Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-03-29 / 12. szám

2009. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Menjünk fejjel a falnak!" visszatérés Törőcsik Mari nem a Nemzetiben, Kaposvárott lép először színpadra Nádas Péter a brüsszeli fesztivál díszvendége nádas Péter író a csütörtö­kön kezdődött brüsszeli Pássá Porta Fesztivál dísz­vendége; a rendezvénysoro­zathoz kapcsolódva pénte­ken kiállítás is nyílt a Kos- suth-díjas író fotóiból a belga fővárosban. A fesztivál ven­dége lesz többek közt Carlos Fuentes mexikói, Zoé Valdes kubai, Olivier Rolin francia és Ingo Schulze német író is. Kiefer Sutherland a 24 nyolcadik évadát forgatja KIEFER SUTHERLAND május­ban kezdi forgatni a 24 című sikerfilmsorozat nyolcadik évadját. Sutherland saját el­mondása szerint Jack Bauer alakjának köszönheti kar­rierje újjáéledését, s nem ag­gódik amiatt, hogy beskatu­lyázzák az ügynökszerepbe. Sutherland rajzfilmet szinkronizált Stagnált tavaly a magyar könyvpiac A tavalyi magyarországi könyvforgalom több mint 67,6 milliárd forintot tett ki; bár ez 1 százalékkal maga­sabb volt az előző évinél, az infláció miatt valójában stagnált 2008-ban a magyar könyvpiac. Harmadával bő­vült a gyermekkönyvek pia­ca, miközben csökkent a szakkönyvek forgalma. Megvannak az AEGON-díj irodalmi jelöltjei Balázs attila, Esterházy Pé­ter, Jónás Tamás, Kántor Pé­ter, Krasznahorkai László, Márton László, Parti Nagy Lajos, Banga Ferenc, Péterfy Gergely, Vajda Miklós és Závada Pál is esélyes az AEGON Művészeti Díjra. Az elismerést élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott szépirodal­mi művéért. A díjátadó ápri­lis 8-án lesz. Szentivánéji rémálom brutális korrajz egy brutális korról. Botho Strauss A park cí­mű darabja úgy játszik a nézők leikével, mint macska az egér­rel: amikor már-már belefeledke­zünk a groteszk jelenetekbe, ak­kor a mitológiai lények létfilozó­fiai monológokba fognak, vagy a vágytól félőrülten keresik a ki­elégülést. Alföldi Róbert a Nem­zetiben remek érzékkel helyezte el ezt a bemutatót a tavasa idő szakra, amellett, hogy kegyetle­nül szembesít saját esendősé- günkkel, kijut a politikai légkör­nek, a gazdasági válságnak is. Nyakunkba liheg az aktualitás. a darab tétje viszonylag egysze­rű: Oberon (László Zsolt) és Titánia (Nagy Mari) forradal­mat szít a tiszta érzékiség nevé­ben, hogy kiszabadítsa a fo­gyasztói kultúrában elszürkült, könnyen manipulálható emberi­séget. Ám az emberiség menthe­tetlen: a felszabadult érzékiség csak buja és torz vágyak kaval- kádja. Inkább az égi lények vál­nak a földiekhez hasonlóvá, kis­szerűvé, esendővé. A díszlet a maga egyszerűségében is kifeje­ző: a parkot - azaz a Szentiván­éji álom erdőjét - pár elszáradt cserje és a szürke avar jeleníti meg. Az előtérben műbőr fote­lek, talán egy kávéházat formál­nak, itt ismerkedünk meg a négy „szerelmessel” (Schell Ju­dit, Stohl András, Rátóti Zoltán és Murányi Tünde) is, akik ezút­tal nem az istenek tréfájának vétlen áldozatai. Kisszerű, unal­mas és találó pszichológiai jel­lemrajzokat kapunk. mivel az előadás rendkívül sok rövid jelenetre tagolódik, alapo­san igénybe veszi a nézőt Ezért nagy szerep hárul a rendezőre, hogy befogadhatóvá varázsolja ezt a rendkívül szép és frappáns szövegtestet. (Forgách András fordította.) A színészek szemmel láthatóan élvezik az előadást, hatalmasat alakít Rába Roland Cyprian szerepében, öröm nézni Rátóti Zoltán és Schell Judit ket­tősét, az isteniből esendővé váló Nagy Marit és a szomorkás, már-már cinikus Oberont László Zsolt alakításában. fájóan A máról szól a német kortárs irodalom egyik legjobb­jának műve. Csak győzzük a se­beinket nyalogatni utána. Alföldi Róbert több főszerepet is szán Törőcsik Marinak a következő évadban. De előbb fel kell gyógyulnia. Orvosai tanácsára vissza­lépett a Nemzeti Színház utolsó bemutatójának, Webster Amalfi hercegnő című darabjának egyik főszerepétől Törőcsik Mari. Az idén 74 éves művésznő várhatóan Kaposvárott, az orosz Anatolij Vasziljev rende­zésében térne vissza a színpadra idén októ­berben. Mézes Gergely „Húszévesnek érzem magam”- szólt megilletődve Törőcsik Mari a Nemzeti Színház lépcső­jén, amikor meglátta a fotósok hadát. A művésznő szemmel lát­hatóan túl van a súlyos betegsé­gen - októberben napokig élet és halál között lebegett -, és nem veszítette el humorát sem: a vil­logó vakuk fényében magán él- celődött, azon, hogy szemüvege helyettesíti a sminket. Sajnos azonban annyira nincs jól, hogy visszatérhessen a színpadra. A tervek szerint az évad utolsó bemutatóján lépett volna beteg­sége után először színpadra, rá- | adásul egy igen különös szerep- | ben. John Webster Amalfi her- § cegnő meglehetősen véres da- J rabjában Bossolát, a rideg, I számító besúgó-bérgyilkost ala­kította volna. Vagyis egy férfi­szerepet. „Megőrültetek, drága Robi? Bossola egy életerős, ötvenéves férfi!” - emlékezett vissza első reakciójára a művésznő, amikor felkérte Balázs Zoltán rendező és Alfödi Róbert a Nemzeti Szín­ház igazgatója a szerepre. Aztán Balázs Zoltán személyesen is fel­kereste velemi otthonában Törő­csik Marit, és meggyőzte arról, hogy az ő „agyára van szükség” a darabhoz, a művésznő pedig kijelentette: „menjünk fejjel a falnak!”. Sajnos azonban az élet közbe­szólt, és orvosai tanácsára visz- sza kell lépnie a szereptől. Any- nyira legyengült ugyanis az im­munrendszere, hogy nem is me­het emberek közelébe. Szerepét Sinkó László veszi át. Alföldi Ró­bert a Nemzeti Színház nevében sajnálatát fejezte ki, hogy a visz- szatérés nem a Nemzetiben tör­ténik, és reményét fejezte ki, hogy a következő évadban több főszerepet is oszthat Törőcsik Marira. Az Amalfi hercegnő színlapja így megváltozik, Sinkó László mellett felkerül rá Kulka János, Hollósi Frigyes és Söptei Andrea is. Törőcsik Mari várhatóan Ka­posvárott, a Csiky Gergely Szín­házban lép a betegsége után elő­ször színpadra. „Tíz évet dolgoz­tam Schwajda Györggyel, és akik nagyvonalúan bántak ve­lem, azokhoz én is hű maradok” - mondta Törőcsik. Anatolij Vasziljewel, a híres orosz ren­dezővel amúgy többször is volt alkalma dolgozni már. Ezúttal Marguerite Duras Naphosszat a fákon című darabját viszi színre. Az előadás a tervek szerint jövő­re a Nemzeti Színházban is ven­dégszerepei majd. Törőcsik Mari nem feledkezik el Balázs Zoltánról sem, akinek most át kell dolgoznia az Amalfi hercegnőre vonatkozó művészi koncepcióját. „Annyira hiú az ember, nagyon jólesett, hogy Zo- li ragaszkodott hozzám. Ha job­ban leszek, ígérem, akárhol ren­dez, akár két mondatra is haj­landó leszek beállni hozzá bár­milyen szerepben”. Hét színészt rúgott ki Alföldi Róbert Benedek Miklós, Csorna Judit, Gazsó György, Mertz Tibor, Spindler Béla és Szalay Mariann mellett