Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 Nem kellemes, ha építkeznek a lakásunk közelében, de az ebből eredő zaj nem számít csendháborításnak, ha nem indokolatlan (Képünk illusztráció) ■ A működési engedélyhez zajmérési jegyzőkönyvet kell készíteni. g A képviselő-testület, mint a £ kis települések legtöbbjének önkormányzata, nem alkotott helyi zajrendeletet. A vitás ügyek megoldásához az ide vo­natkozó kormányrendelet szol­gálhat alapul. Ez tételesen kifej­ti, hogy mivel lehet mások nyu­galmát megzavarni. Erdei Ta­más aláhúzta, a kulcsszó az „in­dokolatlanul” kifejezés. A tör­vény ugyanis azt bünteti, aki in­dokolatlanul okoz zajt. Nem mindegy, persze, az sem, mikor hangoskodik valaki. Ha fát fűré­szel, füvet nyír, netán az építke­zésnél használatos betonkeve­rőt üzemelteti sötétedés előtt, netán éjszaka ugat a kutyája, az nem csendháborítás. Amennyiben valaki valóban elköveti a csendháborítás vétsé­gét, harmincezer forintig terje­dő büntetésre számíthat. Az pe­dig, ha valakit sértegetnek - amiről olvasónk is beszámolt - a becsületsértés fogalmát merít­heti ki. Feljelentést a jegyzőnél lehet tenni, a történteket pedig tanúkkal kell bizonyítani, mond­ta Erdei Tamás. Faddon 2007 őszén fogadták el a zajvédelmi rendeletet. Mint azt Herczig Gáborné jegyzőtől megtudtuk, időközben változott az ezzel kapcsolatos törvény, így most a rendelet törvényhez való igazításának folyamata zajlik náluk. A helyi jogszabály megal­kotását egyébként társadalmi igény motiválta. Sok panaszos bejelentés érkezett például a Faddhoz tartozó Dombori üdülő- terület nyaralótulajdonosai ré­széről, elsősorban a késő esti, éj­szakai zenés rendezvényhelyszí­nek környékéről. A rendeletben szabályozták a zenélő mozgó­árus autók tevékenységét is. A hangjelzést például vasárnap és ünnepnapokon a község teljes területén betiltották. Hoffmann Zoltánná, a paksi polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársa kifej­tette, a helyi képviselő-testüle­teknek módjuk van övezeteket kialakítani. Ezekre más-más elő­írások, határértékek vonatkoz­nak. Ipari övezetben magasabb z^jszint a megengedeti, míg la­kóövezetben szigorúbbak a kor­látozások. Problémát az ipari te­vékenységek mellett sok esetben a szórakozóhelyek, rendezvé­nyek okoznak. A helyi rendelet­ben erre is ki lehet térni, meg le­het határozni azokat a progra­mokat, rendezvényeket, ame­lyek kivételt jelentenek az álta­lános szabályok alól, azaz kevés­bé szigorúan ítélik meg. Hoff­mann Zoltánná elmondta, hogy a vitás ügyek rendezése sem egyértelmű, mert ha környezet- védelmi vonatkozása is van a zajszennyezésnek, akkor a kor­mányrendelet szerint nem a he­lyi, hanem a kistérség központi településének jegyzője az illeté­kes. Más esetben pedig helyi ha­tósági feladat a csendháborítás szankcionálása. A szekszárdi zajrendelet a kü­lönféle hangosító berendezések használatát szabályozza. Kitér ar­ra, hogy a különféle sport, kultu­rális és egyéb létesítményekben müyen feltételekkel és időkorlá­tokkal lehet ezeket használni. Pe­tő Gábor, a hivatal környezetvé­delmi referense elmondta, hogy a többi helyi rendelethez hasonló­an a zajrendeletet is felülvizsgál­ják. Ennek