Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-23 / 69. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ Gyengénlátó diák beilleszkedését segíti a pályázat az Apponyiban Kincset keres a detektor kár Nemcsak eltűnnek a leletek, a múlt egy darabja semmisül meg Polgári védelmi vezetőket készítettek fel Dombóváron lengyel Sajátos nevelési igényű j tanulók középiskolai integráció- j ját segítő program kidolgozására j nyert több, mint 800 ezer forintot j az Apponyi Sándor Mezőgazdasá- | gi Szakképző Iskola. Bujdosó Lászlóné igazgató elmondta, a Fo­gyatékos Személyek Esélyegyen­lőségéért Közalapítvány pályáza­tán szerepeltek sikeresen. Egy gyengénlátó tanulójuk osztályá­ban készítettek egy modellprogra­mot, hogy az egészséges diákok közé segítsék a beilleszkedését, és hogy a többi diák megtanulja, mi­lyen nehézségekkel kell megküz­denie egy fogyatékkal élőnek.- Amikor először látogattak hozzánk a Vakok és Gyengénlá- tók Intézetéből, kipróbálhatták a diákok egy speciális szemüveg segítségével, hogyan lát egy gyen­génlátó. Azóta sokkal segítőké­szebbek és toleránsabbak lettek a fiatalok. Az ősszel egy olyan szak­mai napot is kell szerveznünk, | amelyen azt mutatjuk be más is- | kóláknak, hogy egy ilyen helyzet­ben élő tanuló, hogyan tud beil­leszkedni az iskolai életbe, illetve milyen lehetőségei vannak - mondta az igazgató. ■ R. T. A Jámbor Pál Társaság kiadta a Paksi Tükröt PAKS Serdültné Benke Éva a Pak­son született Kecskeméthy István református lelkészről, bibliafor­dítóról és kortársáról, a szintén Pakson született Haypál Benőről ír, aki Ady Endre eskető és teme­tő lelkésze volt. Az írás, sok más érdekes publikáció társaságában a Paksi Tükörben jelent meg. A Jámbor Pál Társaság irodal­mi, művészeti és helytörténeti szemléjét negyedévente adják ki, ötszáz példányban. Az idei első számban helyet kapott Beregnyei Miklós paksi sajtótörténetének következő része, a város környe­zeti állapotáról szóló jelentés, egy képeslapgyűjtemény ismerteté­se, helyi költők néhány verse, és egy interjú, amely az épülő Er­zsébet Szálló tetején készült. A Paksi Tükör példányai a vá­rosi könyvtárban, a művelődési központ könyvtárában és a dunakömlődi faluházban díjta- | lanul átvehetők. ■ W. G. I A megye jó vadászterület a fémdetektorosok számára. Az utóbbi időben egyre többen kutatnak régiségek után a főidben, de a rend­őrség figyel rájuk. Szeri Árpád bonyhád környékéről származó bronzkincs fotója tárul az olva­sók elé egy műemlékekkel fog­lalkozó szaklap legutóbbi szá­mában. Mint a képaláírásból ki­derül, a .több ezer éves, míves tárgyak jelenleg ismeretlen he­lyen találhatók. Ezeket az egye­dülálló régészeti emlékeket ugyanis fémkeresős kutatók hozták a felszínre, Természete­sen törvénytelenül.