Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-12 / 60. szám

2009. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 tv fiV7PT ü £1 U I <6£i 1 WESSELY GÁBOR Mintha ezt már hallottam volna sokszor van mostanában déja vu érzése az ember­nek. A netezés korában nem nagy ügy valakinek a szellemi termékét lerabol­ni a hálóról, és picit átfé­sülve, saját ötletként tálal­ni, értékesíteni. Régen sem volt ez másképp. A vicc­gyártók csak a szereplőket cserélték ki az aktuális társadalmi szabályok sze­rint - kiből lehetett csúfot űzni, kit tiszteltünk szent­ként zsidók, cigányok, skótok, oroszok, amerikai­ak, Brezsnyev, Nixon, Ká­dár, Gorbacsov, Bush, Putyin, Orbán, Gyurcsány, s kész volt a vadonatúj sutka. Örkény ISTVÁN életrajzát ol­vasom. Hányán arattak si­kert a tőle elcsaklizott, egy kicsit átgyurmázott poé­nokkal, természetesen a forrás megjelölése nélkül! itt van például ez a párbe­széde:- Halló, gépterem?- Skultéti, jelentkezem.- Mennyi, Skultéti?- Harminchárom.- Mi harminchárom?- Mi mennyi, főmérnök úr?- Az, ami harminchárom.- Nem annyinak kellett vol­na lennie?- Mindegy, Skultéti, csak csinálják tovább. Érdekes az áthallás ebben az 1956-os visszaemlékezé­sében is.- Mikor megindult a Sza­bad Rádió, behívtak a Par­lamentbe (mert akkor on­nan adták a műsort), és a rádió új igazgatója meg­kért, hogy írjak egy beveze­tőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. így kezdő­dött: Hazudtunk éjjel, ha­zudtunk nappal, hazud­tunk minden hullámhosz- szon. sokszor van mostaná­ban déja vu érzése az em­bernek. A hibát már kijavították sziréna Megismétlik a próbát, erről a lakosságot tájékoztatják Schüszler Gábor tűzoltó főhadnagy a katasztrófavédelemnél. Ide futnak be a szirénák visszajelzései is. Az atomerőmű körzeté­ben kiépült szirénarend­szer modern, üzembiztos annak ellenére, hogy a márciusi tesztelésen min­den eddiginél kevesebb berendezés szólalt meg. Egy átjátszó állomás okozta a gondot, a hibát kijavították. Vida Tünde A havi szirénapróbák néhány ki­vételtől eltekintve 98-99 százalé­kos eredményt hoznak 2003 óta. A március eleji hangos próbán azonban ettől sokkal rosszabb eredmény született, 22 berende­zés nem szólalt meg. Seresné Farkas Julianna, a javítást végző Fercom Kft. ügyvezetője úgy tá­jékoztatott, nem arról volt szó, hogy a szokásosnál több sziréna rossz lett volna. Egy átjátszó ál­lomás állt le, így nem jutott át a parancs a végpontokig. A hibát, mint mondta, kijavították. Az Or­szágos Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság szóvivője, Szentes György elmondta, a lehető legrö­videbb időn belül megismétlik a próbát. Az időpontról előre tájé­koztatják a lakosságot. Az épülő paksi atomerőmű t harminc kilométeres körzetében j - a második világháború után \ telepített motoros szirénák min- | tájára - alakítottak ki egy riasz- | tórendszert. Ezt váltotta fel több I szervezet összefogásának ered­ményeként 2003-ban a ma is használt elektronikus sziréna­rendszer, amelyet a Fercom Kft. épített ki. Három megyében 227 berendezést helyeztek üzembe, negyven Tolna megyei települé­sen van egy vagy több sziréna. Mácsai Antal, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője aláhúzta, hogy az új rendszer ma is korszerű, sokkal üzembiztosabb a korábbinál, és számos előnye van. Használata pedig precízen szabályozott. A régebbi eszközök nagy áramfo- gyasztásúak voltak, gyakrabban