Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

2009. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 GYERMEKVILÁG A gyerekeknek tudniuk kell, hogy az őseik pora, amin járnak „Gyermekeiteknek tudnia kell, hogy őseink pora az, amiben járnak. Ezt csak akkor tudják majd becsülni, ha elmondjátok nekik: a földet az elődök élete tette ilyen gazdaggá. Ami a föld­anyát éri, az vár gyermekeire is“ - ezek a ma is aktuális mon­datok Seattle törzsfőnök az Egyesült Államok elnökéhez 1854-ben intézett válaszából származnak, amelyben földje­ik eladásáról volt szó. Szavai ré­vén számos természetvédő cso­port számára lett példakép. A Selth, Selath, és Seattle név­vel is illetett férfi a duwamish törzs tagjaként 1800 körül látta meg a napvüágot. Már fiatal ko­rában rendkívüli rátermettséget mutatott, mind a harcban, mind pedig a vezetői képességek te­rén. Minderre szüksége is volt, hiszen egy olyan korba született, amikor a fehér ember megkezd­te a földjeiken is a terjeszkedést. Próbálta békében átvészelni ezt az időszakot, hogy népét a lehe­tő legkisebb veszteség érje, át­tért a római katolikus vallásra is. Mindebben szerepe lehetett David Swinson Maynarddal kö­tött barátságának is. A doktor egy közeli kisvárosban működte­tett egy kiskereskedést, és prak­tizált orvosként Mivel indián be­tegeket is ellátott, fehér páciensei és vevői elpártoltak tőle. Ekkor a duwamish törzs fogadta be. Való­színűleg ő lehetett az, aki felje­gyezte Seattle gondolatait, ame­Az egyetlen Seattle-ről maradt kép lyeket a törzsfőnök a fehérekhez intézett. Ő volt az is, akinek a ja­vaslatára települést neveztek el róla. A törzsfőnök a fehérek kö­zött is nagy megbecsülésnek ör­vendett. Azonban a polgárhábo­rúban ez is kevésnek mutatko­zott. 1866-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy katonák erő­szakkal foglalták el és dúlták fel a duwamishok földjét ■ H. É. g ö ­A túl szigorú büntetés frusztrációhoz vezethet, csökkenti a gyermek önbizalmát és agresszív viselkedést válthat ki a szakemberek szerint (Illusztráció) Elég, ha elég jók vagyunk nevelés Lényeges, hogy ésszerűek, érthetőek legyenek a korlátok * % * * o m » % * m m m % * m m % * Kétségtelen, hogy szület­nék lenni, tudni, milyen esetben, milyen reakció a leghatásosabb és a leg­jobb a gyermek számára, nem könnyű feladat. Ne­héz kérdés az is, kell-e büntetnünk, s ha igen, miként. Hargitai Éva Az nyilvánvaló, hogy a nevelés során dicsérettel, jutalmazással több eredményt lehet elérni, és kevesebb kárt szenved el a gyer­mek. A szakemberek véleménye megoszlik a büntetés létjogo­sultságát tekintve, viszont az bi­zonyos, hogy a gyermekeknek szükségük van bizonyos korlá­tokra. Feleslegesen kár korlátoz­ni a gyermeket, ha nem az egészségét, testi épségét veszé­lyeztető, vagy mások rovására menő dolgot akar csinálni. Nem kell mindent ráhagyni, de enge­dő magatartással, minél keve­sebb akadály állításával kevésbé frusztrálják, és kevesebb dacre­akcióra számíthat a család. Ám a korlátok hiánya is romboló le­het. Lényeges, hogy a kicsi em­pátiát tanuljon, fejlődjön az ér­zelmi intelligenciája, megtanul­ja mások érdekeinek a tisztelet­ben tartását. Ha ezeket nem sa­játítja el, később komoly problé­mái lehetnek a beilleszkedéssel. A büntetés kiszabásánál az egyik legfontosabb tényező az idő. A legjobb a megelőzés, azaz még a cselekvés előtt kilátásba helyezett