Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-24 / 70. szám

3 2009. MÁRCIUS 24., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Feljavított bundás kenyér egykoron biztos pont volt az életünkben: ha kenyér, akkor 3,60. De nem ám három fo­rint hatvan fillér - ezt soha nem mondtuk - , hanem csakis háromhatvan. Leper­gett néhány kedves évtized, manapság már nincs fillér. Forint ugyan még van, saj­nos - ennek nyomorba döntő hatását saját bőrükön érzik a devizahitelesek százezrei. ugyanakkor kenyér is van és lesz is: ha így „fejlő­dünk”, még egy-két év és ki­lónként ismét 3,60-ért fog­ják vesztegetni, persze euróbán számolva. Most még sokkal olcsóbb, s miu­tán enni kell - bár a leszok- tatás remekül halad -, ve­szik is a honpolgárok. Igaz, egyre kevesebb fogy belőle Tolna megyében is. Még so­kan emlékezhetnek azokra az átkosbéli cikkekre, me­lyek azokat ostorozták, akik állataikkal etették fel az em­beri fogyasztásra alkalmas kenyeret. Avagy felháboro­dottan tették szóvá: ismét kukákba került a kenyérvég. manapság ezek a jelenségek - legalább ezek - kivesző­ben vannak. Helyette előke­rülnek nagyszüleink feledés­re ítélt receptjei. Miképp ké­szítsünk száraz kenyérből jó minőségű prézlit, avagy ho­gyan tegyük ismét ropogós­sá a szikkadt kenyeret... Nemrég olvastam egy ke­nyérre szakosodott portálon, hogy a bundás kenyérnek - nem is sejtenénk - nagy kul­tusza van például Franciaor­szágban. „Hihetetlen desz- szertek és vacsoraétkek ké­szíthetők - ha egy kicsit to­vábbfejlesztjük a mi bundás kenyerünket” - írta a szerző, s ilyen lelkesülés után, mi tagadás, valóban kedvet kap­hatunk a bundás kenyér to­vábbfejlesztésére. A baj csak az, hogy immár ezt a fajta, konyhaművészet­nek is beállítható feljavítási erényt a mindennapi, szo- rongatóan ránktelepülő szükségből kovácsoljuk. Benke István és lánya, Dóra kenyeret vásárol az egyik szekszárdi Coop-üzletben. Ma már ezzel az élelmiszerrel is jobban spórolunk. A csekk után jön a kenyér spórolás Kevesebb fogy, van, aki csak néhány szeletet kér A megkérdezett pékek szerint közel harminc szá­zalékkal esett vissza a ke­nyérfogyasztás megyénk­ben. Az emberek sokkal megfontoltabban vásárol­nak, mint a válság előtt. Mauthner Ilona Még a múlt év decemberében azt nyilatkozta a Magyar Pékszövet­ség elnöke, Varga László, hogy áremelésre készülnek a sütödék. Azóta eltelt három hónap, az alapanyagárak tovább emelked­tek. - Áremelésről azonban már szó sem lehet - mondta az elnök. - Ennek egyszerű oka van, visz- szaesett a fogyasztás. Az embe­rek már a kenyéren is spórolnak. Az sem ritka, hogy csak néhány szeletet vesznek belőle. Az ol­csóbb fehér kenyérből, kifliből fogy több, a minőségi terméke­ket csak egy szűk réteg veszi. A Magyar Pékszövetség azt ter­vezi, egy cikksorozatot indít arról, hogy az emberi szervezet számá­ra milyen fontos táplálék a ke­nyér. Sokan, akik megengedhe­tik maguknak, több ezer forintot költenek vitaminokra, étrend-ki­egészítőkre, holott a rozsos, mag­■ A pékségek próbálnak kitartani. vas, barna kenyerek fogyasztása legalább annyira egészséges - mondta az elnök. Mindeközben pedig a pékségek próbálnak ki­tartani, bár hazánkban a múlt év­ben 30 sütöde zárt be és csak 3 újat nyitottak. A több­ség csökkentett mun­kaidővel próbálkozik. A várdombi pék­ségben a létszám- csökkentést követően két mű­szak helyett