Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-11 / 86. szám
4 HÚSVÉT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 11, SZOMBAT JEGYZET STEINBACH ZSOLT Képzeld el, hogy van! most akkor képzeld el, hogy van mennyország. Mondjuk abban az országban is éppen tavasz van, mint nálunk. Ott is hosszú zimankó után köszöntött be a simogató meleg, és annak az országnak a polgárai is nagyon tudnak ennek örülni. Plusz még hálásak a Napnak is a melegért, az Égnek a békésen bégető bárányfelhőkért és a Földnek a rengeteg nyíló virágért. Amelyeknek illata összekeveredik a konyhaablakokon át kisurranó főttsonka-párával. Mosolygós nagymamák főzik a sonkákat a konyhákban, miközben unokák viháncol- nak körülöttük. Igen, abban az országban nagyon tudnak örülni az unokáknak. Legyenek azok bár viháncolós unokák. És lehet örülni a főtt sonkának is, az sem szégyen. Legyen az akár egy koleszteringazdag sonka. képzeld el, hogy van mennyország. Mondjuk abban az országban is pont ünnepre készülnek. Őszintén szólva már nekik is nagyon hiányzott az az ünnep. Szinte sóvárogva várták. Az utóbbi időben talán ők is túl keveset beszéltek egymással értelmes dolgokról, normális hangon, és talán ezért is van, hogy túlságosan sokat dühösködtek és szorongtak. De tudják, hogy az a nagyon várt ünnep, az egy olyan, ami mindenkinek menedéket ad. Azon az ünnepen ugyanis egy láthatatlan, szelíd, de erős kéz felügyeli a mosolygós rendet. Az a kéz az esztelen ökölbe szorításból vigasztaló simogatást tud csinálni, bizony. Az a kéz szeretetet olt a szívekbe, derűt a vendégekkel teli otthonokba és békességet a temetőkbe. Ezért annak a kéznek a tulajdonosát abban az országban is imáikba foglalják az emberek. Még azok is, akik amúgy nem is szoktak imádkozni. szóval, képzeld el, hogy van mennyország. Bacsmai László szekszárdi plébános szerint az a baj, hogy az ember elveszítette Istentől való függőségének tudatát, és az evilági folyamatokra koncentrál A feltámadás ad reményt húsvét A halál az emberi létezésben csupán vessző, nem pont A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadása erősíti a túl- világi létezésbe vetett hitet. Bacsmai László plébános szerint a válság, a kiúttalanság érzése is sokakat fordít Isten felé. Wessely Gábor A XX.-XXI. századi ember Isten nélkül akarja megoldani problémáit. Önerőből, vállalkozó szellemben. De be kell látnia, hogy ez nem megy. Csak Isten parancsait szem előtt tartva működhet egészségesen a világ. Bacsmai László szekszárdi plébános meg van arról győződve, hogy ha Isten rendeléseit betartanák az emberek, nem lenne trükközés, csalás, lopás. Békés, becsületes országot építhetnénk.- A szerzésvágy, az evilági dolgok túlságosan lekötik az embert - mondja. - Holott igazi hazánk odaát van. Fel kell néznünk olykor a csillagokra, rá kell eszmélnünk, hogy a földi kincsek hajszolása, birtoklása nem okoz igazi boldogságot.- S mi okoz?- A túlvilági életbe vetett hit A kereszténység lényege, legnagyobb ünnepe a húsvét A feltámadás ad reményt mindannyiunknak. Tulajdonképpen minden vasárnap erről emlékezünk meg a szentmisén. Ha Jézus feltámadt, mi is feltámadhatunk. És akkor a halál az emberi létezésben csupán egy vessző, nem pont.- Mi a bizonyíték Jézus feltámadására?- Az első, szembetűnő bizonyíték az üres sír. Asszonyok mentek oda, hogy illatos olajokkal megkenjék a testet, ám a test nem volt ott. Hívták Péter és János apostolt akik a sírboltba lépve látták az ott hagyott, összehajtogatott halotti lepleket, s nem kételkedtek többé a feltámadásban. Később - a Biblia szerint - Jézus többször is megjelent az apostolok között, sebeit megmutatva, a túlvilágba vetett hitüket ezáltal is erősítve. Tulajdonképpen a keresztény hit alapja a feltámadás. Anélkül értelmét vesztené.- Hogyan kell készülni a hús- vétra?- Az ünnephez méltó módon. A test és a lélek rendbe szedésé- yel. A keresztény ember negyvennapos böjttel készül. Már korábban, a zsidók is ünnepeltek ilyenkor. Méghozzá az egyiptomi fogságból való megszabadulást. Ilyesfajta üzenete a katolikus húsvétnak is van: a haláltól való megszabadulás.- Sok jelképe van az ünnepnek: nyuszi, tojás, sonka. Melyeket kell komolyan venni?