meghibásodtak, megszólaltak maguktól, vagy éppen madarak költöztek a berendezésekbe. Ha nem volt áramellátás, nem lehe­tett őket megszólaltatni. Az atomerőmű körzetében je­lenleg működő lakossági tájé­koztató- és riasztórendszernek szünetmentes áramellátása van, távolról és helyből egyaránt ve­zérelhető. Három vezérlőalköz­pontja van, ebből kettő az erő­műben, egy a megyei katasztró­favédelmi igazgatóságnál. Léte­zik egy mobil vezérlő is, ami egy bőröndben van. Erről az érintett terület bármely pontján közpon­tilag indíthatóak a szirénák - tá­jékoztatott az igazgató. Ha a köz­ponti vezérlés nem működne - amire még nem volt példa - helyben, az oszlopról is meg le­a szirénapróba minden hó­nap első hétfőjén esedékes. Amennyiben ettől eltérő id& pontban is megszólalnak a szirénák, és valódi vészhelyzet van, akkor azonnal szöveges hét szólaltatni a berendezést, és ha ez is meghiúsulna, vannak tartalék rendszerek. Ilyen lehet a harang félreverése, vagy egy helyi rádió. Nagy elő­nye a rendszernek, hogy szöveges üze­netek továbbítására is van lehetőség, ezek lehetnek előre eltárolt mondatok - mint például a „fi­gyelem, próba”-, illetve egyedi közlemények. formában is a lakosság tudtá­ra adják a teendőket. Ilyenkor érdemes azonnal bezárkózni, a Kossuth vagy a helyi rádió­ra hangolni, és az ott elhang­zó utasításokat követni. Mácsai Antal elmondta, hogy van úgynevezett kisbíró üzem­mód, ami azt jelenti, hogy az adott település polgármesteri hi­vatalában lehetőség van arra, hogy közle­ményeket továbbítsa­nak. Veszély esetén a jelzés kiadását ez nem akadályozza - tette hozzá az igazgató. Többféle módszer van arra, hogy a szirénák működését ellen­őrizzék. Van hangos, morgató és csendes próba. A szirénák egy korszerű rádiórendszer útján ma­guk is jelzést küldenek a központ­ba arról, hogy működtek-e a pró­bán, ezekhez társulnak a lakossá­gi bejelentések. Ezeket az infor­mációkat továbbítja a megyei igaz­gatóság az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatósághoz, ahol intézkednek a hibák javításáról. Elméletileg égett csak az irattár Bátaszéken bátaszék Az irattár égett a polgármesteri hivatalban, igaz, csak elméletben, ugyan­is ezt a tűzforrást jelölték meg gyakorlatuk során a Bátaszéki Önkéntes Tűzoltó­ság Köztestület tagjai. Fuchsz Csaba parancsnok elmondta: egy év leforgása alatt négy ilyen jellegű kiképzésük és két ellenőrző gyakorlatuk van, melyek nagy kiterjedé­sű, sok ember befogadására alkalmas, esetlegesen tűzve­szélyes intézményekben zaj­lanak. A lényeg a helyisme­ret megszerzése, (bk) Nőnapi összejövetelt tartottak Váralján váralja A Jószerencsét” Bá­nyász Egyesület a közelmúlt­ban nőnapi összejövetelt tar­tott a közösségi házban. Si­mon Sándor elnökségi tag el­mondta, a kilencvenkét fős egyesület fele hölgyekből áll. így mint az elmúlt tizenkét évben, ezúttal is ebéddel és egy szál virággal kedvesked­tek nekik a férfiak a jeles nap alkalmából, (se) A Garay-napokon iktatják be a diákigazgatókat szekszárd A Böla-Póla koalí­ció, azaz Balassa Péter és Póla Ákos párosa nyerte meg tegnap a szekszárdi Garay János Gimnázium diákigaz­gató választását az osztályok küldötteinek szavazatai alap­ján. A csaknem kétharma­dos többséget a két másik je­lölttel, Hadházy Zsigmond- dal és Prischetzky Marcellel folytatott nyílt vita után ér­ték el. A diákigazgatókat ma délelőtt iktatják be. (hé) Póla Ákos és Balassa Péter @ TOVÁBBI hírek: WWW.TEOL.HD Teendők, amikor a szirénaszó nem próba ■ A katasztró­favédők jelzik a hibákat. Szépítsük együtt Szekszárdot! új program Tisztább, otthonosabb lesz a megyeszékhely Senkit sem kell meggyőzni válság Átrendeződik a piac, fehér foltok jelennek meg » szekszárd Szépítsük együtt Szekszárdot! címmel új város- politikai programról adott hírt szerdán Horváth István polgár- mester. Az indokolás szerint, a Szekszárd a jövő városa prog­ram egy része megvalósult, il­letve a pályázatok haladnak a maguk útján. Elfogadta az ön- kormányzat a költségvetést. Az új program célja, hogy a gazda­ság és a városfejlesztés mellett jusson figyelem az úgynevezett kis ügyekre. Azokra az apróbb- nagyobb változásokra, amelyek javítják az emberek komfortér­zetét. A cél a település rendjé­nek, tisztaságának a javítása, majd annak fenntartása a lakos­ság bevonásával. Az összképet Horváth István polgármester nem csupán a belvárosban sze­retnék jobbítani. Takarításnak, parkosításnak, városüzemelte­tésnek megvannak a felelősei. Az új összefogás ezen felül sze­retne javítani a város megjele­nésén. Ehhez várják a cégek, ci­vil szervezetek és a város lakó­inak a közreműködését. Mind a 14 választási körzet­nek lesz közterület-felügyelője, és részt vesznek a programban a képviselők. Április elsejétől pedig 140 közmunkás dolgozik a város közterületein. A civil szervezetek összefogását, a la­kossági kérések és javaslatok koordinálását, a program me­nedzselését Páll Laura környe­zetmérnök végzi. ■ 1.1 paks A tegnapi kormányülésen döntés született arról, hogy vár­hatóan áprilisban a parlament elé kerül a paksi atomerőmű bő­vítése - tájékoztatott tegnap dr. Molnár Károly, aki a kormány­zat válságkezeléssel kapcsolatos intézkedéseiről számolt be la­kossági fórumon. A kutatásfej­lesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint atomenergia nélkül az ország energiaigényét nem lehet kielégíteni. Hozzátet­te, erről ma Magyarországon már nem kell meggyőzni senkit, a politikusokat sem. A miniszter elmondta, hogy a tegnapi kormányülésen össze­gezték, hogy az eddigi válságke­zelésre irányuló intézkedések 800 milliárd forint megtakarí­tást eredményeztek. Tegnap újabb, szociális területet érintő és munkahelymegtartást célzó lépésekről született kormány- döntés. Ezeket két-három héten belül a parlament elé terjesztik.- A kutatásfejlesztés, ami az én területem, az egyik lehetsé­ges kivezető út - mondta a vál­ság lehetséges megoldásairól szólva. Hozzátette, hogy ebben a nehéz helyzetben is fontos, hogy az innováció ne álljon le, az ilyen profilú munkahelyek ne szűnjenek meg, hiszen ez egy olyan tevékenység, amelyből a piacra való eljutásig két-három év eltelik. Aláhúzta, hogy a vál­ság lehetőségeket is tartalmaz, hiszen átrendeződik a piac, fe­hér foltok jelennek meg, ame­lyekre rá lehet „startolni”. A mi­niszter elárulta, hogy sikerként könyveli el azt a tényt, hogy a megszorítási intézkedések ezt a területet nem érintették. Kuta­tásfejlesztésre, innovációra ta­valy 250 milliárd forintot fordí­tottak, amelynek fele volt kor­mányzati támogatás, a többi vál­lalati ráfordítás. Előbbit remé­nyei szerint növelni lehet, így idén akár 280-290 milliárdot költhetnek erre a területre. Dr. Molnár Károly miniszter arról is szót ejtett, hogy a válság kezelése mellett a kormányzat feladata, hogy biztosítsa a növe­kedést. ■ Vida T. A i k

Next

/
Thumbnails
Contents