már csak egy dolgo­zik, ennek ellenére a gázszámla nem kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, amikor dupla műszak A kilós fehér kenyér árának összetevői 30 % azaz 75 Ft alapanyag (liszt, élesztő, adalék anyagok) 10 % azaz 25 Ft szállítási költség 30 % azaz 75 Ft munkadíj 30 % azaz 75 Ft adó- — és kereskedelmi árrés volt. A dolgozóknak kifizetett minden nettó 100 forintos mun­kabér után 80 forint járulékot fi­zet még a munkáltató. Szőcs Ist­ván tulajdonos elmondta, utoljá­ra két éve emeltek árat, noha az euróárfolyamot kö­vetve emelkedett az alapanyagok és az adalékok ára is. Vár­dombon húsz száza­lékkal esett vissza a megrende­lés. A helyzetet csak bonyoh'tja, hogy azoknak a boltoknak a szá­ma is nő, amelyek késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki a be­szállítókat. Az pedig végképp el­keseríti a szakmát, hogy nyártól várható az élelmiszerek - köz­tük a kenyér - áfaemelése. ' Egy reményük maradt a pé­keknek: a válság ellenére is enni keü, és a kenyér pedig még min­dig a legolcsóbb és leglaktatóbb alapélelmiszer, amit az emberek nem nélkülözhetnek ezután sem. A megkérdezett családokat is megviseli, hogy kevesebb pénz jut az alapvető élelmiszerekre. A szekszárdi Jankovics család négytagú, két kamaszkorú gyer­mekkel, két felnőttel. Az elmúlt években napi egy kiló kenyér fo­gyott náluk, igaz, legtöbbször maradt belőle kisebb-nagyobb A finomliszt ára (Ft/kg) év átlagár 2004 89 2005 70 2006 75 2007 104 2008 127 FORRÁS: KSH A fehér kenyér ára (Ft/kg) év átlagár 2004 181 2005 175 2006 176 2007 217 2008 231 FORRÁS: KSH darab, ami gyakran került a ku­kába. Az elmúlt 3 hónapban ez elképzelhetetlen, hiszen az anya munkanélküli lett, így keveseb­ből kell kijönniük. Először befi­zetik a csekkeket, a maradékot pedig elosztják ételre, háztartá­si dolgokra. Mindenből a legol­csóbbat veszik, így kenyérből, a 75 dekás fehéret, ami 160 forint. Ha marad belőle, azt nem dobják ki. A régebbiből remek bundás kenyeret lehet készíteni, a friss, ropogós pedig vajasan, retekkel vacsorának is megteszi - mond­ta Jankovics Éva. Két év után egyesületként működik tovább a Delelő Süli János az erőmű vezetője váltás Határozatlan időre nevezték ki vezérigazgatónak PAKS Újabb nyugdíjas egyesület - a sorban a negyedik - alakult Pakson. A városi, a kömlődi és az atomerőműves után bejegyezték a Delelő Nyugdíjas Egyesületet. A szervezet közel kétéves műkö­dés után vált hivatalosan bejegy­zett szervezetté. A negyven ala­pító Wollner Pált választotta el­nökké. Az elnök úgy tájékozta­tott, hogy az elkövetkező idő­szakban több programot is szer­veznek a paksi Pákolitz István Városi Könyvtárral közösen. El­ső állomásként a könyvtárban vendégeskedtek a nyugdíjas­klub tagjai, akik az intézmény szolgáltatásaival ismerkedtek. A Delelő klubnak a művelődési központ ad otthont. ■ V. T. Wollner Pál elnök PAKS Süli Jánost, a társaság eddi­gi üzemviteli igazgatóját nevez­ték ki a Paksi Atomerőmű Zrt. hétfői rendkívüli közgyűlésén ve­zérigazgatóvá. Megbízatása már­cius 24-étől határozatlan időre szól. A közgyűlés a főtulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. kezdeményezésére több szemé­lyi változásról döntött: az igazga­tóságból visszahívták Kovács Jó­zsefet, dr. Kocsis Istvánt, Faller Dezsőt, Bergsmann Györgyöt és dr. Baráth Csabát. A felügyelő bi­zottságból