülről vásárolt ügyfélkiszolgáló - call center - tevékenységet a jövőben mi magunk kívánjuk folytatni. Hatalmas az érdeklődés, nemrégiben pályáztattuk meg az ottani állásokat, az első két hétben 2700 jelentkezést regisztráltunk. Most a pénzügyi központtal együtt 1400Bankárok a válságban: fáklyával a kézben a lőportoronyban tiltakozások Egyes menedzserek sértő viselkedése csak tovább növeli a válság miatti szociális feszültségeket Napról napra kézzelfoghatóbbá válik a válság kárvallottjaiban feszülő indulat, ez főként az ösz- szeomlás miatt hibáztatott pénzpiaci döntéshozók ellen irányul. A válság hatásait már közvetlenül a bőrükön érzők számos tanújelét adják elégedetlenségüknek. Görögországban a decemberi utcai zavargások után a múlt héten ismét több százezren tüntettek a fizetések csökkenése és az elbocsátások ellen, Franciaországban pedig a márciusi 19-i általános sztrájk és a közszolgálati média munkabeszüntetése után az energiaszektorban is részlegesen felfüggesztették a munkát \ Immár azonban nemcsak Nyugaton, de a tiltakozó akciókhoz kevésbé szokott Oroszországban is egyre érzékelhetőbb a lakossági elégedetlenség. Hétfőn Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek kellett védelmébe vennie a kereskedelmi bankokat a dühödt parlamenti képviselőkkel szemben. Ilyen körülmények között „a téboly egy fajtájának” nevezte Fredmund Malik közgazdászprofesszor a Der Spiegelnek nyilatkozva azt a viselkedést, amelynek például a londoni G20-csúcs kapcsán felvonuló demonstrálok lehettek a szemtanúi. Irodáik biztonságos fedezékéből egyes banktisztviselők nevetve és ban- kókötegeket lobogtatva integettek a dühödt tömegnek a brit fővárosban. •c — Dühödt tüntetők támadtak londoni bankokra a G20-csúcs idején Megfigyelők szerint ezek a lőportoronyban fáklyával való sé- tálgatáshoz hasonlító esetek azt mutatják, hogy egyes pénzintézeti vezetők teljesen elvesztették kapcsolatukat a valósággal, miután irreálisan magas fizetéseikből arra a következtetésre jutottak, hogy rendkívüli képességekkel vannak megáldva. A bázeli vállalat-gazdaságtani intézetben oktató Malik szerint a magukat ilyen megnyilvánulásokra ragadtató menedzserekből hiányzik a szociális kompetencia, ez nem kis részben annak a következménye, hogy az USA elit egyetemein vagy az MBA-tanfolyamokon sokszor a pénzszerzést oktatják kizárólagosan követendő értékként. Hogy a helyzet már most mennyire elmérgesedett, azt jól mutatják azok az ellenséges reakciók, amelyekkel a német nyilvánosság fogadta Joseph Ackermann, a legjobban fizetett DAX-menedzsernek számító Deutsche Bank-vezér felhívását. Jóllehet, Ackermann éppenséggel a feszültséget kívánta enyhítem azzal, hogy önmérsékletre szólította fel kollégáit, sokak szerint még ez is édeskevés ahhoz képest, hogy a bankárok bűnbánó módon vállalják felelősségüket a válság kirobbantásában. ■ ■ Orosz honatyák is kikeltek a bankok ellen. 1 4 4 4 1
