Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-03 / 52. szám
mmmm Megújuló energiáról tanácskoznak Bátaszéken március 4-én, szerdán, 17 órai kezdettel Bátaszéken, a Talizmán étteremben a Megújuló energiaforrásokról a széltől a napig a mezőgazdaságban címmel tart előadást ifj. Csíbor István, a Zöld Nyíl Kft. vezetője. A helyi gazdakör fórumán a Sida, mint hazánkban még kevésbé ismert energia- és mézelő növényt is bemutatják az előadók. Őstermelői igazolványok hosszabbítását kérhetik eljött az őstermelői igazolványok megújításának az időszaka. Aki március 20-ig a falugazdászoknál meg- hosszabbíttatja az igazolványát, az a teljes évre elszámolhatja az ebből származó bevételét. Aki kicsúszik a határidőből, az már csak az okmány kiváltásának napjától szerez jogosultságot az adókedvezményre. Tolna megyében több mint tízezer nyilvántartott őstermelő van. Már a tavaszt idézi a szekszárdi piac is A zöldség-gyümölcs, burgonya, alma mellett jól mutatnak a nárcisz, a jácint, a krókusz, az ibolya és a primula cserepes változatai is. Egy kiló almáért egyébként 100 és 160 forintot kértek a termelők, minőségtől függően. A burgonya kilója 80-90, míg az újhagyma csokorja 180 forintba került. Sokan vettek a tavaszi virágokból is, ami meglepően olcsó volt A színpompás primuláért csak száz forintot, a cserepes nárciszért 400 forintot kértek. Elkapkodták a virágokat GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁRCIUS 3., KEDD Ősztől több lesz a papírmunka borászat A termelőket érdekli, hova tűnik az olcsó olasz nedű egy része Az uniós elvárásnak megfelelően gyorsított menetben folyik a hazai parlamentben is a bortörvény módosítása. A végeredmény több adminisztrációt hoz. f^authner Ilona____________ A hazai borászat gondjait elemző szekszárdi rendezvényre meghívták az érintettek Horváth Csabát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát is. A szakember ismertette az uniós elvárásokat, amelyek miatt a borpiaci törvényt módosítani kell. A parlament a napokban kezdi tárgyalni a tervezett jogszabályváltozásokat, amelyek várhatóan ősszel lépnek hatályba. ■ Ötéves haladékot kért hazánknak a hegyközség;. -§j Téma lesz a literenkénti 8 fo- J rintos forgalomba-hozatali járu- £ lék, vagy más néven marketingadó is. A borászok azt szeretnék elérni, hogy az olcsóbb árfekvésű borok után literenként 5, míg a drágább nedűk után 10 forintot fizessenek a jövőben. Valószínűleg megosztja majd a szavazásnál a képviselőket az idénymunkások bejelentésének kérdése is. A zöld könyves megoldás nem vált be, ezt több szakember elismerte, kérdés, mit találnak majd ki helyette - mondta a főtitkár. A borpiaci törvény egyébként két szakaszból áll - tette hozzá -, az egyik szabályozási kérdésekkel foglalkozik, míg a másik a bormegnevezési és technológiai átalakításokkal. Ez utóbbi rendelkezik arról, hogy ősztől az eddigi 2 helyett csak 1,5 fokkal lehet mesterségesen javítani a bor cukorfokát. A nemzeti borítékunkban az idén az uniótól 16 millió 816 ezer eurót kapunk, jövőre pedig 23 millió 014 ezer eurót. Ezt az ösz- szeget elsősorban bormarketingre, a szőlőültetvények szerkezetének átalakítására, illetve az úgynevezett zöldszüretre lehet igénybe venni. Utóbbi azt jelenti, hogy a betakarítás helyett a földre dobják le a szőlőt. A kivágási támogatásnak köszönhetően egyébként évről évre csökA Szekszárdon