visszahívták Vitézy Andrást és Rábai Attilát. Az igaz­gatóság tagjává választották Sü­li Jánost, Szuper Józsefet, Löffler Gábort, dr. Harangozó Tamást és Szakács Tibort, a felügyelő bizott­ságnak pedig március 24-től tag­ja lett Faller Dezső és Herke At­tila. A közgyűlés felmentette Kovács József vezérigazgatót, aki 2005. január 12-e óta töltöt­te be ezt a posztot. A helyére ki­nevezett Süli János 1980 óta dolgozik a paksi atomerő­műben. Üzembe helyező mérnök­ként kezdett, volt osztályvezető, főosztályvezető, műszaki igazga­tó illetve az elmúlt öt évben üzemviteli igazgató. Süli János eddig főként a sport terén vállalt társadalmi szerepet, ő az Atom­erőmű SE elnöke, illetve a Paksi SE elnökségének tagja, labdarú­gó szakosztályának elnöke. Az­új vezérigazgató megválasztása után röviddel azt nyilatkozta: a cég legfontosabb célkitűzése, hogy a biztonság garantálása mellett a lehető legtöbb villamos energiát termelje a paksi atom­erőmű. Süli János hozzátette, bízik ab­ban, hogy az atom­erőmű tervezett bő­vítését bem befolyá­solja Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök lemondása, és a parla­ment elvi hozzájárulását adja két új blokk építéséhez. Rámuta­tott, hogy ez a terv bírja a parla­menti pártok támogatását, amint ez a gazdasági bizottság múlt heti ülésén is kiderült. ■ Vida Tünde ■ Süli János 1980 óta dolgozik az atomerőműben. Kedvelt vetélkedőtéma volt Kossuth és kora szekszárd Még Kanadából is érkezett megfejtés a vetélkedő feladványaira. A tárgy Kossuth és kora volt, a meghirdető pedig a Hon­véd Hagyományőrző Egye­sület szekszárdi szervezete. A szervezet elnöke, Kovács János adta közre a három­fordulós vetélkedő kérdése­it, melyekre levélben és az interneten is kapott tekinté­lyes mennyiségben válaszo­kat. Szám szerint 388-at. Az eredményhirdetést már­cius 30-án tartják, (wg) Rövidesen elkészül az időskorúak gondozóháza SIMONTORNYA Az Őszikék Gondozási Központ épületé­ben két irodából három la­kószobát alakítanak ki. Az átalakítás várhatóan 600 ezer forintba kerül, melyet az önkormányzat saját for­rásából biztosít. Az idősko­rúak gondozóházába az első lakók nemsokára be­költözhetnek. A három szo­bában összesen heten lak­hatnak majd. (vl) Megnyerték a füstmentes osztályok versenyét szedres Első helyezést ér­tek el a szedresi Bezerédj István Általános Iskola 7. osztályosai a Füstmentes Osztályok Országos Verse­nyének első fordulójában, a dél-dunántúli régióban - tá­jékoztatott Barteczka Mária, az iskola pedagógusa. A gyerekek jutalmát, egy „Füstmentes osztály” ajtó­feliratot, valamint egy ko- sárnyi gyümölcsöt és édes­séget Läufer Éva egészség­fejlesztő, a bonyhádi ÁNTSZ munkatársa adta át a diá­koknak. (sk) Andics Zsófia (balról) és Läufer Éva Pályázati pénzben reménykednek szekszárd Pályázatot adott be a szekszárdi kórházi ká­polna felújítására a Nemze­ti Kulturális Alaphoz a Szekszárdi Alsóvárosi Ró­mai Katolikus Közhasznú Egyesület a Szekszárdi Egyházközséggel közösen. A civil szervezet mintegy hétmillió forintot szeretne nyerni a szükséges mun­kák elvégzésére. A rekonst­rukcióhoz szükséges saját önerőt, 2,1 millió forin­tot, az alsóvárosiak egyesü­lete az általuk végzett eddi­gi gyűjtésekből külön számlán már elkülönítette - mondta Kovács Józsefné elnök, (fké) @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu

Next

/
Thumbnails
Contents