Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-13 / 61. szám

3 2009. MÁRCIUS 13., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET STEINBACH ZSOLT Innen kéne visszafordulni most még, ha igaz, nem va­gyunk elmérgesedve. Etni­kai feszültség szempontjából legalábbis alapvetően rend van Tolna megyében, romák és nem romák között. szeretném hinni, hogy ez a helyzetértékelés jó. Mert va­lóban, a puszta felszínről ez most talán tényleg elmond­ható. Sem Veszprém, sem Tatárszentgyörgy például nem Tolnában van. De nem kell ahhoz túl sokat koptatni a körmünket, hogy némi ka- pargatás után a felszín alól kevéssé megnyugtató dolgok kerüljenek elő. Aki nem vak, láthatja. Aki nem süket, hall­hatja. Tolna megyében is. nem tudom, a gyakorlatban hogyan fog működni az a megállapodás, amit most kö­tött a megyei cigány kisebb­ségi önkormányzat, a rend­őr-főkapitányság és polgárőr­ség megyei szervezete. Ami talán fontosabb, hogy egyál­talán eszükbe jutott, hogy le­üljenek egymással, és leg­alább a szavak szintjén rög­zítsék: meg akarják előzni az etnikai konfliktusokat. Nem éppen szívderítő, hogy nem, teszem azt, KRESZ-vetélke- dők színvonalas lebonyolítá­sa érdekében akar együtt­működni a három szervezet, hanem a cigány-nem cigány alapú erőszak megakadályo­zásáért. De ha egyszer már idáig jutottunk, akkor innen kell visszafordulni. mindenkinek, aki szerint bármilyen nagyok is a fe­szültségek, az egyetlen vál­lalható megoldás a békés egymás mellett élés. Aki szerint bármilyen nehéz is segíteni kihúzni a gödörben levőnek a még nála is mé­lyebb gödörben levőt, a Molotov-koktél, vagy a pil­langókés akkor sem old meg semmit. Ha csak azt nem, hogy a közös sírt már ne kelljen megásni. A gö­dörben már ellennének a testek, egymás mellett is. de most még, ha igaz, nem vagyunk elmérgesedve. Háromoldalú megállapo­dást köt a cigány kisebbsé­gi önkormányzat, a rendőr­főkapitányság és a polgár­őrség megyei szervezete az etnikai konfliktusok meg­előzése érdekében. Ihárosi Ibolya Új szereplővel és tartalmilag is kibővített együttműködési meg­állapodást köt a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a megyei cigány kisebbségi önkormány­zattal. Az új szereplő a megyei polgárőrszövetség. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésé­re jött létre tegnap a találkozó a megyei rendőr-főkapitányságon. Felhívást tesznek közzé annak érdekében, hogy csatlakozzanak hozzá helyi megállapodásokkal a települések önkormányzatai. A részleteket sajtótájékoztatón ismertették. Dr. Soczó László dandártábor­nok megyei fó'kapitány szerint a térség elmérgesedett etnikai fe­szültségektől mentes, alapvető­en rend van. Ennek ellenére az országban érezhető feszült­ségek aggodalommal töltik el az itt élőket. Szeretnék elkerülni, hogy a jelenlegi viszonylagos rend felboruljon. A megállapo­dás egyik alapelve, hogy jogta­lanságra más jogtalansággal nem szabad vála­szolni, mert az újab­bat szül. Mindenki­nek az az érdeke, hogy a bűnt üldöz­zék nemre, nemzeti­ségre, kisebbségre, bőrszínre való tekintet nélkül. Mind­ezek érdekében a felek vál­lalják, ha a területükön bár­miféle, romák által, vagy sé­relmére elkövetett cselek­mény észlelnek, azonnal tájékoztatják a partnereket. Hangsúly ez esetben az utób­bin van, hiszen ez lehet alapja az etnikai hisztériakeltésnek, és a konfliktus kiterjedésének. Városonként, vagy ha a meg­állapodás kibővül a