Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT HÍREK Közösségi ház áll már a posta helyén A falu egyik büszkesége a központban található, pár éve átadott közösségi ház. Az önkormányzat sikeres pályá­zatoknak köszönhetően vásá­rolta meg, majd alakította át az egykori posta épületét. Itt kapott helyett a könyvtár és információs pont, valamint a nyugdíjasklub. A kétezer kö­tetes bibliotékában Schellen­berger Melánia könyvtáros várja az olvasókat, az inter­net használókat. Keresettek a régi, szép tornácos házak százhúsz ingatlan van a községben, amiből száz ál­landóan lakott. Elhagyott porta mindössze kettő akad. A falu szép fekvése csábítja a városi embereket, a relatív alacsony árak miatt az el­múlt években több budapes­ti és külföldi befektető vásá­rolt ingatlant. Többségük hétvégi háznak, nyári pihe­nőhelynek használja a tor­nácos, régi sváb épületeket. Tamara Lara a falu legfiatalabb polgára kislány a legfiatalabb dúzsi állampolgár. A szép nevű - Tamara Lara névre keresztelt - gyermek március 23-án lesz négy hónapos. Nagyon jó, nyugodt baba, keveset sír, jól eszik, alszik, sokat mosolyog, mondja édesanyja, Ignáczné Anczló Zsuzsanna önkor­mányzati képviselő. A fiatal mamának Tamarán kívül már két iskoláskorú gyermeke van, fia 10, lánya 12 éves. A legifjabb polgár édesanyjával Az elmúlt évben Dúzson többen születtek, mint ahányan meghal­tak, ami örömteli dolog, mivel azt is mutatja, hogy a fiatalok hely­ben maradnak, ragaszkodnak szülőfalujukhoz még akkor is, ha munkát csak távolabb kapnak. 2008-ban született: Orsós Niko­letta, Orsós Martin, Illés Boglárka és Anczló Tamara Lara. Elhalálozott: Vigné Ignácz Katalin, Illés Lázárné, Ignácz Györgyné. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST F. KOVÁTS ÉVA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A DÚZSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMO­GATÁSÁVAL JELENT MEG. ALMANACH 2009 - DÚZS Közhasznú munkások gereblyézik a dúzsi közösségi ház udvarát. Ebben a formában öt embert foglalkoztattak tavaly és idén is a faluban. Kevés a pénz, a pályázat megtartóerő Az önkormányzat gondoskodik a községben élőkről Vadat, halat, élményt kínál a dúzsi táj A kérdésre, hogy mi vonzhatja Dúzsra az idegent, a válasz egy­értelmű. A község természeti adottságai ideálisak annak, aki kellemes környezetben szeretne kikapcsolódni. A falut ölelő er­dőkben turistaösvényeken ba­rangolva lehet megismerkedni a növény- és állatvüággal, a vadá­szokat magaslesek várják. A köz­ség lábánál kanyargó Kapos folyó halban bővelkedik, a közeli Hőgyészen és Gunarason termál gyógyfürdők vannak. A település korösszetétele Dúzs fekvése ideális, jó a megközelíthetősége, mégis a munkahelyek hiánya miatt a leghátrá­nyosabb helyzetű telepü- - lések közé tartozik. F. Kovács Éva Dúzson jártunkkor éppen tűzi­fát szállítottak házhoz a rászoru­lóknak. A 288 lakost számláló kis községben huszonötén kér­tek ingyen fát, de csak huszon­egy családnak jut egy-egy köb­méternyi az önkormányzat terü­letéről, a közmunkások által ki­termelt tűzre valóból. Nem sok, de ez is valami. Hiába, szegé­nyek az önkormányzatok, évről évre kevesebb állami támogatás jut a központi büdzséből, a nor­matívák nagyon lecsökkentek. Emiatt most éppen a Szakállyal és Mucsival működtetett közös körjegyzőség került veszélybe, mintegy négymillióval keveseb­bet kapnak idén, mint tavaly.