Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-03-01 / 09 . szám
4 2009. MÁRCIUS 1„ VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA bűnüldözés Vajon néhány milliárdnyi gyorssegély segíthet-e helyreállítani a rendőrség tekintélyét, amely az elmúlt időszak bűntényei során csorbát szenvedett? ROMOKBAN A RENDŐRSÉG TEKINTÉLYE A kormányfő bizalma töretlen Bencze József országos rendőrkapitányban. A megoldást most több rendőr utcára vezénylésében látja. Kijavítható-e 20 év enyészete? Ambrus Vilmos - Árvay Tivadar - Dián Tamás - Vég Márton 12 milliárd forinttal több pénzt kap a rendőrség, évvégére 1800- zal több rendőr lesz, és 100 új körzeti megbízott is szolgálatba lép a következő hónapokban. Ezek a kormányzati gyorssegély elemei, amelyeket a miniszter- elnök azután volt kénytelen bejelenteni, hogy a közvélemény bizalma mélyen megrendült a rendőrségben. Bencze József országos rendőrfőkapitány (akit Gyurcsány Ferenc a bizalmáról biztosított), még annyit tett hozzá néhány óra elteltével, hogy több rendőrt vezényel a cigányok lakta településekre. Hirtelenjében ennyire futotta, holott napnál világosabb, hogy a rendőrség alapjaiban szorul változásokra. Doszpot Péter, aki korábban a rendőrség sztárnyomozójának számított, azt mondja, szerinte a magyar rendőrség egyik nagy problémája, hogy a tapasztalt nyomozók többsége leszerelt, a jelenlegi állomány nagy része pedig fiatal és tapasztalatlan. Az egykori nyomozó egyébként nem szívesen beszél a magyar rendőrség problémáiról, mondván: még a látszatát is kerülni szeretné annak, hogy kívülállóként kritizálja egykori munkahelyét. Kérdésünkre azonban kijelentette: a politika felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy a mai rendőrök sokszor tétovák és rosszul reagálnak. „A politika állandó nyomás alatt tartja a testületet - mondta. - Ma már ott tartunk, hogy a rendőr mindenkinek meg akar felelni, miközben a legalapvetőbb szakmai szabályok háttérbe szorulnak. Ráadásul a rendőrök ma nincsenek is megfizetve, ezért jócskán alulmotiváltak. Ilyen körülmények között ki akar ma zsaru lenni?” Arra a felvetésre, hogy vajon Tatárszentgyörgyön politikai utasításra hunyhattak-e szemet a nyomrögzítők a rasszista indítéTatárszentgyörgyön egy kisfiút és az apját, akik égő házukból menekültek. Az elsődleges vizsgálat elektromos tüzet állapított meg, a rendőrök távoztak. Miután az áldozatok rokonai töltényhüvelyeket találtak, a nyomozók visszatértek, de a helyszínt nem biztosították Az értékelhető nyomok megsemmisültek. 2009. FEBRUÁR 26.: szabálytalanul parkolt egy hattagú roma család egy siófoki áruház előtt, majd az őket igazoltató járőrökre támadtak. A vélhetően erélytelenül fellépő két egyenruhás nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A verekedésbe bekapcsolódtak a család gyermekei is. Végül három elkövetőt letartóztattak. A közelmúlt „rendőrbakijai'’ 2009. január 13.: egy fegyveres férfi az Erste Bank Flórián téri fiókját akarta kirabolni Budapesten, de az alkalmazottak riasztották a rendőröket. Szemtanúk szerint a rabló egy közeli panelházba menekült, amit a kommandósok órákig kutattak át, de a tettest nem találták. Az akció közben egy békés járókelfi re rohantak rá, akit a rablónak véltek. 