szakmai előkészületei most kezdődnek el. Hozzátette, zajkérdésben 2007 óta a kistérsé­gek központi településének jegy­zője az eljáró hatóság. Ez a gyakorlatban nem két szomszéd perlekedésére vonat­kozik, hanem az ipari tevékeny­séget folytató szervezeteket, szó­rakozóhelyeket érinti. E téren vi­szont ritka a vitás helyzet, hiszen már a működési engedélyt is csak abban az esetben kapják meg az igénylők, ha bemutatják a zajmérési jegyzőkönyvet, ezzel igazolva, hogy nem lépik át a kor­látozást. Nehéz eligazodni a decibeles adatok között a zajt egy az egész világon elfogadott, s meglehetősen bonyolult rendszer alapján minősítik. Nagyságát az átla­gos zajszinthez képest mérik, tehát a decibel az ehhez az alapértékhez viszonyított szám. Az értékek nem a szo­kásos módon adódnak ösz- sze, ha egy 60 decibeles zaj mellé egy ugyanoly erősségű társul, a keletkező érték nem 120, hanem csupán 63 lesz. Szakértők szerint tökéletes csend - nulla decibeles szint - nem is létezik, egy átlagos lakószoba zaja például 40 decibel, a közepes közúti for­galom pedig 85 decibeles hangerővel jár, a fájdalom­küszöb pedig 140 decibelnél van. KÖRKÉP A kommunizmus üldözöttjeire emlékeztek Szekszárdon szekszárd Bár a Politikai Fog­lyok Országos Szövetségének tag­jai fogyatkoznak, amíg erejükből telik mindent megtesznek, hogy hazánk békés, művelt, keresztény és szabad ország legyen - e sza­vakkal zárta a szövetség húsz éves tevékenységét összegző be­szédét dr. Deák Gábor elnökségi tag Szekszárdon. Ugyanis amel­lett, hogy a kommunizmus üldö­zöttéire emlékeztek, szombaton a szervezet két évtizedes fennállá­sát is ünnepelték a tagok. Fónay Jenő elnökletével 1989 februárjában alakult meg a POFOSZ. Az ekkor megfogalma­zott vezérelv, a „csak velünk emel­kedhet fel újra az ország” ma is mérvadó a tagok számára. Bár az igazi demokráciáért és a nemzeti függetlenségért tevékenykedő ala­pítók sokat csalódtak, nem adták fel, tették a dolgukat. A megyei csoport tagjai Szekszárdon első­ként avattak 1956-os emlékhe­lyet, rendszeresen megemlékez­tek a kommunizmus áldozatairól. Az ünnepségen Ács Rezső al­polgármester kiemelte, fontos a jövő szempontjából az egykori foglyok emlékének őrzése, hiszen kitartásuk, elvhűségük példaér­tékű a fiatalok számára is. ■ H. É. Nem mindegy, mekkora a hangerő Elismeréseket adtak át Munkája elismeréseként emlék­érmet kapott Bencze Sándor Szekszárdról, Túrós István Nagykónyiból, Varga János Sárszentlőrincről, dr. Deák Gá­bor Tamásiból és Bornemissza Ferenc Gyulajból. Bronzplaket­tel ismerték el Szekszárdról Rendás Tamás tevékenységét Tőttös Pál megyei elnök pedig még Budapesten vehette át aranyplakettjét. Dr. Deák Gábor mondott beszédet Vida Tünde Elviselhetetlen zajjal jár az épít­kezés a szomszédos telken, han­goskodnak a munkások, sőt sér­tő megjegyzéseket tesznek, pa­naszolta egy pusztahencsei ol­vasónk, aki lapunkhoz fordult, hogy megtudja, meddig kell még tűrnie a csendháborítást. Erdei Tamás körjegyző azt mondta, ál­talánosságban tud tájékoztatást adni, mivel az ügyet nem isme­ri, a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett bejelentés. Csend- háborítási ügyek ritkán