Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-06 / 31. szám

2009. FEBRUÁR 6., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET VENTER MARIANNA Van ok az aggodalomra Magyarországon csaknem a lakosság tíz százaléka érintett a cukorbetegségben. Ezzel az aránnyal Európá­ban a képzeletbeli negatív toplistán az élbolyba tarto­zunk. Mintegy félmillió a regisztrált cukorbetegek száma, és majdnem ugyan- ennyien vannak, akik a be­tegség „előszobájában” tar­tózkodnak, vagy sejtelmük sincs róla, hogy szerveze­tükben már dolgozik a né­ma gyilkos. a megnevezés, sajnos, egy cseppet sem túlzás, ugyanis a betegség nagyon sokáig se­mmilyen tünettel nem jár, de már bőszen végzi romboló munkáját. A diabétesz szö­vődményei közöt szív- és ér­rendszeri, valamint ideg- rendszerei elváltozások, be­tegségek találhatók. Ez utób­biak kevésbé ismertek széle­sebb körben, pedig a diabé- teszes neuropátia következ­ményeként évente több mint 2 ezer ember veszíti el vala­melyik alsó végtagját A me­gyei kórházban most egy új műszernek köszönhetően azonnal diagnosztizálható a kórkép, és meg lehet kezde­ni a - fejlett gyógyszereknek hála - hatásos kezelést ám az igazán jó az lenne, ha nem sok munkája akadna a masinának. Az úgynevezett II. típusú cukorbetegség ugyanis az esetek nagy szá­zalékában elkerülhető len­ne. Az oka a nem megfelelő étrend és életmód. A túl sok szénhidrát, a túl kevés moz­gás, a túl sok stressz. Ag­gasztó tendencia, hogy míg régen „nyugdíjas betegség” volt, ma már egyre fiatalabb korban alakul ki. Ma min­den tizedik ember valami­lyen módon érintett a diabé­teszben, amelyet nyugodtan tekinthetünk népbetegség­nek. Ezért a felelősség is mindenkié, meg kell próbál­nunk legalább a felnövekvő generációkra vigyázni, és az ő érdekükben nekünk is egészségesnek maradni. Dr. Négyesi Lajos spaknival emeli le a földet a csontokról. A többiek, dr. Mesterházy Károly (balról), Kovács János, Tóth Zsolt Biczi Józsefné és Biczi József figyelik. Megőrizte titkát a tetem kutatás Szakértő csoport kaptatott fel detektorral az ozorai dombra Rejtélyes tetemre lelt egy férfi az ozorai Tükörcsö- sön. A sírt és a maradvá­nyokat szakértők vallat­ták. Nem került elő se- milyen fémtárgy. Szeri Árpád ozora Emberi koponyát fordí­tott ki négy éve szőlője földjé­ből Biczi József. Az ozorai nyug­díjas első meglepetésében ön­kéntelenül felkiáltott: - Sógor, mit keresel te itt? A pillanatnyi, nem éppen kel- lemdús ihlet hatására elkeresz­telt holttetem többi részét azon­ban Biczi József jobbnak látta nem bolygatni. Sőt, a ko­ponyát is visszahe­lyezte az ásáskor ke­letkezett gödörbe. Úgy gondolta - egyébként helyesen - , hogy szakember után néz annak megállapítására: mit keres a Tükörcsös nevű dombtetőn, Ozora legmagasabb pontján, nagyjából harminc centiméter­re a föld alatt, a szőlőtőkék kö­zött egy emberi porhüvely? Szólt a múzeumnak, szólt a rendőrségnek, de nem történt számottevő előrehaladás. Ha csak annyi nem, hogy egy igaz­ságügyi orvosszakértő vélemé­nye szerint a csontok 50-150 éve­sek lehetnek és - idézzük - „bűn- cselekmény megalapozott gya­núja nem merül fel, ezért az eljá­rás befejezéséről határoztam.” Az ozorai nyugdíjas nem hagyta annyiban. Felvette a kap­csolatot a szekszárdi Honvéd Ha­gyományőrző Egyesülettel. A szervezet vezetője, Kovács János dandártábornok értesítette a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatóját, aki hamarosan in­tézkedett.