kellemetlen következ­mény. A büntetésnek nem sza­bad túl keménynek lennie. A nem megfelelő, egyes esetekben túl szigorú büntetések komoly következményekkel járhatnak, frusztrációhoz vezetnek, csök­kentik a gyermek önbizalmát és agresszív viselkedést válthat­nak ki. Azt hiszem, azzal a leg­többen egyetértenek, hogy a ve­rés nem nevelési eszköz, hanem azt jelzi, hogy azokból éppen ki­fogyott a szülő. A büntetés egyik lényeges ele­me a következetesség, hogy ugyanannak a cselekvésnek, minden esetben azonos legyen a következménye. Pél­dául, ha egyszer megengedték az ap­róságnak, hogy le­pakolja az összes könyvet a polcról és autópályát építsen belőle, akkor nem biztos, hogy hatásos lesz legközelebb a tiltás. Az is lénye­ges, hogy ésszerűek legyenek a korlátok, amelyeket meg is ért a gyermek. Éppen ezért érdemes azt is megbeszélni vele, hogy % miért kapja a büntetést, miért nem jó dolog, amit csinált. Ezzel % elkerülhető, hogy oktalanul szó- % rongjon. Ezt természetesen nem köny- ♦ nyű megoldani, hiszen az anya m és apa lelkiállapota sem mindig derűs * és kiegyensúlyo- • zott. Fontos azon­ban, hogy a szülő * hiteles legyen, hi- % szén, ha valamit nem meggyő­ződésből tesz, azt a gyermek megérzi. A másik lényeges % szempont, hogy ne várj on el töb- m bet a kicsitől, mint saját magá­tól. Az apróságok általában a • szülő magatartásformáit sajátít- _ ják el, azaz ha látják, hogy anya, apa is képes engedni, akkor ők * is megtanulnak engedni bizo- «, nyos helyzetekben. Hatalmi harcba keveredni pedig egyálta- * Ián nem ajánlatos, mert ebből % nehéz kikeveredni, akár életre szóló konfliktus lehet belőle. * Természetesen nem kell a % szülőnek mindig tökéletesnek ^ lennie, Winnicot nézete szerint elég, ha „elég jó” szülő. Ez az * „elég jó szülő” fogalom kitér- % jeszthető az „elég jó gyerek” fo­galmára is, hiszen neki sem kell * tökéletesnek lennie. » A Gordon-féle felfogás elveti a büntetést Dr. Thomas Gordon szerint a büntetés, a hatalom bevetése nem megoldás, csak újabb problémákat szül. A gyermek­ből dacreakciót és agressziót vált ki. Sokkal hatékonyabb, ha a külső fegyelmezés helyett a gyermek önfegyelmét, felelős­ségérzetét, együttműködését és a mások iránti figyelmesség készségét fejleszti a szülő. így megmarad a gyermek ön-, és szülő iránti bizalma. Gordon az ún. „értőfigyelem”szem­pontjából építette fel az elméle­tét. Eszerint, ha a szülő megis­meri gyermekét, akkor megta­nulja, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben rosszul fog reagálni. Ilyenkor még a helytelen cselekedet előtt köz­beavatkozhat Ez nem szóbeli tiltást, vagy elvonást jelent, ha­nem a helytelenített cselekedet más, helyes viselkedéssel való felcserélését ■ A hatalmi harc­ból akár életre szóló konfliktus származhat. MESE Mese a piros kalapos békákról Két kisbéka élt a Zöld Völgy­ben. Kutykurugy, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett. Mor­cosán nézte a zöld füvet, zöld vizet a saját zöld kabátját- Csúnya a kabátom! - nyafogta.- Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.- Az is zöld, mind minden. , Unalmas!- Tudod mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak pi­ros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe! Kiakasztották a meghívót. Öreg béka tappogott a fűz alá.- Hát ez meg mire jó? - csóvál­ta a fejét- Hogy jól mulassunk!- Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! - intette őket az öreg. De már ekkor kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott A kis­békák irigyen sóhajtozva néz­ték őket. Kínálgatták a vendé­geket gyöngyvirágpoharakból, tücskök húzták a talpalávalót, remekül mulattak. De jaj - mi zavarja meg vidámságukat?- Kelep! Kelep! Itt vagyok! - bó­logatott jókedvűen a gólya. - Pi­ros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Hanem a kisbékáknak ekkor már hűlt helyük volt! - a gólya meg kénytelen-kelletlen haza­ment De a kisbékák nem okul­tak az esetből. Piros kabátkát, kalapkát szabtak-varrtak ma­guknak, abban szökdécseltek a tóparton. A gólya meg a fészkéről lelátott a Zöld Völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros alakokat Közelebb ment, és látta, hogy a kiöltözött kisbékák hancúroz- nakott- No, már most nem bújtok el előlem! - rivallt rájuk.- Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése.- Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! - kiáltott rájuk egy levél rejtekéből az öreg bé­ka. Jobbra röppent a kabát balra a kalap, s a két kisbéka zöld ka­bátjában máris beugrott a zöld vízbe.- Hová lettetek? - bökdöste csodálkozva a kalapokat a gó­lya, hiába. Á két kisbéka pedig aligha kí­ván magának egyhamar piros kalapot kabátot, (lengyel mese) . -r*f -*• 'Sj KÖNYV - FILM SZÓRAKOZÁS Kiss Ottó: Csillagszedő Mórié -Versek gyerekhangra Filmajánló Márió megfigyelte, hogy a csil­lagok mindig ugyanabban a messzi távolban maradnak. Mégis megígéri a szomszéd kislánynak, hogy kihalássza őket a tóból, nappal üvegszek­rényben őrzi, s éjszakára újra felrakja mindet az égre. A kis­lánygyermeki hangján biza­lom és csalódás, szeretet és fájdalom, bölcsesség és naivi­tás egyszerre szólal meg. Az apró gondolattöredékek vers­füzére egy család történetét tátja elénk. Az utóbbi évek magyar gyermekköltészeté­nek kiemelkedő alkotása el­nyerte az Év könyve díjat, szá­mos feldolgozása született, és több nyelvre is lefordították. Kiss Ottó: Csillagszedő Márió - Versek gyerekhangra, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2009., 64 oldal. Forrás: www.libri.hu Coraline és a titkos ajtó Coraline egy kislány, aki egy titkos ajtót fedez fel új ottho­nában, mely mögött saját éle­tének egy másik változatát ta­lálja. A felszínen ez a párhu­zamos valóság hátborzongató­an emlékeztet valós életére - csak éppen sokkal jobb. Ám ez a hihetetlenül eredeti, fan­tasztikus kaland egyre veszé­lyesebbé válik, és amikor a másik, az álanya örökre ott akarja fogni, Coraline latba veti minden makacs elszántsá­gát, bátorságát, segítségül hív­ja szomszédjait és egy beszélő fekete macskát, hogy meg­mentse igazi szüleit, néhány Filmajánló szellemgyermeket, és hazatér­jen. Coraline és a titkos ajtó, amerikai animációs film, 2009. Rendező: Henry Selick, szereplők: Dakota Fanning (Coraline hangja), lan McShane (Mr. Bobinski hang ja). Forrás: www.port.hu . aiifiiiiiftm ■■ ■ ■ ■■ #/ Feitoro Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervé- nyeidet, hiszen akár egy könyvet is nyerhetsz a Tol­nai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keres­ned a helyes választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. 1. Melyik törzs tagjaként lát­ta meg a napvilágot Seattle? Cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: FEJTÖRŐ. Beküldési határidő: március 20.

Next

/
Thumbnails
Contents