Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-11 / 59. szám
2009. MÁRCIUS 11., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 kiút Nem lehet egyszerűen túlélni a válságot, új értékrendre van szükség, és radikálisan csökkenteni kell a fogyasztást. Vegyük már észre: a munka értékteremtő elfoglaltság, látszatmegoldásokkal soha nem jön el a kilábalás. VÁSÁRLÁSBA HAJSZOLT A PROFIT Az a szociális rendszer,; amely 1 millió aktív korú embernek pénzbeli ellátást ad, s nem foglalkoztatási lehetőséget, az rosszul van kitalálva. Névjegy SZŰCS ERIKA 1951. április 2- án született Budapesten. 1974-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem általános karának népgazdasági tervező-elemző szakán szerzett közgazdász diplomát, 1981- ben az egyetem Továbbképző Intézetében vállalati komplex szervezés-vezetésből szerzett szakközgazdász másod- diplomát. 2002-2004-ben a Miskolci Egyetem Továbbképző Intézetének EU-szakértő képzésén abszolutóriummal végzett 1974-ben egy állami építőipari vállalatnál kezdett dolgozni. 1981 ÉS 1989 KÖZÖTT a Városi és megyei pártirányítás munkatársa volt A rendszerváltás után a pénzügyi szektorban helyezkedett el. 2004 AUGUSZTUSÁBAN lett Országgyűlési képviselő, miután az európai parlamenti képviselővé választott Gulyásáé Gurmai Zita lemondott parlamenti mandátumáról, s az MSZP Országos Választmánya őt hívta be helyére. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2008-tól szociális és munkaügyi miniszter. Ma még tagadhatatlanul jelentős a feketemunka aránya. Ennek sokféle formája nem gyengítheti az ellene folytatott küzdelem elszántságát. Az értékteremtő munkának vissza kell adni a becsületét, s csak annyit fogyaszthatunk, aminek van fedezete - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a Tolnai Népújság szerkesztőségében, majd válaszolt munkatársunk kérdéseire is. Lengyel János- A válság a foci és a politika után a modern világ harmadik legfontosabb dolga, amelyhez mindenki ért. Mondja, milyen helyzetben van ma Magyarország?- Egy olyan gazdasági világválság kellős közepén vagyunk, amely sok tanulsággal szolgál - mondta Szűcs Erika. - A válság azt üzeni: kifulladt az a fogyasztási modell, amelyet a profitétvágy növekedése hívott életre. A pénz és a fogyasztás lett a divat, s ez minden mást megelőzött. Olyan üzenetek születtek sorozatban, amelyek az embereket folyamatos vásárlásba hajszolták. Tehát nem a valós anyagi lehetőségeik szerint vásároltak, hanem olyan új hitelek segítségével, amelyek mögött igazából nem volt áru', vagy szolgáltatásfedezet. Ez volt a csábítás trükkje! A válságnak tehát egészen leegyszerűsítve az az oka, hogy az emberek jóval többet fogyasztottak, mint amennyi pénzük volt. Ha ezt így fogjuk fel, akkor kiderül: nemcsak egyszerűen túl kell éliü a válságot, hanem a fogyasztás radikális csökkentésével új értékrendet kell alkotni. Az új értékrend alapja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, mint aminek fedezete van. Sajnos, a válságkezelő technikák között ma még többnyire azok dominálnak, amelyek ezt a fogyasztási őrületet fenn akarják tartani. De ha továbbra is számolatlanul öntjük a pénzt a gazdaságba csak azért, hogy a kedvezményekkel fokozzuk az emberek vásárlási és fogyasztási kedvét, akkor ezek csak látszatmegoldások, amelyek elfedik és nem orvosolják a bajt.- Annak a hajóskapitánynak, aki nem tudja, hova tart, egyik szél sem jó...