- Közöltük azt is, hogy egy pincehelyi idős ember visszaem­lékezése szerint a Tükörcsösön 1945 elején szovjet kato­nák álltak csatasorba - osztott meg egy újabb információt a dandártá­bornok. - Nem kizárt, hogy az it­teni üteg tagjai közül nyugszik valaki a dombtetőn. Ha ez így van, akkor hadisírról van szó, de ezt majd a szakértők tisztázzák. Ezért ballagott fel csütörtökön délelőtt négy szakértő a domb­oldal meredek kaptatóján. Dr. Négyesi Lajos alezredes, a hadi­régészeti, hadszíntérkutató és hagyományőrző osztály vezető­je, dr. Mesterházy Károly, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum nyugal­mazott régésze, Prohászka Pé­ter történész és Tóth Zsolt, a ha- disírgondozó iroda munkatársa. A csapat azonnal munkához lá­tott: az alezredes és a régész ásó­val, spaknival, majd seprűvel bontotta a sírt, tisztította óvato­san a csontokat.- Fiatal emberről lehet szó - pásztázta végig tekintetével dr. Mesterházy Károly a meglepően Még egy rejtély, de ez csak úgy ráadásként A csontok jó állapotban ma­radtak meg, bár ebben nincs rendkívüli: dr. Mesterházy Károly elmondta, hogy ked­vező feltételek esetén ugyan­ez kétezer éves csontvázak­nál sem ritka. A tetemnek volt még egy jellegzetessége: nevezetesen az, hogy hiány­zott a bal lábfeje. Elvileg levi- hette azt lövedék, akna, ez magyarázná is a halál okát - csakhogy az igen érzékeny fémkereső egyetlenegy re- peszdarabot sem talált. ép fogazatot. Megállapítása azt jelentette, hogy a régi korokkal foglalkozó régészet nem illeté­kes a feltárásban. Aztán, ahogy előbukkant a felkar, majd az al­karcsont, újabb felfedezést tett.- Keresztezik egymást a ke­zek. Ez azt jelenti, hogy valame­lyest ügyeltek a holttestre, nem csak úgy beledobták a sírba. Dr. Négyesi Lajos detektort húzott végig a feltárt terület fö­lött. Egyszer, kétszer, majd har­madszor is.- Steril - jegyezte meg kato­nás rövidséggel, ami annyit tesz: sajnos - és különös módon - , semmiféle fémtárgy sem találha­tó a sírban és környékén. - Nem hadisír - vonta le ugyancsak szűkszavúan a következtetést. Abban azért a stáb egyetér­tett, hogy a holttest legkevesebb ötven-hatvan éve kerülhetett a földbe - hiszen még hajmarad­vány sem került elő - , temeté­sekor elhantolói ügyeltek né­hány alapvető formaságra, az el­hunyt 25-30 évet élhetett és vél­hetően férfi volt. Minden mást magával visz a sírba, de már egy másikba: abba, amelyikbe hivatali kötelezettség­ként az önkormányzat fogja te- mettetni. Közös irodát működtet majd a két régió Pécs Közös regionális képvi­seletet nyit Brüsszelben a dél-dunántúli régió és a hor­vátországi Szalvónia-Bara- nya Regionális Fejlesztési Ügynökség. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá Pécsett. A két fél úgy véli, a közös iroda haté­konyabbá teszi a két ügy­nökség és a két régió közötti együttműködést, egyszerűb­bé válik a közös pályázatok kidolgozása és a közös ér­dekérvényesítés. (vm) Elsodorta a tükör az átkelő gyalogost sióagárd Súlyos sérülést szenvedett egy 47 éves nő, akit Sióagárdon, a Rákóczi utcában lévő presszó előtt sodort el egy gépkocsi. A gyalogost egy Peugeot jobb oldali visszapillantója kapta el, amikor át akart kelni az úttesten. A nő elesett, és bo­katörést szenvedett. A bal­eset okát, illetve a felelőssé­get vizsgálják, (vm) Régi időket elevenít fel a paksi kiállítás Paks Első ízben mutatta meg a közönségnek kézi­munkáit Nagy