polgár- mesterekkel, akár tele­pülésenként mind­egyik fél kijelöli saját képviselőjét, akik azonnal értesítik Sárközi János József kisebbségi koordinátor ■ Jogtalanság­ra nem válasz a jogtalanság. egymást. A bűncselekmények vizsgálatát a hatáskörök betar­tásával közösen végzik, annak befejezése után pedig együtt ér­tékelik, és ugyancsak egységes álláspontot kialakítva adnak részletekbe menő tájékoztatást. Addig kizárólag a tényekről nyi­latkoznak. Roma polgárőrség alapításá­nak a gondolatát elvetették, és azt is, hogy a cigányok lakta te­lepülésrészeken többet járőröz- zenek a rendőrök és a polgár­őrök. Erre kizárólag akkor ke­rül majd sor, ha a kisebbségi ön- kormányzat ezt kéri. Széles Já­nos, a polgárőrszö­vetség elnöke kifej­tette, hogy a szerve­zet mindig is alulról építkező, nyitott civil közösség volt. Bárki beléphet, aki megfelel a feltéte­leknek, amelyek közt az első a büntetlen előélet. Mint mondta, 66 településen van a megyében polgárőrség, amelynek 1800 tagja van. Azt is hozzátette, sok­féle jelzést kapnak arról, hogy különösen a fiatalok sokkal ag­resszívebbek, mint korábban. Ezért velük kellene többet fog­lalkozni. Egyetértettek a jelenlévők abban is, hogy a cigány­kérdést nem sza bad kriminali­zálni. Kalá- nyos János, a Tolna Me­gyei Cigány Dr. Soczó László rendőrfőkapitány! Kisebbségi Önkormányzat elnö­ke is azt hangsúlyozta, hogy ők magyar állampolgárok és cigá­nyok. A feszültségek kiéleződé­se ellen célszerű az emberek, családok közti problémákat már akkor, a helyben tisztelt személyiségek bevonásával fel­oldani, amikor még szabálysér­tés sem történt. Sárközi János József, a megyei önkormányzat etnikai kisebbsé­gi koordinátora felajánlotta, szí­vesen tartanának körzeti megbí­zottaknak népismereti előadáso­kat. Kifejtette, hogy az országban nem rózsás a cigányság helyzete, de Tolna megyében nincsenek súlyos etnikai konfliktusok. Nem titkolta azonban, hogy a romák félnek, és emiatt már több cigány család indult el Kanadába Szek- szárd- ról. A társadalmi bajok orvoslá­sára nem vállalkozhatnak pongó ignác, a megyei cigány ki- i sebbségi önkormányzat tagja is egyetértett azzal, hogy az etnikai konfliktusokat nem utókezelni kell, hanem megelőzni. Kifejtet­te, senki sem kérdőjelezi meg, hogy a kiemelkedés lehetősége a tanulás. Felmérésük szerint Tol­nában sok érettségizett és főisko­lát végzett cigány fiatal van, de ott­hon ül, mert munkanélküli. Szeretné azt is, ha a rendőrségen több roma dolgozna. Végezetül úgy fogalmazott, már az is sokat számítana, ha a fe­szültségeket kisebb-nagyobb közösségek­ben kibeszélnék. A fogyasztókat védik szekszárd Fogyasztóvé­delmi tanácsadást tarta­nak ma a szekszárdi Tesco áruházban a Fogyasztóvé­delmi Világnap alkalmá­ból. A Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság regioná­lis felügyelőségének mun­katársai 9 és 12 óra között állnak tanácsaikkal a vá­sárlók, érdeklődők rendel­kezésére. (hé) Emelkedik Tolnán az illetménykiegészítés tolna Tíz százalékról húsz százalékra emelte a tolnai képviselő-testület legutób­bi ülésén a polgármesteri hivatalban dolgozó köz- tisztviselők illetményki­egészítését. Az intézkedést arra való tekintettel hoz­ták, hogy a köztisztviselők reáljövedelme az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Emellett pedig az önkormányzat pénzügyi helyzete is stabilizálódott, így lehetőség nyílik a ko­rábbi megszorító intézke­dések