- Tudjuk, hova tartunk! Visz- sza kell fogni azok fogyasztását, akik nem rendelkeznek vásárlóerővel. Az ipari termelés általában 20-30 százalékkal magasabb, mint az azt lefedő valóságos kereslet. Tehát akkor lesz vége a válságnak, ha ez a megbomlott egyensúly helyreáll.- Mikor lesz érezhető változás hazánkban? Eddig inkább a válságot kommunikáltuk, mint a megoldást....- Vannak rövid és hosszú távú feladatok. Most el kell kerülni azt, hogy a válság családok százezreit tegye tönkre. Ennyi ember nem veszítheti el mindenét. Ezzel együtt kemény intézkedéseket kell hozni, hogy a fogyasztás a valós lehetőségekhez igazodjon. Ennek fedezete csak a saját munka és a teljesítmény lehet. Éppen itt az ideje, hogy visz- szatérjen a munka és a teljesítmény becsülete.- Ötvenhét százalékos átlagos foglalkoztatottsági szintnél hogyan áll a munka becsülete?- Nagy baj, ha nem dolgozik az, aki megtehetné! Az adócsökkentés ezért is fontos a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Legyen a legális foglalkoztatás mindenki érdeke, és legyen közös érdek a teljesítmény növelése is. A nagyobb teljesítményből mindenkinek több marad. Ma még elég jelentős a feketemunka aránya. Ennek sokféle formája van: vagy egyáltalán nem jelenük be a foglalkoztatást, vagy éppen csak minimálbéren teszik ezt meg, a többit zsebbe fizetik. Hozzá kell nyúlni a szociális rendszerhez is. Világos ösztönzőkre és feltételekre van szükség, hogy kevesebb legyen az érdekeltség a szociális juttatások megszerzésére. Túl sokan vannak, akik tartósan csak segélyből élnek. Ezt látja az új generáció is. Az embereknek tudniuk és érezniük kell: munka nélkül nincs pénz! A magyar szociális ellátási rendszer vér- fagyasztó adatokat mutat. Az aktív munkavállalói korú emberek ellátása a legproblematikusabb. Számoljunk egy kicsit: rendszeres szociális segélyben ma 210 ezren részesülnek. Az ő esetükben sokat segíthet az Út a munkához program. E szerint, aki nem tud dolgozni, az kap pénzbeli ellátást, aki dolgozhatna, de nincs munkája, rendelkezésre állási támogatást kap. De ha van munka, akkor dolgoznia kell. Ezért munkabér jár, de ha nem vállalja a munkát, akkor kiesik az ellátásból, s oldja meg a problémáját úgy, ahogy tudja. Van 185 ezer aktív korú szociális járadékos. Nekik legfeljebb 40 százalékos az egészségkárosodásuk. Egy átlagos, 40-50 éves ember biztosan rendelkezik ekkora károsodással. Ezzel még lehetne dolgozni. Van 50 ezer olyan hölgy, aki ápolási díjat kap, közeli hozzátartozóját gondozza, de az ápolási díj mellett lehetne dolgozni. Van, aki legálisan, s van, aki feketén dolgozik is. Aki nem akar dolgozni, az arra vár, hogy az otthoni készenlétet munkaviszonyként ismerjük el. Van 45 ezer olyan gyet-es anyuka, aki három, vagy annál több 3-18 év közötti gyermeket nevel. A gyermekek elhelyezése ugyan megoldható lenne nálunk, de ők azért kapnak pénzt, mert főállású anyák. Van 30 ezer átmeneti járadékos, 57- 62 év közötti, és ehhez jön még 460 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez közel egymillió ember. Az a szociális ellátó rendszer, amely 1 millió aktív korú embernek pénzbeli ellátást ad, s nem foglalkoztatási lehetőséget, az rosszul van kitalálva.- A ő helyzetük nyugdíjasként sem lesz egyszerű...- Valóban, ők kevés szolgálati időt szereztek az elmúlt húsz évben. Kicsi szolgálati időhöz kis nyugdíj társul. Az ellátást meg kell oldani, de mégis az a jó, ha a rendszerben a 62 év felettiek szociális gondjaival kell foglalkozni, s nem azokéval, akik dolgozhatnának is. Ez társadalmilag elviselhetetlen.