fordul­nak elő a településen. csendháborítás Harmincezer forintos bírsággal sújtható a szabálysértés Bosszúságot, esetleg ká­rosodást okozhat a meg­engedettnél nagyobb zaj. Azt, hogy mi megenge­dett, mi számít csendhá­borításnak, netán zaj- szennyezésnek, kormány- rendelet szabályozza. Ese­tenként az önkormány­zatok helyi rendeletben pontosítják a szabályokat. Újabb jogi ismeretekkel gazdagodtak Autót kaptak a tolnai polgárőrök a városuktól önkéntesek Naponta átlagosan több mint nyolc órányi szolgálatot adtak az elmúlt évben szekszárd A tartási és életjára­déki szerződésekről tartott elő­adást tegnap a Szekszárd- Újvárosi Római Katolikus Társas­kör szervezésében dr. Horváth írisz jogász, egyetemi oktató. Hallgatósága többek között meg­tudhatta, hogyan lehet az ilyen szerződéseket megkötni, milyen előnyei, illetve buktatói lehetnek, illetve hogyan befolyásolják az öröklést. A mostani alkalom egy sorozat része volt, melynek kere­tében télen minden hónapban jo­gi ismeretekhez juthatnak az ér­deklődők - mondta az előadó. Az alkalmak után pedig a résztvevők feltehetik a témához kapcsolódó kérdéseiket, vagy egyéb ügyben is kérhetnek jogi tanácsot. ■ É. H. Dr. Sümegi Zoltán adta át az új jármű kulcsát dr. Szilák Mihálynak tolna A tizenhétéves Ford helyett egy hároméves, jó állapotú Suzukit kapott a tolnai polgárőrség az ön- kormányzattól. A szalaggal átkö­tött ajándékot az Alimentál étte­remben rendezett közgyűlésen szemlélhette meg a tagság. Az au­tó 1,3 millió forintba került Az ön- kormányzat ezen felül idén is 700 ezer forinttal támogatja a szabad­idejükben, térítés nélkül a város rendjét vigyázó civü társaságot Hogy a tolnai polgárőrök meny­nyit dolgoznak, az kiderült dr. Szi­lák Mihály közgyűlési beszámoló­jából is. Az egyesület elnöke ki­emelte: tavaly átlagosan 8,75 órát voltak szolgálatban a szervezet tagjai naponta. Ezt a teljesítményt a jelenleg 29 fős tagság produkál­ta. Az elnök közölte: tervezik a lét­szám növelését, de csak néhány fővel, és csak makulátlan tolna- mözsi polgárok által. Sipőcz György, a polgárőrség titkára, szakmai vezetője kitért ar­■ Várhatóan nem kell majd adót fizetni a pol­gáréi rjárművek után. ra, hogy ifjú polgárőrszervezet lét­rehozását is tervezik. A gyerekek­nek főként közlekedésbiztonsági ismereteket nyújtanának. A titkár arról is beszélt, hogy a tolnaiak a hagyományokhoz híven tavaly is kiválóan szerepeltek a különféle polgárőrversenyeken. Hága Ta­más, a tolnai rendőrőrs parancs­noka arról szólt, hogy a városban az előző évhez képest tavaly nőtt a bűncselekmények száma, ám a visszajelzések alapján az embe­reknek pozitív a megítélése a köz- biztonságról. A rendőrség és a pol­gárőrség együttműködését meg­felelőnek mondta. Széles János, a megyei polgárőr- szövetség elnöke is jó hírt hozott a közgyűlésre: várhatóan nem kell majd adót fizetni a polgárőrjármű­vek után. A gyűlésen tíz polgárőr vehetett át elismerő oklevelet és tárgyjutalmat: Würzel Zoltán, Hor­váth József, Retek Pál, Sebestyén János, Schuck Dezső, Bánvölgyi Ferenc, Schuck István, Kvanduk Mihály, ifj. Kvanduk András és Tóth Sándor. ■ S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents