Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-02-01 / 05. szám
2009. FEBRUÁR 1., VASARNAP 7 INTERJÚ üzletember Gerendái Károly lassan kinövi az országot: a Sziget egyik szülőatyja rengeteg vállalkozásba belefogott már, most a környező országokban szervezne fesztivált. „A PÉNZ IGENIS BOLDOGÍT, ARRA VAN” Gerendái Károlyt választotta az Ernst and Young testületé a tavalyi év legsikeresebb üzletemberének. A Sziget szülőatyja szerint ez az idő nem kedvez az ilyen elismeréseknek. Mézes Gergely - Takács Zoltán- Illusztris társaságba került, Demján Sándor és Csányi Sándor után választották önt az Év üzletemberének. Megnézte, kik kapták meg ön előtt ezt az elismerést?- Természetesen. Nagy megtiszteltetés ez a díj, de azt kell mondjam, nem a legjobb időben kaptam meg. Ebben a gazdasági környezetben nagy felelősséggel jár. Ráadásul Magyarország eddig sem volt vállalkozóbarát ország. Kaptam egy díjat, és ettől még többen irigyek rám, olyanok is megutálnak, akik eddig nem is hallottak rólam.- Ironikus, hogy akkor kapta meg az elismerést, miután eladta részét az Econet- csoportnak. Vagy netán épp ezért?- Ezt azoktól kellene megkérdezni, akik a díjról döntöttek. Annyi történt, hogy öt év alatt kivásárol minket egy tőzsdei cég, amivel párhuzamosan mi is társ- tulajdonosok lettünk ebben a vállalkozásban. Ide tartozik a Szigeten kívül az Est Média és a Radio Café is. Részünkről ez előremenekülés, nem klasszikus adásvétel. Vállaltuk, hogy öt éyig mindenképp mi visszük tovább a céget, utána pedig eldönthetjük, akarjuk-e folytatni, vagy sikerült kinevelni a megfelelő menedzsmentet.- Ebben az Econetnek mi az üzlet?- Növekedni akarnak egy olyan területen, amelyben fantáziát látnak. Ez a legnagyobb hazai rendezvénysorozat, érthető, hogy ezt választották. És az is érthető, miért akarják, hogy maradjunk: aki ért a tőzsdéhez, az nem biztos, hogy ért a fesztiválszervezéshez.- Említette, hogy előremenekültek. Miért?- Nem vagyok látnok, tehát nem a válságot éreztem meg, inkább arra jöttem rá, hogy a Sziget önerőből már nem tud hova fejlődni. így pedig mi is terjeszkedhetünk: felvásárolhatunk meglévő rendezvényeket, létrehozhatunk újakat. Magyarországon túl sok a rendezvény, szomszédainknál nagyobbak a lehetőségek.- Hol terjeszkednének?- Leginkább Horvátországban, ahol még nincs komoly fesztivál. Már folynak a tárgyalások, remélhetőleg 2010-ben lesz is belőle valami. Gondolkozunk Szlovéniában, Szlovákiában is. Minden az adott piactól függ, Szerbiában például nyilvánvaló, hogy nincs értelme az Exit fesztiválnak konkurenciát csinálni, azt viszont nem hiszem, hogy fel lehetne vásárolni. Szlovákiában azonban van egy olyan rendezvény, amelyből sokkal többet ki lehetne hozni. Arra hajlanék, fogjunk össze a mostani szervezővel, csináljuk meg együtt. .Egyszer fura figurák kerestek még, leraktak az asztalra egy halom pénzt, hogy megvennék a Sziget vendéglátásának a jogát. De nemet mondtunk.'- A díjat odaítélő bizottság hungarikumnak nevezte a Szigetet. Valóban az?- Nem én neveztem annak, tehát nehezen adhatok magyarázatot. Sok fesztivál van a világban, de egyik sem ilyen, mint a Sziget. Különleges, szép, köny- nyen megközelíthető a helyszín, lehet helyben sátorozni, rendkívül széles a szolgáltatás- és programkínálata - ettől nevezhető hungarikumnak. És sajnos attól is, hogy mennyit kellett küzdeni érte. Nyugat-Európában az emberek elfogadják a nehézségeket, akár a zajt is, mert tudják, a rendezvények jót tesznek a városnak. Tőlünk azt várják el, hogy úgy szórakoztassunk több százezer embert, hogy a rendezvény helyszínétől 300 méterre már ne is legyen érezhető. Ezzel egy bizonyos szinten túl nem tudunk mit kezdeni. Ahogy azzal sem, ha politikusok a népszerűségük növelése érdekében parádéznak a Szigeten, vagy támadnak bennünket.