- A megye jó vadászterület a fémkeresős fosztogatók számá­ra - mutatott rá dr. Gaál Attiia, a szekszárdi Wosinsky Mór Mú­zeum igazgatója. - Nagyon sok a bronzkori, kelta, avagy római kori emlék. Lehetne sorolni a helyszíneket, de hadd ne adjak tippeket. Zárójelben érdemes megje­gyezni, hogy a tippadás veszélye igen magas szinten áll fenn. A kormány ugyanis nemrég utasí­totta a Kulturális Örökségvédel­mi Hivatalt, hogy tegye közzé a Magyarországon található régé­szeti lelőhelyek listáját. A ré­gészszakma a terv ellen egyönte­tűen tiltakozott. Dr. Gaál Attila szerint más sem kellene a fémke­resős kutatóknak, mint ez a tál­cán kínált útbaigazítás: az igaz­gató reméli, hogy a rendelkezés nem lép életbe. A detektorral böngészgető sze­mélyeknek érdemes tisztában lenniük azzal, hogy készülékei­ket elkobozhatják. Máté Dezső r. alezredes, a megyei rendőr-fő­kapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetője elmondta: fémkére- sőt ugyan lehet otthon tartani, de aki kint a szabadban - engedély nélkül - ezzel kutakodik, az szá­mítson rendőri ellenőrzésre.- A megyei múzeummal meg­állapodást kötöttünk, melynek ér­telmében egymást támogatva lé­pünk fel az illegális kincskeresők ellen - közölte az osztályvezető. - Tavaly is sikerült tetten érnünk egy fémdetektora! elkövetőt. Ha a delikvens leleteket - szaknyelven szólva kulturális javakat - tulaj­donít el, illetve rongál meg, ak­A fémdetektor hangjelzést ad, ha talál valamit (Illusztráció) kor bűncselekményt követ el. A keresőt akkor is lefoglaljuk, ha csak szabálysértés valósul meg. J. - nevezzük így - évek óta rendelkezik fémdetektorral, ku­tat is vele, bár nem tartozik a szokvány kincsvadászok közé. Nevének mellőzését kérve vál: lalkozott arra, hogy közreadja is­mereteit a Tolna megyei „kollé­gákról."- Mindenkinek megvan a pro­filja, azaz a szakosodása - mond­ta. - Egyeseket a római kor érde­kel, másokat csak a középkor. Többségük saját magának gyűjt, de néhányan nyilván el is adnak egy-két felszínre hozott tárgyat. Az első időkben, amikor bejöttek hozzánk a detektorok, egyesek, ha sok időt szántak rá, megélhet­tek a fémkeresőzésből. Ma már erre jóval kisebb az esély. Amikor megkérdeztük J.-t, hogy szerinte egy megengedőbb jogszabályi háttér esetén a fémde­tektorosok beszolgáltatnák-e az általuk illegálisan felszínre ho­zott leleteket, mosolyogva meg­rázta fejét. Beszédes véleménye egybecseng dr. Gaál Attila meglá­tásával, aki szerint erre a beszol­gáltatásra hiú ábránd várni. Még két megjegyzés. Az első: a bevezetőben említett szaklap cikkírója, dr. Szabó Gábor, az EL­TE Régészettudományi Intézeté­nek adjunktusa arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy önmagában egy le­let elmozdításával pótolhatatlan információk veszhetnek el. A má­sodik: a megye igen gazdag neo­lit emlékeit nem bolygatják a .de­tektoros kincsvadászok, de csak azért, mert az újkőkor még nem produkált fémtárgyakat... Szinte mindent lát 30 centis mélységig A KERESKEDELEMBEN kapha­tó minőségi detektorok a 30 centiméter mélyre ásott egyfo­rintost is képesek érzékelni. Négy + egy keresős üzemmód­jukba olyan extra is beletar­tozik, mint a szemétkiszűrés. Ezeknek az eszközöknek telje­sítménynövelő fokozatuk is van. A fémkeresők ára nagy szóródást mutat, egy viszony­lag egyszerű műszer már 20 ezer forintért kapható, a leg­jobbakért viszont legkevesebb 200 ezer forintot kell fizetni. dombóvár Felkészítést tartott Hertelendi Norbert, a dombóvári kistérségben működő polgári vé­delmi parancsnokság vezetője a veszélyhelyzetek kezeléséről. A képzésre a Tolna Megyei Védelmi Bizottság és a katasztrófavédelmi igazgatóság pályázati úton nyert támogatást. A mintegy 30 részt­vevő ismereteket szerzett