2009. január 30.: átvezényelték, majd visszahelyezték miskolci főkapitányi tisztségébe Pásztor Albertet, aki azt mondta: az utóbbi időben Miskolcon történt valamennyi rablás „elkövetője cigány származású volt". Az esetnél Bencze József és Draskovics Tibor kétszer kétféleképpen döntött, Pásztor kommunikációs hibát követett el. Nem mindenkit vesznek fel a rendőrtisztire, agresszívak kizárva „A RENDŐRTISZTI FŐISKOLÁRA mindenki bekerülhet, aki meg felel a felvételi követelményeknek - mondta el kérdésünkre Sárkány Imre, a főiskola rektora. - Ez mégsem jelenti azt, hogy bárki felvételt nyer. Szigorú egészségügyi, pszichológiai és erőnléti alkalmassági vizsgán esnek át a jelentkezők. Csaknem heften százalékuk már az ideérkezéskor rendelkezik legalább két C típusú középfokú nyelvvizsgával. Kijelenthetem, hogy egy egészen új személyi garnitúra végez nálunk a következő években. ” „A HALLGATÓINK tanulnak intézkedés technikát - teszi hozzá Sárkány István. - Az órákat az Országos Rendőr-főkapitányság szakemberei tartják Ők testközelből ismerik a valós helyzeteket, úgyhogy egy-egy keményebb szituációs játékban nem simogatják a hallgatókat, hiszen úgy nem lehet az éles helyzetekre felkészülni. ” már A felvételin kibuknak azok, akikről kiderül, hogy előítéletesen gondolkodnak, döntésképtelenek, vagy eszköznek tekintik az agressziót „TÍZ ÉVE BEÉPÜLT a tananyagba a romanép-ismeret. A hallgatóknak meg kell tanulniuk toleránsán viselkedni, tudniuk kell, hogy velük szemben másnak is lehet igaza. Aki erre nem képes, annak semmi keresnivalója nálunk” - magyarázza a főiskola rektora. Papír rendőr traffipaxol Jobb feketén dolgozni, mint zsebre bírságolni? AMIÓTA SIMON TIBOR, ÓZ FTC labdarúgója 2002-es meggyilkolásában egy szabadnapos készenléti rendőr törzsőrmester is szerepet játszott mint egy szórakozóhely kidobója, azóta az ORFK különös figyelmet próbál fordítani arra, hogy az állomány tagjai milyen másodállást vállalhatnak eL Szigorítottak, de ez sem volt akadálya annak, hogy több rendőri szerv vezetője 2008. december 31-ig engedélyezze beosztottjainak, hogy a Prondent Zrt.-nél dolgozzanak mint pénzbeszedők. „A SZOLGÁLATI VISZONYRÓL SZÓ- ló törvény és az etikai kódex alapján mindig az illetékes kapitányságvezető bírálja el, hogy az adott munkakör összeegyez- tethetőe a rendőri hivatással. Ekkor többnyire a korrumpál- hatóság lehetőségét kell mérlegelni. De sokszor teljesen civil munkát sem engedélyeznek, mert abból nem lehet baj”- mondta lapunknak Dávid Tibor. A Független Rendőrszakszervezetfőtitkárhelyettese hozzátette: rengeteg a túlmunka a rendőrségen, amit a pénztelenség miatt szabadnappal kompenzálnak, ez pedig automatikusan a másodállás felé hajtja a rendőröket. Becslése szerint a 42 ezres állomány 5-10 százaléka dolgozik hivatalos engedéllyel, sokan azonban feketemunkát vállalnak. „A rendőrségen belül jobban elfogadott, ha feketén dolgozol, mintha saját zsebre bírságolnál” - fogalmazott Dávid Tibor. kú kivégzésre utaló lövedéknyomok és a vérfoltok fölött, Doszpot Péter azt válaszolta: ő ezt elképzelhetetlennek tartja. „Az szimplán szakmai hiba volt - mondta. - Nincs emögött semmilyen ösz- szeesküvés.” Ahhoz, hogy a rendőrség tekintélye helyreálljon, az exnyomozó szerint sok mindenen kellene változtatni. Például sokat lendítene a társadalmi szimpátián, ha a testület hagyná, hogy némelyik rendőr közvetlenül, nyíltan beszéljen a munkájáról. A kommunikáción is sokat