- A nyuszit semmi esetre sem. Bájos dolog, de egy fordítási hiba következtében csapódott az ünnephez. A tojás elfogadott szimbólum, az újjászületést jelképezi. A sonka a bárány megfelelője, a torma pedig a keserű salátáé. A zsidók azt ették szabadulásukkor, keserű sorsukra emlékezve.- A mostam magyar hétköznapok is elég kesernyések. Segíthet-e a hit?- A válság, a kiúttalanság érzése sokakat fordít Isten felé. Ez a helyzet is arra döbbent rá bennünket, hogy nem elég az evilági folyamatokra koncentrálni. Ennél többre vagyunk hivatva. Az igazság az, hogy napjainkban nem a gazdaság, hanem az ember van válságban. Mégpedig azért, mert elveszítette Istentől való függőségének tudatát. Jézus szenvedéstörténetét 14 stáció mutatja be minden településen van Kálvária-domb, ahol Jézus keresztút- jának állomásait járják végig nagypénteken a hívek. A stációk a következők: 1. Hiatus halálra ítéli Jézust, 2. Jézus vállára veszi a keresztet, 3. Jézus először esik el, 4. Jézus találkozik édesanyjával, 5. Cirenei Simon segít a keresztet vinni, 6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak, 7. Jézus másodszor esik el, 8. Jézus vigasztalja az asz- szonyokat, 9. Jézus harmadszor esik el, 10. Jézust megfosztják ruháitól, 11. Jézust keresztre szegezik, 12. Jézus meghal a kereszten, 13. Jézus testét leveszik a keresztről, 14. Jézus holttestét sírba teszik. Töttős Gábor: Húsvéti ima Ki lépsz a hétköznap sarába, riadt reménység ül kis szíveden, igaz barátra vársz hiába, szeretni félsz, és szólsz: ó, Istenem, tegyél fiaddá, légy ma bölcsen uram, parancsolom, ki rám tekint, segíts: szavam szavadba öltsem, igazgasd új keresztű lépteink; te önmagadba visszaforgó, te önmagad fiú-halálra szánt jó atya, lélek, szent leomló, árva világunk gyógyíré gyanánt reménnyel fólmagasztaló jó: te légy ma szívünk és igaz hazánk. Kelj fel párnádról szép ibolyavirág, LOCSOLÓVERSEK Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával, Teljen a talicskám sok szép piros tojással! Széplányokat kergetek, Az én kölnim permetez. Jó dolog a locsolás! Ide a piros tojást! *** Húsvét táján édes szokás A vödörrel locsolkodás Nálam is van szagos kölni Ha rádöntöm, meg fogsz ölni? *** Felnézek az égre, a versemnek vége. *** Én a kertész fia vagyok, kislányokat locsolgatok. Gyere, kislány, el ne hervadj, Jó kölnivel meglocsollak! *** Belvárosban jártam, Nagy tömeget láttam. Nem akart oszolni, Szabad-e locsolni? *** Biciklivel érkeztem, 40 métert fékeztem. Józsi vagyok, szép és laza, Locsoljak vagy húzzak haza? *** Egy gondolat bánt engemet: Elfeledtem a versemet. @ további érdekességek: WWW.TEOL.HD MEGKÉRDEZTÜK Ön hol, milyen körben és miként tölti a húsvéti ünnepet? MATÓKNÉ KAPÁSI JULIANNA, a Bartina Néptánc Egyesület művészeti vezetője: - Családi körben töltjük a húsvétot. Vendégeket várunk, illetve vendégségbe megyünk, és mivel nagy a család, mindkét ünnepnap „be van táblázva”. Nagyon készülünk a hétfő délelőttre, ilyenkor, a hagyomány szerint, a Bartina együttes viseletbe öltözött fiú- és férfitagjai minden bartinás hölgyet meglocsolnak, mégpedig zenekari kísérettel. DR. KORZENSZKY EMŐD igOZga- tó-főállatorvos: - A fővárosban és Gödöllőn tölti a család az ünnepeket, nagy örömünkre gyerekeink és unokáink körében. Három unokám van, a leg kisebb egy, a középső két és fél és a legnagyobb ötéves, és nagyon várják a nyuszit. Kertes házban laknak a gyerekek, így a fűben készítünk több, apró fészket, tele játékkal. A húsvéti asztalt nyolcán üljük körül, és egyházi tartalommal is megtöltjük az ünnepet. stekly zsuzsa, bonyhádi zománcműves: - Nálunk jön össze a család. Ilyenkor néhány napra szüneteltetem az alkotást. Húsvéti kelt kalácsot, habrolót és túrós süteményt készítek a gyerekeknek. Már egy unokám is van. Összesen tizenegyen ülünk majd az ünnepi asztal körül. Készítünk hímestojásokat is, bár mostanában eléggé meg csappant a locsolkodók száma. Úgy tapasztalom, egyre kevesebb fiatal vesz részt a hagyományápolásban. HÚSVétvárÓ Igazi, élő nyulakkal is találkozhattak a gyerekek a paksi művelődési központ húsvétváró programján. Emellett kézműves foglalkozást, rajzfilmvetítést rendeztek nekik, és a Fabula Bábszínház A bátor nyulacska című zenés darabját is megnézhették. A rendezvény keretében nyílt kiállítás a vízmű által hirdetett rajzpályázatra érkezett munkákból, a kiállítást április 20-ig lehet megtekinteni. / i