- Elég szoros a költségveté­sünk, idén 37 millió forintból gazdálkodunk - mondja Ignácz István polgármester. - Keve­sebb pénz jut mindenre, de a le­hetőségekhez képest azért meg­próbálunk nem eladósodni. Adottságainál fogva Dúzs a leghátrányosabb helyzetű kis­települések közé tartozik. Mun­kalehetó'ség nemcsak a települé­sen, de még a környéken sem nagyon akad. Néhányan a hő- gyészi varrodában dolgoznak, mások Dombóváron, a vasútnál keresik a kenyerüket A fiatalok vidékre járnak hetelni, az idő­sebbek mezőgazdasági idény­munkákból tartják fenn magu­kat, szerencsére több magánkézben lévő szőlészet kínál munkát a falu kör­nyékén tavasztól őszig. A polgármester szerint az emberek többsége igyekvő, szor­galmas, viszonylag kevesen for­dulnak segélyért az önkormány­zathoz. Közhasznú munkásként öt embert foglalkoztattak tavaly és idén is. Az ő feladatuk a köz­területek, a sportpálya, a temető rendben tartása, az utak, járdák, árkok, vízelvezetők tisztítása, a fű kaszálása, a virágok ültetése, gondozása. Az elvándorlás nem jellemző, az átlagéletkor csökkent, tavaly többen születtek, mint ahányan elhunytak. Bizonyára ez annak is köszönhető, hogy az önkor­mányzat megpróbál gondoskod­ni az itt élőkről. Pedig bevé­teli forrás alig van, a súlyadón kívül mindössze a szemét- szállításért fizetnek a község lakói. Utób­bit is csak 2008 óta, miután a szolgáltató megemelte az ára­kat. A nehezedő pénzügyi hely­zet miatt a képviselő-testület kénytelen volt bevezetni a sze­métszállítási díjat, 3 ezer forin­tot évente, háztartásonként, de a dúzsiak még így is kivételezet­tek. A szemétszállítás teljes költsége ugyanis 13 ezer forint, Rendbe kellene hozni az utat a felújítás után jelenleg a legfontosabb meg­oldandó feladat a falun átveze­tő út felújítása utáni hibák ki­javítása.- rosszul sikerült az útfelújí­tás, betemették az árkokat, nem jó a vízelvezetés, megáll a víz, még a hivatal előtt álló járdán sem lehet közlekedni esős idő ben - mutatott rá Ignácz István polgármester a problémákra. A hibák kijavításától a kivite lező elzárkózik, így azt sajnos az önkormányzatnak kell meg­oldania. Remélik, lesz még idén LEKI, vagy TERI pályázat, és májustól beindul a Leader program is. Ezek nélkül ugyanis lehetetlen a falu to­vábbi megújulása. a fennmaradó 10 ezret továbbra is az önkormányzat állja. Sajátos a helyzet a fejleszté­sek terén, márciusban még az önkormányzat nem tudja, mire is pályázhatnak. így aztán a 2009. évi fejlesztéseket Dúzson saját erőből kezdték el, két busz­megállót készíttettek fából, a ra­vatalozó elé féltető került, hogy esőben se ázzanak az emberek. A beruházások összege 1,6 mü- lió forint volt. Az esetleges to­vábbi pályázatok reményében a szükséges önerőt elkülönítették. Tavaly a nyertes pályázatoknak köszönhetően készült a faluban kisméretű focipálya, és elkezdő­dött a játszótér felújítása. ■ 0-18 éves 051-70 éves ■ 19-50 éves 070 év felett Különjárat viszi az óvodásokat és az iskolásokat Fiatalodik Dúzs lakossága, a köz­ségben élők többsége fiatal, illet­ve középkorú, egyre kevesebb a hetven feletti lakos. Az itt élő 288 emberből mintegy ötvenen van­nak nyugdíjban, ugyanakkor a 14 év alatti gyerek száma hat­van. Bár Dúzson nem működik óvoda, iskola, azért