Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-23 / 45. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ EGÉSZSÉG Veszélyben vannak a szekszárdi nők felmérés eredménye A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata a korosztály felét érinti Szekszárd 45 és 60 év közötti polgárainak szív- és érrendszeri megbetegedés-veszélyeztetettségéről készített felmérést a CORA Kiemelten Közhasznú Alapítvány. Az eredmény megrázó. Venter Marianna A felmérésről dr. Józan-Jilling Mihállyal, az alapítvány elnökével, megyei kardiológus szakfőorvossal beszélgettünk.- Mi indokolta ezt az átfogó vizsgálatot?- Először is meg kell állapítanunk, hogy hazánkban a szívós érrendszeri betegségek megelőzése nem kellően hatékony, az egészségügy kezdeményezései nem sok sikerrel járnak. A helyzetre jellemző, hogy a veszélyeztetett személyek veszélyeztetett állapotukat ritkán, sokszor későn, a már bekövetkezett súlyos egészségkárosodások után ismerik meg. Az érintett személyek - miután panaszmentesek- csak esetlegesen kerülnek kapcsolatba az alapellátással.- Miért nem jutnak időben a betegek orvoshoz?- A jelenleg hivatalosan érvényben lévő alapellátási finanszírozási rendszer „papír szerint” előírja a betegségek - így természetesen a halálozás több mint felét kitevő szív- és érrendszeri megbetegedések - elsődleges megelőzését, de erre, sajnos, hazánkban pénz, eszközök, és komolyan vehető akarat hiányában nemigen kerül sor. Pedig rendelkezésre állnak azok a szakmai ajánlások, kockázatot megbecsülő táblázatok, amelyek használatával - ha nem is tökéletesen, de számszerűsíthető a veszélyeztetettség.- Ilyen súlyosnak mondható a helyzet?- Igen, sajnos, ez vüágszerte így van. A szív-és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak. A nőknél az Európai Unió valamennyi országában, a férfiaknál (Franciaországot kivéve) ez a vezető halálok. Az európai országok között Magyarország, sajnos, kiemelkedő és különleges helyet foglal el a kardiovaszkuláris halálozás tekintetében, ugyanis az össz- halálozás férfiak esetében 45 százalékban, nők esetében pedig 57 százalékban szív- és érrendszeri eredetű. Amire külön felhívnám a figyelmet, Magyar- ország minden tekintetben listavezető, másrészt szomorú hungarikumként kitűnik a magyar nők vezető kardiovaszkuláris eredetű halálozása.- Hogyan zajlott a szűrés?- A szűrést 2005 augusztusában indítottuk. Az úgynevezett aktív, tehát 20 és 60 év közötti lakosság száma a városban 19 ezer. Ez az a korosztály, amely - munka, adózás, család, közösség szempontjából - a csúcsponton van. Teljesítőképessége meghatározza a nála fiatalabb és idősebb generációk sorsát. A statisztikai évkönyv szerint körülbelül 8800 személy tartozik közülük a célcsoportba, a 45 és 60 év közötti korosztályba. A szűrést a háziorvosi praxisokra alapoztuk. A CORA alapítvány felajánlotta a város valamennyi háziorvosának, hogy a szív- és érrendszeri szűrést díjtalanul elvégzi. Csakhogy ennek jelentősége érthető legyen: az alkalmazott arteriographiás vizsgálat jelenlegi magyarországi piaci ára 7500-10 000 forint között van, az úgynevezett manager-szűrés ára pedig szolgáltatástól függően 50 000 és 100 000 között mozog. Az alapítvány által elvégzett szűrőmunka értéke 33 millió forintot tesz ki.- Milyen eredménnyel zárult ez a nagyszabású szűrés?