megtartott rendezvényen Takler Ferenc borász (balról a második) mutatta be a jelenlévőknek Konyári Jánost, az Év bortermelőjét ken az ültetvény nagysága - mondta a főtitkár. Az idén 5115 hektárra lenne igény, amire az érintettek már be is adták a kérelmüket, de áz unió csak 3397 hektárra ad kivágási támogatást. A szakember beszélt arról is, Magyarországon a szőlőültetvények 20-30 százaléka termőhelyen (kataszteren) kívül van. Az uniós elképzelés szerint kataszteri igazolásokat kell majd beadniuk a termelőknek. Aki azonban nem rendelkezik ilyennel, elesik a támogatástól - mondta a főtitkár. Majd hozzátette: emiatt ötéves haladékot szeretne elérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, bízva abban, hogy ez idő alatt rendezik a termőterületi besorolásokat. Még az idén kibővülnek a borkategóriák, az eddigi minőségi, táj- és asztali bor mellé a védett eredetű bor is felsorakozik. Ez azonban nem csak megjelölésben hoz majd változást. Hazánkban jellemzően két éve érezhető, hogy elárasztanak bennünket az unióból érkező borok. Tavaly 439 ezer hektolitert hoztak be a kereskedők csak Olaszországból, literét alig több mint 50 forintért. Érdekes módon a magyar borkereskedőknél ez a mennyiség csupán 280 ezerre zsugorodott, és alig találtak a vámosok ellenőrzésnél olyan nedűt az italboltokban, vendéglátóhelyeken, ahol a címkén feltüntették, hogy olasz borról van szó. Zömében tehát az olcsó, gyenge minőségű olasz árut a magyar kereskedők hazai olaszrizling, vagy kékfrankos néven hozták forgalomba. Horváth Csaba elmondta, a gyakori ellenőrzésnek köszönhető, hogy 46 százalékkal visszaesett az olcsó borok behozatala, ami egyébként nem szabálytalan, de ilyen esetben az értékesítésnél jelezni kell a címkén, hogy honnan származik a termék. A főtitkár szerint, akik rázúdították ezt a silány minőségű bort a hazai piacra azok megérdemlik, hogy gyakran kapjanak ellenőrzést. Várhatóan őszszel változik majd a származási igazolások eddigi kiállításának rendszere is. Ezzel is próbálják a külföldről behozott borokat visszaszorítani, mondta az előadó. A hegyközségeknek el kell készíteniük szőlőfajtánként a termékleírásokat - ez uniós elvárás - ami szintén nagy munkát jelent. ízlettek a Konyári-borok A 2008-ban az Év bortermel& je címet Konyári Jánosnak ítélték a borakadémia tagat A Mátyás-napi boriinnep díszvendégeként az érdeklődők megkóstolhatták a borait Pincészetét maga Konyári János mutatta be, aki a 90-es évek elején a legelsők között jelent meg a piacon palackos boraival Ő volt az, aki elsőként alkalmazta a barrique hordós érlelést A barrikolás művésze£ ■© H £ tén túl azt is elsőként bizonyította be, hogy a dél-balatoni borvidéken is lehet kék- Konyári János szőlőből csúcsborokat készíteni A Konyári pince jelenleg 25 hektáros területen gazdálkodik, évente körülbelül 110-140 ezer palackot forgalmaznak. Az országban 22 borvidék van, az 1 főre jutó átlagos terület kicsi ADÓZÁSRÓL EGYSZERŰEN Már fizetik a támogatást top-up A nemzeti kiegészítés nem jár mindenkinek Eladott ingatlan után hogyan kell adózni? 