- Vannak emblematikus arcai a Sziget-ellenes politikai erőknek. Velük, például Tarlós Istvánnal, milyen a viszonya?- Tarlós Istvánnal a személyes viszonyom egészen jó. Ő felismerte és ki is használta a Szigetben rejlő médialehetőségeket, ennek kapcsán lett országosan ismert. Elfogadom, legtöbbször a dolgát végezte, amikor a kerületében lakó emberek érdekeit védte. Ma már a III. kerülettel harmonikus a viszonyunk. Furább a helyzet a IV. kerülettel: ők azt akarták elérni, hogy este egyáltalán ne legyenek programok, ami a fesztivál értelmét kérdőjelezné meg. Kemény meccs volt, most már van egy elsőfokú ítélet, amely nekünk adott igazat.-' MFkellett ahhoz; hogyha fesztivál létrejöhessen? Szerencse?- Igen, az is. lókor voltunk jó helyen. A rendszerváltás után még más volt a közhangulat, voltak lehetőségek, és nem tettek direkt keresztbe egymásnak az emberek. Akkoriban koncertszervezőként Müller Péter Sziámi zenekarával jártam az országot, és a velem egykorúak arról panaszkodtak, hogy nem találják a helyüket. Egy EFOTT-fellépés kapcsán Péterrel arról beszélget- Hogy lehet, hogy a Sziget a kilencvenes évek végéig nem termelt nyereséget?- Ez így nem igaz. Az viszont igaz, hogy a második évben akkora hiánnyal zártunk, hogy az adósságainkat csak 1998-ban sikerült kifizetni.- Az elején hogyan sikerült rábeszélni a hitelezőket, hogy a veszteség ellenére engedjék megcsinálni a következő évet is? Szekfű Balázs hozta a lakást, amelyben az iroda volt, Müller Péter a kapcsolatait, én meg azt az 500 ezer forintot, amit a család adott. tünk, milyen lenne az ideális „kultúrnyaralás”. Az viszont eszünkbe sem jutott, hogy nekünk kellene megcsinálni. Amikor megosztottuk az ötletet az ön- kormányzat egyik emberével, azt mondta, remek, de miért nem csináljuk meg mi. Belevágtunk. Az első fesztiválra 43 ezer ember jött el, a másodikra 143 ezer. Abban az évben az EFOTT-on 25 ezren voltak.- Előremenekültünk. Azt mondtuk, hogy itt van 18 millió forint mínusz - ami 1994-ben óriási pénz volt -, ha adtok még lehetőséget, akkor talán ki tudjuk fizetni. Beverhették volna az or rom, akkor sem lett volna miből fizetni. 23 éves voltam, se kocsim, se lakásom nem volt.- Akkor ráment a családi vagyon? Névjegy 1970-ben született Budapesten. 1986-ban elköltözött otthonról, azóta dolgozik. 1993-ban Müller Péter Sziámival szervezte az első Szigetet. Nevéhez fűződik az erdélyi Félsziget, a soproni Volt Fesztivál, a Balaton Sound. 2005-ben életre hívta a Szeretem Magyarországot Klubot. harmadik házasságában él, két gyermeke van (áprilistól három).- Egyikünknek sem volt vagyona, úgy alakult a cég, hogy mindenki hozott bele valamit. Szekfű Balázs hozta a lakást, amelyben az iroda volt, Müller Péter a kapcsolatait, én meg azt az 500 ezer forintot, amelyet a család adott, hogy vegyünk belőle egy ön- kormányzati lakást, mivel a feleségem terhes volt.- Ő hogy viselte a feszültséget?- Támogatott, igaz, azt egyikünk sem gondolta, hogy ilyen sokáig nem látjuk viszont a pénzt. Akik ismertek, tudták, mennyire megszállottan tudok dolgozni. Van bennem egy nagy adag felelőtlenség, de ha kell, átmegyek a falon is. De csak akkor, ha tudom, mi van a fal másik oldalán.- Több házassága is ráment a Szigetre.- Kettő. De egyik sem a kockázatokra, hanem a munkamániámra. Azóta sokat változtam, mondhatni benőtt a fejem lágya.- Rockzenei környezetben él, sikeres üzletember. Hogy lehet, hogy nem iszik alkoholt, sőt nem is csajozik?- Hogyan él egy sikeres újságíró? Nem szabad sztereotipizálni. Nem iszom, mert nem szeretem az alkoholt, és nem csajozom, mert kiegyensúlyozott a magánéletem. Persze nekem is van elég bajom: rengeteget dohányzom, kövér vagyok, keveset mozgok. De igyekszem, hogy harmóniában legyek saját magammal, ha ez hiányzik, akkor kellenek az egyéb pótszerek, nem?- A pénzzel milyen a viszonya? Szenvedélyes?- Ez az, amit a legkevésbé szoktak megérteni. Szerintem a pénz igenis boldogít, hiszen erre találták ki. De soha nem az ambicionált, hogy mennyi pénz van a számlámon.- Miért indított újabb vállalkozásokat? A Sziget nem elég?- Ha csak abból lenne a megélhetésem, állandóan ellentmondásokba kerülnék. Például ha egy olyan programról kell dönteni, amely ugyan pénzt nem hoz, viszont színesebb lesz tőle a kínálat És persze sok olyan vállalkozásom is volt, amin csak bukni lehetett, de megcsináltam, mert hittem benne. Ilyen volt a Wan2 magazin, a Sziget TV, a Kultiplex. Valamiből viszont meg kell keresni a költséges hobbivállalkozásaimra a fedezetet.- Mit ért azon, hogy benőtt a feje lágya?- Régebben minden rajtam keresztül futott. Ma már az egyes részegységek sokkal nagyobb önállósággal működnek, mint korábban. Ugyanakkor teljesen elengedni sem szeretném a fesztivált, hiszen mégiscsak az én gyerekem. Szoktam is mondani, hogy Sziget lenne nélkülem is, csak nem ilyen.- Sokan visszasírják a régi időket, amikor még családiasabb volt a fesztivál.- Ez törvényszerű. Aki a családias Szigetet szerette, az csalódni ' fog, ha 300 ezren veszik körül. Sokszor megkérdezem a panasz- kodókat: akkor mi volt jobb? A program, a szolgáltatások minősége? Mindenkinek nem tudunk megfelelni.- Az alvilággal sosem kellett alkut kötnie?- Egyszer fura figurák kerestek meg, leraktak az asztalra egy halom pénzt, hogy megvennék a Sziget vendéglátásának a jogát. De a táskában lapuló pénzen kívül nem sok alvilágit látok ebben: természetes, hogy egy jól futó üzletbe mások is be akarnak szállni. Végül nemet mondtunk. Talán szerencsénk is volt, a Sziget hamar akkorára nőtt, hogy már megvédett minket a nyilvánosság és a tömeg.- Számos civil kezdeményezést indított el, a Szeretem Magyar- országot mozgalmat, a Médiauniót.- Azért indítottuk el a Szeretem Magyarországot, mert zavart, hogy bárhova megyek, mindenhol panaszkodnak az emberek, de nem tesznek semmit, hogy másképp legyen. Sikeres közéleti szereplőkből létrehoztunk egy társaságot, ahova okos emberek, szakértők járnak beszélgetni, akik panaszkodás helyett a valódi problémákra mutatnak rá, megoldásokat keresnek. Sajnos amikor 2006 őszén kitörtek a zavargások, mi pedig kiálltunk azzal, hogy Magyarország nem ilyen, mutassa meg magát a békés többség, akkor a miniszter- elnök is elkezdett csendes többségről beszélni. így sokak szemében mi a kormány szekértolóinak tűnünk ma is. Ennek ellenére ma is aktívak vagyunk, több izgalmas kezdeményezésünk is megvalósult, a Médiauniótól a városligeti KRESZ-park felújításán át az AdóKapó önsegélyező portálig. Kis lépések, de így legalább nem érezzük magunkat tehetetlennek. w 1k I