enyhítésére, (sk) Arany emlékgyííríí a főszerkesztőnek Budapest Arany köztársasá­gi emlékgyűrűt kapott teg­nap Lengyel János, a Tolnai Népújság főszerkesztője. Bu­dapesten. a Duna palotában tartott ünnepségen adta át dr. Gyenesei István önkor­mányzati miniszter március 15-e alkalmából a kitünteté­seket. Lapunk főszerkesztője az indoklás szerinti kiemel­kedő munkásságáért kapta az elismerést. (mk) @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu Oldják a feszültségeket megállapodás Az etnikai konfliktusokat párbeszéddel előznék meg Tanácsokkal látják el a fogyasztókat Növelte a támogatási keretet az atomerőmű alapítványa duna-mecsek Az önkormányzatok akár kilencvenszázalékos támogatást is kaphatnak munkahelyteremtésre paks-kisnémedi A gazdasági vál­ság hatásait is igyekszik csök­kenteni a paksi atomerőmű ala­pítványa azon túl, hogy a koráb­bihoz hasonlóan támogatja a tér­ségfejlesztést. A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány ku­ratóriuma Püspökszilágy térsé­gében, Kisnémediben tartott ülé­sén tette közzé az idei pályázati feltételeket. Az alapítvány évente ötszáz- millió forintos forrást biztosít azoknak a településeknek, ame­lyek vagy nukleáris létesítmé­nyek, vagy kutatások körzeté­ben fekszenek. Idén - Miszler Miklós kuratóriumi tag javasla­tára - a keretet megnövelték százmillió forinttal a tartalékból, így hatszázmillió forintra pályáz­hatnak két fordulóban az érin­tett önkormányzatok, vállalkozá­sok és civil szervezetek. A plusz pénz úgy keletkezett, hogy a vál­ság hatására több pályázó visz- szalépett, több projekt meghiú­sult, így az alapítvány által meg­ítélt támogatást nem tudták fel­használni. A recesszió hatásai­nak enyhítését tegnapi ülésén célul tűzte az alapítvány. Megol­dani nem tudjuk, de a rendelke­zésünkre álló eszközökkel igyek­szünk segíteni, fogalmazott Ko­csis István. A kuratórium elnöke arról is beszámolt, hogy a válság hatásainak enyhítését szolgálja az a döntés is, amelynek ered­ményeként nőtt a támogatási in­Balról jobbra: dr. Varga-Sabján László, Kocsis István, Hegyháti József tenzitás. Ebben az évben az ön- kormányzatok akár 90 százalé­kos támogatás kaphatnak, az ed­digi 80 százalékkal szemben. A vállalkozások esetében pedig 50- ről 65 százalékra növelték a pá­lyázati támogatást. A célok válto­zatlanok, gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést, települé­sek összefogását, valamint tu­risztikai vonzerőfejlesztést elő­segítő programokat segít a Du- na-Mecsek Területfejlesztési Ala­pítvány. Annyi módosítás tör­tént, szintén a válság miatt, hogy pályázatok adminisztrációs költ­ségeire idén nem lehet pénzt kérni. Konkrét lépéseket szeret­ne az alapítvány támogatni, húz­ta alá dr. Varga-Sabján László. Az operatív ügyekért felelős kurá­tor arról is beszámolt, hogy raj­tuk kívül álló okok miatt később indul a Norvég Alap által támo­gatott akadálymentesítési prog­ram, amely az érintett térségek hatvan településén segítheti az esélyegyenlőség növelését. Az akadálymentesítési projektek előkészítési költségeinek finan­szírozására és kis közösségek energiaracionalizálási tevékeny­ségének támogatására is lehet pályázni a Duná-Mecsek alapít­ványnál. Az első félévben három- százmillió forint felosztásáról dönt a kuratórium. A pályázati feltételeket és a szükséges doku­mentumokat az alapítvány hon­lapjáról lehet letölteni. ■ Vida T. I

Next

/
Thumbnails
Contents