2005-ben örököltem anyámtól egy lakást, szeretném eladni. Januártól hogyan kell adóznom utána? A lakást négy éve 1,5 millió forintért vették a szüleim, most 8 millió forintért tudnám eladni. Mi lesz most az adóalap, és mennyit adót kell fizetnem utána? - kérdezte szekszárdi olvasónk. levonható költségek Az ingatlan eladásából származó bevételből levonható költségek a következők: megszerzésre fordított összeg, és az ezzel ösz- szefiggő más kiadások, értéknövelő beruházások, átruházással kapcsolatos kiadások. A kiadásokat számlával, okirattal kell igazolni. SIMONNÉ SZABÓ ÉVA AZ APEH FŐOSZTÁLYVEZETŐ HELYETTESE- A ház, lakás eladásából származó jövedelmet 25 százalékos adókötelezettség terheli. Az említett esetben a hölgy édesanyja 1,5 millió forintért vásárolta a házat A lánya 2005-ben megörökölte, és 8 millióért adja el. A kettő különbözete 6,5 millió forint Ez tehát a jövedelem. Ez az adóalap azonban tovább csökkenthető, például ha történt felújítás, akkor ennek költségével. Ezen felül, más jellegű ráfordítás is szóba jöhet. Minél régebben került valaki tulajdonába egy ingatlan, annál kevesebb adót kell fizetni. A kérdéses esetben, mivel a házat 2005-ben vásárolták, a 6,5 milliós adóalap hetven százalékkal csökkenthető. így a fennmaradó 1 950 ezer forint után összesen 487 500 forintot kell kifizetni. Az idén eladott ingatlanból keletkezett bevételt 2010. május 20-áig kell bevallani és az adót megfizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításához egy ingatlanértékesítési kalkulátor áll az adózók rendelkezésére a www.apeh.hu honlapon. Csökken a fizetnivaló A szerzés éve A jövedelem csökkenthető 2009.0. év 0 százalékkal 2008.1. év 0 százalékkal 2007.2. év 10 százalékkal 2006.3. év 40 százalékkal 2005. 4. év 70 százalékkal 2004. 5. év 100 százalékkal Megkezdték a területalapú támogatás nemzeti kiegészítő részének, az úgynevezett top-up-nak az átutalását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, a sajtó- osztály vezetője. A rendelkezésre álló 74 milliárd forintból 39 milliárd jut GOFR-növények - gabonafélék, olajmagvak, fehérje- és rostnövények - termesztésének támogatására. Ez mintegy 151 ezer gazdálkodót érint. Ebből eddig 109 ezer ügyfélnek 15 milliárd forintot utalt ki a hivatal. Az állattenyésztési ágazatban már az év elején megkezdődött a támogatások kifizetése az MVH- nál, és az érintettek fele már meg is kapta a pénzét Ide tartozik a közel 8 ezer tej termelő, akik így mintegy 15 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az 5600 anyajuhtartónak 2,5 milliárdot utalt ki a hivatal, kö■ Az állattartók is most jutnak a pénzükhöz. zülük 1080 azért kapott újabb 350 milliót, mert kedvezőtlen területen is vállalják az állattartást A hízott- bika-tartás támogatására 4,4 milliárd forint, a szarvasmarhatartás megsegítésére 1,3 milliárd, a termeléstől elválasztott anyatehéntar- tásra pedig 1 milliárd forint kifizetése várható még e hónapban. A múlt évi területalapú támogatás nemzeti részének folyamatban lévő kifizetését mindig megelőzi az uniós rész (SAPS) átutalása. December közepétől múlt év végéig a 155 milliárd forintos keretből eddig 108 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, február végéig pedig újabb 32 milliárdot fizettek ki. így a 188 ezer ügyfélből 180 ezernek már a bankszámláján van az uniós területalapú támogatás. A fennmaradó mintegy 8 ezer ügyfélnek azért nem lehetett még fizetni, mert náluk még nem történt meg az adat- egyeztetés, vagy a helyszíni szemle dönti majd el, hogy egy adott blokkon belül ki igényelt a sajátjánál nagyobb földterületre uniós támogatás - mondta Soproni Horváth Lajos. ■ M. I. 4 « I l