Pál Lászlóné. Keresztszemes technikával készült képei közül több a régi idők hangulatát idézi. Az alkotó többnyire magá­nak készítette őket, ezért eddig ódzkodott is a kiállí­tás megrendezésétől. Most viszont nem bánja, hogy eleget tett az unszolásnak, mert neki is örömet okoz a munkái együttes látványa a városi művelődési központ könyvtárgalériáján, (vt) Nagy Pál Lászlóné munkáival MŰvéSZkeft Tizenöt alkotó adott egymásnak találkozót az immár IX. Ta­mási Művészkertben. A Pósa Ede festőművész vezette táborban egy he­tet töltenek a résztvevők, akik között hazaiakat és külföldieket - finn, német, szerb és szlovén vendégeket - egyaránt lehet találni. A művé­szek a város téli hangulatát örökítik meg, az így készült anyagból febru­ár 7-én, szombaton, 16 órakor nyílik kiállítás a helyi művelődési köz­pontban. Képünkön az egyetlen Tolna megyei résztvevő, az iregszemcsei Hosszú György fest. További képek: www.teol.hu Végtagot menthet a korai felismerés szűrés A megyében élő cukorbetegeket is átszűrik az új, korszerű készülékkel szekszárd Diabétesz neuropáti- ás szűrőközpont kezdi meg műkö­dését a Balassa János megyei kór­házban. A központ Tolna mellett Baranya, Somogy, Fejér, illetve részben Zala és Bács-Kiskun me­gyét is ellátja. A cu­korbetegség egyik gyakori és súlyos szö­vődményét, a diabéte- szes neuropátiát egy korszerű műszerrel diagnoszti­zálják. A 2,5 millió forintos készü­léket a Wörwag Pharma adomá­nyozta a kórháznak. Mint azt dr. Kádár Éva, a cég ügyvezető igaz­gatója elmondta, az elmúlt 10 év során korszerű eszközökkel és di­agnosztikai módszerek oktatásá­val járultak hozzá a kórkép korai Hétköznap 8-14-ig' fogadják a pácienseket. feltárásához és a betegség gyógyí­tásához. A tegnapi sajtótájékozta­tón dr. Sudár Zsolt, a megyei kór­ház 3. számú belgyógyászati osz­tályának vezető főorvosa elmond­ta, eddig csak a fővárosban műkö­dött neuropátiás cent­rum, mostantól Szek­szárd, illetve hamaro­san Nyíregyháza is bekapcsolódik a mun­kába. A szekszárdi központ nem­csak a Dunántúl nagy részében végzi majd a betegek szűrését, ha­nem oktatási centrumként is mű­ködik majd. A most kapott készü­lékkel mintegy 15-20 perces, a be­teg számára nem megterhelő vizs­gálattal azonnal diagnosztizálha­tó a diabéteszes neuropátia. A be­Cukorbetegség a számok tükrében Cukorbetegségben érintettek száma: 1 millió Regisztrált cukorbetegek száma: 600 ezer Regisztrált cukorbetegek száma Tolna megyében: 12 ezer A megyei kórház diabéteszes Járóbetegeinek száma 2008-ban:___________6676 Ebből neuropátlával diagnosztizált: ______________322 A megyei kórház diabéteszes fekvőbetegeinek száma 2008-ban:_________, 862 Eb ből neuropátiában érintett:____________________461 Fo rrás: TN-gyüjtés tegség a kezdeti stádiumban felfe­dezve gyógyszeres kezeléssel megállítható. A megyében élő pá­cienseket is átszűrik majd a ké­szülékkel, vizsgálatra jelentkezni a 74/501-500/113-as telefonszá­mon lehet. A centrum hétfőfői péntekig 8-14 óráig fogadja a pá­cienseket A diabéteszes neuropátia a cú- korbetegek 30 százalékát, ha­zánkban legalább 150 ezer em­bert érint. A korai diagnózis és az időben megindított kezelés azért is fontos, mert csökkenthe­ti a betegség miatti lábamputáci- ók számát A Szekszárdon műkö­dő regionális szűrőcentrum ezt a nagyon fontos korai betegségfel­tárást teszi lehetővé. ■ V. M. r I Az önkor­mányzat te- metteti el.

Next

/
Thumbnails
Contents