- A szűrővizsgálaton 3300-an vettek részt, a célcsoport 41 százaléka. Ha figyelembe vesszük, , hogy a mi szűrőprogramunkban i tudatosan távol tartottuk a szív- § és érrendszeri betegségeken | (szélütés, infarktus, igazolt ko- J szorúér-betegség) átesett szemé- ! lyeket, akkor elmondhatjuk, hogy az érintett korosztály több mint felét elértük, így adataink reprezentatívnak tekinthetők. A szűrésre jelentkező 3300 személy közül 1174-nél már eleve ismert volt a magasvérnyomás- betegség. Ez a szám sajnálatos módon a szűrést követő kivizsDr. Józan-Jilling Mihály beteget vizsgál. A tapasztalatok szerint, sajnos, sokan későn jutnak orvoshoz. gálás után még tovább emelkedett. A végeredményt pedig nyugodtan nevezhetjük megrázó- nak. Méréseink szerint ugyanis Szekszárd 45-60 év közötti polgárainak közel fele, egészen pontosan 48 százaléka a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából a magas kockázatú csoportba sorolható! Különösen riasztó, hogy ez a magas veszélyeztetettség főleg a tünet- és panaszmentes női populációt érinti.- Mit lehet tenni, pontosabban mit kell tenni ezután a lehangoló eredmény után?- Még egyszer hangsúlyoznám, hogy a CORA alapítvány által elvégzett szűrés Szekszárd esetében reprezentatívnak, MaPértz híján hiábavaló az előírás a szűrővizsgálatokra. gyarország vonatkozásában pedig egyedülállónak tekinthető. A további teendő az, hogy a szűrési eredmények ismeretében kollektív és egyéni, személyre lebontott prevenciós programokat kell szervezni. Ebben a munkában a CORA alapítványra - remélhetőleg már nem magányos szereplőként - biztosan lehet számítani. A légzőszervek is veszélyben A megvizsgált személyek közül 1094, azaz több mint 30 százalék aktív, rendszeres dohányos. Ez a szám riasztó, ugyanis a nyugat-európai adat hasonló korcsoportban 20-25 százalék. Országos statisztikai adatok szerint Magyarországon a teljes lakosság 36 százaléka aktív dohányos, míg a hozzánk hasonlítható középeurópai populáció esetében ez az arány Lengyel- országban 29 százalék, Csehországban és Szlovákiában pedig 24 százalék. A megvizsgált szekszárdiak közül a férfiak 34,5 százaléka, a nők 32,1 százaléka volt aktív dohányos. Az adatokból három fontos következtetés vonható le: országos és európai viszonylatban is a 40 és 65 év közötti korosztályban közel 10 százalékkal több a dohányos. Következményként a szív- és érrendszeri betegségeken túl a daganatos és légzőszervi betegségek is a nyakunkba fognak zúdulni. Am ez egyben egyfajta optimizmusra, kitörési pontra is lehetőséget ad, mert a dohányzás elleni városi küzdelem fontos erőtartalékot jelenthet az egészségmegőrzés területén. A betegségek okozta becsült halálozás előfordulása FÉRFI A CARDIOVASCULARIS BETEGSÉGEK B DAGANATOS BETEGSÉGEK CBALESETEK W H es w N SZ! O 3 HH > 55 < ec faej-O M ~ — <Z5 N Oa# .. 0,4 1' 1 HA L ta-1 1 mm. mm NO D LÉGÚTI BETEGSÉGEK E HIV/AIDS F DIABETES Forrás: WHO in o* Az országos szűréseken alacsony volt a részvétel A Cora alapítvány felmérését indirekt módon felértékeli az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése, melyben a következőkről számolnak be: 2002 és 2007 között emlőrák-, méhnyakrák- illetve vastagbélrákszűrést terveztek illetve végeztek, amelynek megszervezésére és bonyolítására az Egészségügyi Alap és az ÁNTSZ összesen 7 milliárd forintot fordított A szűrések hatékonyságának egyik mutatója a részvételi arány. Ám ez alapján egyik program sem nevezhető hatékonynak, vagyis egyik program sem fogja teljesíteni a kitűzött célt Az ASZ jelentéséből konkrétan kiderül, hogy a szervezett emlőrákszűrési program hetvenszázalékos részvétel mellett a halálozás harminc százalékos csökkentését tervezte, de a célcsoportnak mindössze negyven százalékát érte csak el. Pedig ez volt a legsikeresebb rákszűrési program. A méhnyakrákprogram szintén hetvenszázalékos részvételt tervezett, ezzel szemben a szűrni remélteknek csupán 5-7 százalékát vizsgálták meg. A vastagbélrák- prevenciós program, amelytől a halálozás húsz százalékos csökkentését várták, el sem indult. A részletes jelentés a www.asz.hu honlapon olvasható. ■ V. M. ■ A szűrések nem érték el a céljukat.