a me­gye és a kistérség veszélyeztetett­ségéről, a polgári védelmi szerve­zetek megalakításának módjáról, feladatairól, a vezetők kötelessé­géből illetve a vis maior esetek kezeléséről. ■ I. N. Öt megyei pince venne részt a londoni kóstolón Tavaly novemberben nagy sikert aratott Londonban a tokaji borok bemutatásával a Magyar Bormar­keting Kht A sikeren felbuzdulva április 30-ra tervezik a következő rendezvényüket Wines of Hunga­ry London címmel. Ezen 40 ma­gyar pincészet 170 borával mutat­kozik be. Tolna megyéből a Bodri, a Dúzsi, a Sebestyén, a Heimann, valamint a Takler Pincészet jelent­kezett. A tervek szerint a szokásos sétálós kóstoló mellett lesznek te­matikus asztalok is, ahol két-két szakértő vezetésével lehet ismer­kedni a magyar nedűkkel. ■ M. I. Hatvan diák mondott verset Dalmandon dalmand Idén tíz iskolából hat­van diák nevezett a hagyomá­nyos dalmandi versmondó ver­senyre. Az első korcsoport leg­ügyesebb versmondójának a kaposszekcsői Végh Viktória bi­zonyult, a második és a harma­dik korcsoport első helyezettje egyaránt a dombóvári József At­tila Általános Iskola diákja, Tóth Lilla és Tóth Virág. Tóth Eszter, az Illyés Gyula Gimnázium tanuló­ja a negyedik korcsoport mező­nyében végzett az élen. Ők és a másodikak is továbbjutottak a megyei döntőbe, amit Bonyhá- don rendeznek majd. ■ K. K. JegCirkllSZ A jelenleg a világ legkisebb felnőtt embereként számon tartott Tóth István és társulata mutatkozott be szombaton Szekszárdon. A mutatványosok mintegy 700800 embert csábítottak a városi sportcsarnokba. A mindössze 65 centiméter magas és 22 kilogrammos Pityu kólásüvegeken állt fejen, hen­gerre rakott deszkán egyensúlyozott. Rajta kívül jégtáncosok, akrobaták és ze­nebohócok léptek az időnként csúszós porondra a kétórás előadás során. Fontos a diákoknak az egészséges élet csapó emlékverseny Az idén érkeztek be az eddigi legnívósabb pályaművek szekszárd Az eddigi legsikere­sebbnek nevezte Dömötör Csa­ba, a Csapó Dániel Középiskola főigazgatója az idei Csapó Dáni­el Emlékversenyt. A megméret­tetésre 10 agráriskola 47 tanuló­ja 40 pályaművet adott be, ame­lyek kivételesen magas színvo­nalú munkák voltak. Pénteken a zsűri előtt szóban mutatták be dolgozatukat a diákok. A helyiek is jól szerepeltek, hiszen egy má­sodik és két harmadik helyezést szereztek, a legsikeresebbek azonban a kiskunfélegyházi, gyomaendrődi és szombathelyi diákok voltak. A zsűri három ka­tegóriában értékelte a pályamű- veket: állattenyésztés-állattartás, egészséges élelmiszer-egészsé­ges életmód, valamint környe­zettudatos élet témákban. A leg­népszerűbb az egészséges élel­miszerek kategória volt, ebben érkezett az összes beadott pálya­mű fele. A témakörben a szek­szárdiak is remekeltek, hiszen Várda Szandra illetve a Szegvá­ri Gergely-Kincses Balázs páros is harmadik helyezést ért el holt­versenyben, míg Varga Péter a második lett. A környezettuda­tos élet témakört a Szabó And- rea-Balogh Georgina alkotta szombathelyi páros, míg az ál­lattenyésztés kategóriáját Ko­vács Tamás kiskunfélegyházi ta­nuló nyerte, aki egy olaszorszá­gi tanulmányutat is kapott kü- löndíjként. ■ Rácz T. Dömötör Csaba főigazgató adta át Kovács Tamásnak az első díjat 4> 4

Next

/
Thumbnails
Contents