Varga Mária is elbúcsúzik a Nemzeti Színház társulatától. Alföldi Róbert tavaly 18 társulati tagtól vált meg. Az igazgató a kirúgásokat azzal indokolta, hogy a következő évad ren­dezői nem látnak ezekben a színészekben fantáziát. Parti Nagy-ősbemutató Csákányi Eszterrel pénteken tartották a premier­jét Parti Nagy Lajos új darabjá­nak, amelyet az író Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő számára alkotott. Az önálló est A hét asszonya címet viseli, és hét eltérő karakterű nő szólal meg benne. Az előadás A fa­gyott kutya lába és A hullámzó Balaton című kötetben megje­lent novellákból épül fel A da­rab rendezője Anger Zsolt. The Bedlam: visszatérés a kortalanságba metál A Tankcsapdával indul országos turnéra a trash metal zenekar Klimttől Kernstokig a Nemzeti Galériában Visszatért egy zenekar 14 év szü­net után. És jobb, mint fénykorá­ban! A The Bedlam 2009. már­cius 20-án lépett fel újra telt ház előtt a Diesel klubban. A zenekar munkássága kortalan, az 1980-as évek végén írt számok, de főleg egyetlen albumuk, az Inside Ash dalai az örökkévalóságnak szól­nak. A Bedlamot a 90-es években meg nem értettség övezte. A Po­kolgépet, Ossiánt, Óment éltető heavy metal-élet nem tudta érté­kelni a techno thrash, majd a grunge jegyeket is viselő, mégis egyedi zenével bíró kazincbarci­kai eredetű zenekart. A Bedlam soha nem volt üyen erős élőben, mint a visszatérő koncerten. Jánosi Szabolcs (Cicó) az ország egyik legjobb gitárosa. A Bedlam zenei agya eszmélet­len riffeket és témákat gyárt. Fo­dor Zoltán erőteljesen, de tisztán énekelt. Újvári Petya dobos masz- szívan rakta a zenekar alá az ala­pot az új basszusgitárossal, a Necksprain-es Levivel. A korábbi gyöngyszemek, a First Struggles, a Dreamland in Misery őrületet váltott ki a közön­ségből, s az újonnan írt számok is pörköltek. A Bedlam bebizonyí­totta, hogy kortalan zenét Ma­gyarországon is lehet csinálni, amiről a Tankcsapdával közös turnén (többek között Sopron­ban, Miskolcon, Gödöllőn, Szé­kesfehérváron) is megbizonyo­sodhatunk tavasszal. ■ É. S. A száz évvel ezelőtt, 1909. decem­berében Művészház néven ala­kult budapesti művészeti egyesü­let tevékenységét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria csütörtö­kön nyílt időszakos tárlata. A közönség talál­kozhat a magyar fes­tészet klasszikusai­val, az impresszio­nista festészet ma­gyar magántulajdonban őrzött re­mekműveivel és a kor legfrissebb francia, német, magyar művésze­ti törekvéseivel egyaránt. Több­ször szerepeltek a Művészház­ban osztrák művészek, Gustav Klimt és a Wiener Werkstätte al­kotói mellett a bécsi expresszio- nizmus fiatal festői önálló tárlat­tal is jártak Budapesten. 1914 ta­vaszáig, a Művészház bezárásáig itt léptek a közönség elé a kor­szak legjelentősebb festői, Rippl- Rónai József, Vaszary János és Kernstok Károly. A Művészház jelentőségéről leg­markánsabban a ki­állításokon bemuta­tott művek mai sor­sa tanúskodik: a ma­gyar művészet számos kiemelke­dő alkotása ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látha­tó, a nemzetközi művészet reme­kei a Szépművészeti Múzeum mellett Pétervártól Berlinig, Bécs- től New Yorkig különböző múzeu­mok állandó kiállításának repre­zentatív darabjai július 26-ig. ■ ■ Remekművek láthatók a budai Várban. » A 90-es években kevesen ismerték fel a zenekar jelentőségét

Next

/
Thumbnails
Contents