lehetne javítani, az ugyanis nonszensz, hogy egy olyan sikeres elfogás után, mint amilyen a veszprémi ügy volt, mindenki csak arról beszéljen, hogy ki mikor adta ki az elfogatóparancsot „No és persze az sem ártana, ha az igazságszolgáltatás működéséből is lehetne sikerélményt meríteni - mondta Doszpot. - Tudom, nem elegáns a független bíróságot kritizálni, de az mégiscsak demoralizáló, ha egy hétfőn elfogott férfi szerdán az utcán a rendőr arcába vigyorog. Megalapozott, gyors és kellően visszatartó erejű büntetések esetén talán több egyenruhás érezné úgy, hogy van értelme a munkájának.” A rendőrszakma és a szakemberképzés fejlesztését, az igazságszolgáltatás hatékonyabb működését tartja fontosnak Végh József nyugalmazott rendőr ezredes, klinikai szakpszichológus. „A rendőri szakmát kellene fejleszteni, a szakemberképzést előtérbe helyezni, az igazságszolgáltatási intézményrendszernek gyorsabban, hatékonyabban kéne működnie” - válaszolta a Doszpot: tétovák, rosszul reagálnak őröket jó szakemberek oktatják.” Az ezredes úgy vélte, a magyar rendőrség nem rosszabb és nem jobb más országokénál, európai tekintetben a középmezőnyben helyezhető el. Végh József úgy látja, a miniszter- elnök és a rendészeti miniszter által nemrég bejelentett, a rendőrségnek szánt nagyobb támogatás részben tüneti kezelés, részben segít a mostani helyzeten. Az ezredes hozzátette: persze nem ettől fog megnőni a rendőrség tekintélye, nem is a rendőri egyenruhától, hanem attól, ha megfelelő szakmai színvonalon végzi munkáját. „Ha valaki egyenruhát vesz, attól még nem lesz tekintélye. Azt ugyanis csak a szakma művelésével tudja megszerezni” - húzta alá Végh József. 2009. február 8.: egy sportoló meghalt, kettő súlyosan megsérült, amikor egy veszprémi szórakozóhelyen verekedés tört ki. A rendőrség késve adott ki körözést az elkövetők ellen, akik közül kettőt Ausztriában fogtak el osztrák kollégáik. A rendőrök évek óta tudtak a bandáról, mégsem léptek fel ellenük. 2009. FEBRUÁR 8.: rendőrökre támadt egy húszharminc fős csoport Hevesen. A támadók botokkal felszerelve körbevették a rendőrautót, és életveszélyesen megfenyegették a bent ülő rendőröket. Csak erősítés után tudták elfogni a támadásban résztvevőket. 2009. FEBRUÁR 23.: lelőttek Gyertyagyújtás a veszprémi áldozatoknak Tatárszentgyörgyi helyszínelés. A rokonok feljelentették a rendőröket, akik még tartoznak a magyarázattal: miért nem vették komolyan a tanúkat? szakember arra a kérdésünkre: miképpen lehetne elkerülni egyrészt a tatárszentgyörgyi esetnél tapasztalt rendőrségi hibákat, másrészt a hasonló bűncselekményeket. Végh József úgy gondolja, a megoldás az lenne, ha egy bűncselekmény elkövetője nem reménykedhetne abban, hogy megússza tettét Ellenkező esetben ugyanis megnőhet az olyan típusú bűncselekmények száma, mint a tatárszentgyörgyi. Kérdésünkre, hogy mire vezethetők vissza az ottani esetnél történt rendőrségi hibák, a szakember úgy válaszolt: megfiatalodott az állomány, hiányoznak az olyan tapasztalt rendőrök, nyomrögzítők, akik „fél nyomokból is tudták, mit kell csinálni”. Bizonyos értelemben felkészületlenebb az állomány, mivel nincs elég tapasztalatuk. És bár mindent megtanultak, amit kellett, a gyakorlatban nem tudták alkalmazni. „Pedig - tette hozzá Végh József - a kiképzés színvonalával nincs gond, a magyar rend4 » 1»