- Tolnában mit tapasztalt?- A szociális fóldprogram egészen komoly tanulságokkal szolgált. A belecskai példa bebizonyította, hogy az aktív korú embereknek minél több munkalehetőséget kell helyben, vagy a lakóhelyhez közel kínálni. Amit eddig tettünk országosan, az nem jó: nem CNC-esztergályost kell képezni a kis faluban, mert oda nem települ gépgyár, hanem olyan munkát kell szerezni, amit a helyiek el tudnak végezni. Erre a mezőgazdaság jó alapot kínál. Felértékelődnek tehát a helyi kezdeményezések. Ugyanis az lehet a cél, hogy az adott sze mély a szociális jövedelme mellett egyre nagyobb részt kapjon az elvégzett munkájáért Ha a jövedelemben nő a munkáért kapott arány, az jó eredmény. Tartósan csak szociális jövedelemből nem lehet életszínvonalat emelni. A társadalom ezt nem bírja és nem is fogadja el. Aki munkából él, és nem nő az életszínvonala, az joggal háborodik fel.- Mi a megoldás?- Kedvezőbbé tesszük a versenygazdaság feltételeit, államilag, nagy programokkal kínálunk munkát a ma még nem dolgozóknak, vagy állást kereső embereknek. Nem látszatmunkákról, hanem értékteremtő elfoglaltságról van szó. Olyanról, amely biztonságot ad. Sok jó ötlet és javaslat született már.- Mikor következnek a tettek?- Az Út a munkához program az év második felében kezdődik. Ekkora váltásra fel kellett készülni. Igyekeztünk meggyőzni a 3200 önkormányzatot, mert ez nélkülük nem valósulhatna meg. El kell magyarázni, mit akarunk és miért, s persze a négyezres munkaügyi hálózatot is fel kell készíteni. A közfoglalkoztatási tervek készítése nagy népi mozgalom lett. Ez új lehetőség. Még az idén az ápolási díjon levők számára biztosítjuk a munkaviszonyt, de nem úgy, ahogy azt néhá- nyan gondolták. Nem azt akarjuk külön díjazni, aki otthon van készenlétben a hozzátartozója mellett, hanem abból a speciális helyzetből szeretnénk számára értéket teremteni, amelyben van: hogy ápol. Létrehoznánk egy nemzeti ápolási szolgálatot, amelyben azok vennének részt, akik 2-3 órára otthon hagyhatnák a gondozottjukat. Ok tehát feladatot vállalnának más emberek ellátásában is. Ezt akár a saját otthonukban is megtehetik, vagy éppen kórházban, idősotthonban. Részt vehetnének olyan képzési programokban, amelyek nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati tudásukat is bővítenék. Ez segítene a továbbfoglalkoztatásban is, mert sajnos, ha az ápolt meghal, akkor alig van lehetőség az elhelyezkedésre. Nagy falatnak ígérkezik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának megoldása. A legnagyobb létszámú csoportokkal foglalkozunk, s olyan lehetőségeket kínálunk, amelyek lehetnek rugalmasak, akár szezonálisak, de .legalább lehetővé teszik munkajövedelmek szerzését. Ha munkaközeiben lesznek, aktuális tudásra tesznek szert, akkor lesz esélyük kitörni az inaktív világból.- Szakértők szerint közel van egymáshoz a legalacsonyabb munkabér és a legmagasabb segély, s ez rontja az esélyt..- Azt szeretnénk, hogy a jövőben csak azok kapjanak kizárólag pénzbeli ellátást, akik nem képesek munkavégzésre. Aki dolgozhatna, az 28 500 forintot kap a rendelkezésre állási időre. Ez gyakorlatilag kevesebb mint a minimálbér fele. Ez már nagy lépés! Tehát ezzel a munkára képes emberek esetében ez a probléma megoldódott, mert jelentős különbség alakul ki a munkával megszerezhető és a munkára várással megszerezhető jövedelem között. Akik pedig nem képesek dolgozni, azokról jövőben a szociális rendszer gondoskodik. De csak azokról! ) /