nincsenek hátrányban a faluban élő csalá­dok, a gyerekeket iskolabusszal szállítják Hőgyészre naponta oda-vissza, a két önkormányzat társulási szerződése értelmé­ben. A13 ovist és 33 általános is­kolást pályázati pénzen nyert di­ákbusszal viszik a négy kilomé­terre fekvő szomszédos telepü­lésre. Az iskolásokat szállító jár­mű reggel hét órakor indul a fa­lu központjából, majd fél nyolc után jön vissza az óvodásokért. A menetrend visszafelé hason­ló, délután először a felsősöket hozzák haza, őket követik a nap­közis alsósok, illetve az ebéd utá­ni alvás és uzsonna után az óvo­dások. A szülők elégedettek a szolgáltatással. Erdész néni verseskötete lelkesedés Szerette a munkáját, az erdőt, a rímeket Jól érzik magukat a klubban a nyugdíjasok Mancika, vagy erdész néni - a ré­gi dúzsiak csak így nevezik Bodó Lászlóné Eszenyi Margitot. A 77 éves, ma is fiatalos asszony életé­nek legszebb évei Dúzshoz kötőd­nek. Az Alföldről, Debrecenből jött 21 éves korában ifjú házas­ként párjával a Kapos menti kis faluba. A Hőgyészi Erdészet al­kalmazta őket, mindketten erdé­szeti iskolát végeztek. Kétszer 1500 hektár erdőterület tartozott hozzájuk, férje a fakitermelésért felelt, ő maga az erdőművelést fel­ügyelte. A falutól pár kilométerre, az erdészházban laktak, gyereke­ik onnan jártak be iskolába.- imádtam a munkámat, ra­jongtam az erdőkért, már az ál­talános iskolában erdésznek ké­Bodó Lászlóné Eszenyi Margit szültem -mondja magáról. - Szót értettem a munkásokkal, mindegy, miféle ember volt, lé­nyeg, hogy szorgalmasan dol­gozzon. Nem volt semmi problé­mám, szerettem a dúzsiakat, ők is elfogadtak engem. Szívesen végzett társadalmi munkát is, 20 évig volt tanács­tag, 25 évig vöröskeresztes tit­kár, munkáját miniszteri kitün­tetéssel ismerték el. Mancika né­ni szabadidejében fiatal kora óta verseket írt. Ha öröme, bánata volt - mert mindkettőből bőven jutott - rímekbe foglalta. A leg­jobb 155 vers a helyi önkor­mányzat támogatásának kö­szönhetően hamarosan könyv alakjában is olvasható lesz. Tízéves idén a dúzsi nyugdíjas­klub. Az 1999-ben alakult civü- szervezetnek jelenleg több mint húsz tagja van, de aktívan mind­össze 10-12 tevékenykedik. Egy évtizede még többen voltak, de az évek során lecsökkent a lét­szám, az alapítók kö­zül sajnos sokan ■ Ismét örökre eltávoztak. A jelenlegi klubtagok is többnyire túl van­nak a hetvenen. A nyugdíjasok hetenként egyszer, hétfőn dél­után találkoznak a közösségi házban, az önkormányzat által biztosított klubhelyiségben. A jól felszerelt szobában teáznak, ká­véznak, beszélgetnek, felidézik a régi emlékeket, nem érzik egyedül magukat. A program az évszakoktól, ünnepektől függő­en változik. Karácsonykor fenyő­fát állítottak és díszítettek, újév­kor pezsgőt bontottak, gyermek­napra rongybabát készítettek az óvodásoknak, húsvétra színes to­jást festenek. Egymás név- és születésnap­járól sem feledkez­nek meg. Terveik között sze­repel idén egy buszos országjá­ró kirándulás, amihez az önkor­mányzat segítségét is várják. Ré­gebben évente szerveztek egy- egy utazást, de pár éve ez elma­radt. Most ezt a jó szokást szeret­nék felújítani, remélve, hogy új élményekkel gazdagodnak. tervez­nek buszos kirándulást. < 4 ■ Saját erőből kezdték a fej­lesztéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents