Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-25 / 47. szám
6 A BUX index 2009. február 2Aén 10400 Nyitóérték ....I Változás: 0,52% 1 10 300 10200 10100 10064 aAÍ . o Jj 1 IVs/uii Záróérték: 10000 I ......... 10 317 9900 9 800 9 700, pont/ / ora Előző napi záróérték: 10263 15.30, aNewVork-i—j tőzsde nyitása;I 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (R) W Miié Ft ' MTelekom 556 + 6,10 2413 Fotex 278 + 2,20 40 Mól 9300 + 1,86 2060 TVK 2095 + 1,20 1 FHB 545 + 1,11 7 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Utolsó ár (Ft) WtafefW t»Ft OTP 1623-4,52 8491 Émász 23400-2,45 3 Egis 10500-2,32 57 Richter 23710-1,61 2113 Pannergy 694-0,14 9 A BUX index az elmúlt napokban 12400 ................,................. 12 000 11600 11438 MNB-árfoiyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 24-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i298,29 233,24 201,87-2,52 Ft-0,53 Ft 0 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.24.) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5.82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 ' 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.24.) Vételi Eladási | Allianz Bank 290,65 305,55 Budapest Bank 288,71 306,56 CIB Bank 286,56 310,44 Citibank 285,80 309,62 Erste Bank 289.66 306,34 K&H Bank 287,59 304,15 MKB Bank 287,14 301,86 OTP Bank 295,72 310,88 Raiffeisen Bank 292,20 305,34 Mo.-I Volksbank 289,41 307,31 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 02.24.) Vételi Allianz Bank 228,57 240,29 Budapest Bank 226,80 240,83 CIB Bank 225,28 244,06 Citibank 224,38 243,08 Erste Bank 226,69 241,67 K&H Bank 225,74 238,74 MKB Bank 225,30 236,86 OTP Bank 232,21 244,11 Raiffeisen Bank 228,84 239,14 Mo.-i Volksbank 227,66 241,74 GAZDASÁG 2009. FEBRUÁR 25., SZERDA Bajnai: Még nem lehet tudni, mikor lesz magyar euró „A kormány célja, hogy a lehető leggyorsabban legyen Magyar- országon euró, és a lehető legversenyképesebben lépjünk be az euróövezetbe” - mondta tegnap egy rádióműsorban Bajnai Gordon gazdasági miniszter. Szerinte az euróövezethez tartozás a kiszámíthatóságot és a stabilitást jelentené Magyarország számára, hiszen a közös deviza védernyője alatt kevésbé lehetne hazánk ellen spekulálni, és könnyebben lehetne finanszírozni az országot. ■ baj egyre nagyobb lesz, ezért minél nagyobbat kell lépni” - véli Bajnai Gordon Ha térségünk bedől, azt a nyugati bankok is megéreznék. Régiónkban különösen nagy a kitettségük az osztrák és a német pénzintézeteknek Kettészakadhat Európa válság Kelet-európai bankmentést sürgetnek a szakértők Dúl a vita azzal kapcsolatban, hogy bedőlhet-e a ke- let-közép-európai térség. A pesszimisták szerint régiónk Nyugat-Európát is magával ránthatja a mélybe. Europress Meglehetősen komor jövőképekkel riogatva sürgette több politikus, vezető tisztviselő és piaci szereplő a kelet-közép-európai térség bankjainak nyugati segítséggel történő feltőkésítését az elmúlt napokban, hetekben. A régió kormányainál és korábban az EU-nál is segítségért „kalapozó” Ausztria után a hét végén Robert Zoellick, a Világbank elnöke a nyugat-európai államok együttes segítségét sürgette a pénzintézetek stabilizálásához, és Gordon Brown brit kormányfő is azonnali beavatkozásért emelt szót. Megosztottak az elemzők A helyzet megítélése ugyanakkor korántsem egyértelmű: miközben egyes elemzők és döntéshozók szerint a régiónkbeli pénzügyi instabilitás az itt érdekelt nyugati bankok miatt egész Európára nézve súlyos fenyegetést jelent, mások teljesen eltúlzottnak tartják a lakossági és vállalati törlesztőképesség összeomlását vizionáló forgatókönyveket. A vélemények a térségi bankszektor kisegítésének a költségeivel kapcsolatban is megoszlanak. Az Európai Unió esetleges gazdasági kettészakadásával is számot vető Zoellick szerint 120 milliárd dollárra lenne szükség, osztrák piaci becslések 150 milliárdról szólnak, az UniCredit bankcsoport pedig egyenesen 400 milliárd euróról beszél. Jaksity: Nem vagyunk mumusok A régiós bankszektorban jelentős kockázatok halmozódtak fel A forint, a cseh korona és a zloty erősödését valószínűsítik a következő tizenkét hónapra a Nordea svéd hitelintézet elemzői, mivel szerintük régiónk nemzed fizetőeszközei jelenleg „alulértékeltek”. A bank jóslata szerint egy év múlva 270 forintot ér majd egy euró. az elmúlt években, és ez most a hitelfelvevők fizetőképességének drasztikus romlásában jelentkezik - mondta lapunknak laksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója. A válság és a túlzott eladósodás, valamint a nem kellően kezelt devizakitettség egyaránt hozzájárult a folyamat megindulásához. További gond, hogy egyes hitel- és befektetési termékek kockázataival nemcsak az ügyfelek, hanem az azokat értékesítő bankok és ügynökhálózatok sem voltak tisztában - hangsúlyozta. Jaksity ugyanakkor túlzásnak tartja, hogy az EU legfőbb mumusát Kelet-Közép-Európában keresik, ugyanis az európai bankok A forint tegnap délelőtt viszonylag stabil volt, árfolyama az euróval szemben a 296-299-es sávban ingadozott. Délután viszont heves gyengülésbe kezdett, miután Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette: nagy bajban van Magyarország. teljes kitettsége a régióban 1600 milliárd euró, és az ebből származó hitelezési veszteségek nagyon pesszimista forgatókönyv szerint sem lesznek 200-300 milliárd eurónál nagyobbak. A ttízvonalban áll Ausztria A tanácstalanságot mindenesetre jól jelzik az Ausztriával kapcsolatos vélekedések, hiszen az ország helyzetét a nagy hitelminősítők sem értékelik egységesen. A Moody’s és az S&P nem látja igazán kockázatosnak a helyzetet az osztrák bankok által kihelyezett 230 milliárd eurós hitelállomány miatt, a Fitch szerint viszont veszélybe kerülhet nyugati szomszédunk besorolása. Ausztria mellett Németországnak, Olaszországnak és a Benelux államoknak is jelentősnek nevezhető pozíciói vannak a térségben. Ebből látszik, hogy az eurózóna helyzete nem függetleníthető a régiótól, bár önmagában nem is tudná aláásni a közösség pénzügyi stabilitását - véli Farkas Ádám, az Allianz Bank vezérigazgatója, aki szerint amíg az itteni leánybankok tulajdonosai biztosítják a forrásokat, addig likviditási probléma sem lép fel. „A piaci szereplők számára is elfogadható, hiteles euróbeve- zetési dátumot ugyanakkor felelősen most senki nem mondhat, mert előbb végre kell hajtani az alapvető gazdasági fordulatot, és legalább meg kell tudni becsülni, mikorra stabilizálódik a helyzet” - emelte ki Bajnai. A Reformszövetség javaslatáról szólva úgy vélte, az jóval nagyobbnak látja a kockázatot, a bajt, mint a kormány, ezért radikálisabb lépéseket javasol, és ez - tette hozzá - közelebb áll az ő felfogásához is. Elmondta azt is, két héten belül leülnek a Reformszövetség szakértőivel, átnézik a javaslataikat, és ami azokból beépíthető, azt átvennék. „A baj egyre nagyobb lesz, ezért minél nagyobbat kell lépni” - értékelte a helyzetet a miniszter. Az uniós támogatásokról szólva azt mondta, a brüsszeli pénzek bizonyos átcsoportosításához nem kell uniós engedély, és megerősítette, hogy a kis- és középvállalkozásoknak két év alatt 1400 milliárdos finanszírozási segítség jut, s ebből 560 milliárd már ma is elérhető. ■ Z. H. Létrejöhet a Magyar euróbizottság magyar euróbizottság megalapítását tervezi a kormány. A kabinet nagy tekintélyű, köz- tiszteletben álló személyeket kérne fel a bizottsági részvételre, olyanokat, akik az euró be- ■ vezetéséhez szükséges kormányzati cselekvés magas szintű szakmai kontrollját látnák el Alig egy hónap után megszűnik a napi standolás visszakozás Igencsak rövid életű volt a vendéglátósok által hevesen kritizált szabály Márciustól nem naponta, hanem havonta egyszer kell standolni a vendéglátóiparban, megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az Országgyűlés elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. Az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta ei a parlament. Az előterjesztést két fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáli Ildikó nyújtotta be, majd ötpárti indítvánnyal módosítót- J ták a standolás, a házipénztár és S a készpénzes fizetés szabályait. A napi standolási kötelezettséget egyöntetűen elvetették a képviselők A szakma örül ÖRÜLHETNEK a napi standolás megszüntetéséről szóló hírnek a vendéglátósok, akik többször is értelmetlennek nevezték a február Fjétől bevezetett szabályozást. Buday Gábor, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke korábban azt mondta, a napi standolás nem szolgálja a feketegazdaság elleni küzdelmet, ezzel szemben végrehajthatatlan, mivel a munkaidőből egy-másfél órát is elvehet, és jelentős kiadást okoz a vállalkozóknak. Mindennek értelmében megszűnik a február 1-jétől bevezetett standolási rendszer, amely miatt a vendéglátó-ipari üzleteknek naponta készletforgalmi nyilvántartást kellett vezetniük az általuk készletezett és forgalmazott, zárjeggyel ellátott alkoholtermékekről. A napi helyett márciustól havonta kell standolni, ugyanakkor a módosítás szerint visszamenőleg sem lehet bírságot kiszabni emiatt. Eltörölték a készpénzfizetés 250 ezer forintban maximált felső határát, és a megváltozott szabályok szerint márciustól a házipénztárba az éves árbevétel 1,2 százaléka helyett 2 százalékot lehet betenni. ■ G. M. * i t Gyurcsány szavaira nagyot esett a forint
