Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-02-01 / 05. szám

4 2009. FEBRUÁR 1, VASÁRNAP _______ A HÉT TE MAJA ______________ fi lmszemle Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze nyitotta meg a negyvenedik filmszemlét. A hazai film ünneplése mellett azonban folytatódtak a szakmán belüli viták. ALOMTORTA KESERNYÉS HABBAL Csalódott dokumentum- filmesek, a moziban már sikert aratott alkotások és a szakma nagy visz- szatérői: eddig ez az idei filmszemle mérlege. Europress-összeállítás A Kongresszusi Központot már megközelíteni sem egyszerű: a csütörtöki megnyitóra úgy körül­bástyázták televíziós közvetítő kocsikkal, hogy alig lehetett be­jutni a fesztiválra. Mintha csak Hollywoodban járnánk, minden­hol operatőrök és fotósok várják az érkező filmeseket - a helyszín azonban Kelet-Európa, nincs vö­rös szőnyeg és pompa sem. Az ünnepi hangulat is hiányzik: sőt, sok szék üresen maradt. Az is furcsa, hogy a megnyitót csütörtökre időzítették, a szem­le tulajdonképpen már kedden elstartolt: akkor a dokumentum- filmesek tartottak egy családias hangulatú megnyitót tortával. A félhivatalos ünnepségen fel­tűnt a Valami Amerika 2 rende­zője, Herendi Gábor, a pohárkö­szöntőt pedig a Szemletanács el­nöke, Novák Emil rendező-ope­ratőr tartotta. A filmszakma egy­ségét szimbolizálta a háromré­szes torta is: harmad-harmad részt kaptak belőle az animációs filmesek, a dokumentum- és a játékfilmesek. „Álmaink tortá­ja” az édesbús ünnepség - a meghívón az állt, hogy Ünnepel­jük meg, hogy vagyunk (...) - vé­gére el is fogyott. Pénteken mindenesetre már arról vitáztak a nem fikciós mű­fajban alkotók, hogy számukra külön szemlét szervezzenek-e jö­vőre. Salamon András filmrende­ző, a dokumentumzsűri elnöke a fórumon szóvá tette, hogy nem volt szerencsés a kettős megnyi­tó, mert így a versenybe került 31 dokumentumfilmet tulajdon­képpen a szemle előtt vetítették. Sokak szerint ezzel tovább erősí­tették azt az érzést az alkotókban, hogy ők a játékfilmesekhez ké­pest egy másodrangú műfajban készítenek filmeket. A filmes szakmán belüli ellen­tétek leginkább a Producerek Szövetségének nyilvános köz­gyűlésén váltak nyilvánvalóvá, amelyen Rózsa János rendező, az Objektív Filmstúdió vezetője szót emelt a három, még állami kézben lévő filmstúdió - az Ob­jektívon kívül a Hunnia és a Bu­dapest - felszámolása ellen. A korábban kiírt privatizációs pályázatot ugyanis december­ben a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. váratlanul visszavon­ta. A döntéssel végül - a jelenle­gi tulajdonosokat kivéve - min­Törőcsik Mari hosszú betegsége után a filmszemle megnyitóján lépett először színpadra denki egyetértett, az eredeti ki­írás ugyanis olyan előnyhöz jut­tatta volna a három stúdió veze­tését, amellyel senki más nem tudott volna versenybe szállni. (Pontok jártak volna az Oscar- díjért, Kossuth-díjért stb.) Mivel kiírást a Magyar Mozgókép Köz- alapítvány (MMK) is támogatta, Kálomista Gábor, a Magyar Pro­ducerek Szövetségének elnöke december közepén lemondásra szólította fel Grunwalsky Feren­cet, a közalapítvány elnökét. A döntés január 20-án megszü­letett: a három stúdiót végelszá­molással megszüntetik. Az vi­szont továbbra is kérdéses, hogy mikor és hogyan jutnak át a stú­dióknál lévő filmek jogai a Nem­zeti Filmarchívumhoz. A szemle szerencsére nem a szakmai vitákról szól, inkább az új filmekről. Az idei mustrára 334 alkotás - ebből 26 játékfilm, 120 kisjátékfilm, 151 dokumen­tumfilm, 28 tudományos-isme­retterjesztő film és 9 tévéfilm - nevezett. Végül 18 játékfilmet választott a zsűri a versenyprog­ramba. A filmek közül többet már láthattak a nézők - ilyen a Kaméleon, a Valami Amerika 2, a Majdnem szűz, a Mázli, vagy a 9 és fél randi -, többségük azonban új alkotás. Új filmmel jelentkezett a 2005-ös szemle legjobb filmjét jegyző Vranik Ro­land, ő ezúttal az Adás című filmben egy negatív utópiát mu­tat. Egy vidéki internátusba ka­lauzolja a nézőt Gárdos Péter Kosztolányi-adaptációjában, Pálfi György pedig újabb impro­vizációs kísérlettel jelentkezett. A Nem vagyok a barátod a Hukkléhoz hasonlóan amatőri színészekkel forgatott játékfilm. Nagy várakozás előzi meg a nyolc év után újra nagyjáték- filmmel jelentkező Sopsits Ár­pád alkotását, A hetedik kört is. A csütörtöki megnyitó minden­esetre a nagy öregeké. Megrendí­tő látni az idén életműdíjjal kitün­tetett Bacsó Pétert, aki tavaly még botjára támaszkodva, az idén vi­szont tolószékben jelent meg a ce­remónián. Bacsónak csak az egészségi állapota romlott, a jó­kedvét nem veszítette el. Azt mondja: „60 éve téblábolok a film­gyártás lépcsőin. Voltam asszisz­Bezárják a fővárosi art-mozikat? A CSÖKKENŐ TÁMOGATÁS miatt bezárás fenyeget négy budapesti art-mozit, ezért az Art-mozi Egyesület a Fővárosi Önkor­mányzathoz fordul anyagi se­gítségért. A budapesti mű- vészmozi-hálózat a kilenc­venes évek elején, összesen 11 kis és közepes befogadó- I képességű moziból alakult ki. A fővárosi art-mozik láto­gatottsága a kilencvenes évek közepétől évi 800 ezer néző körül mozgott. Tavaly már csak 600 ezres volt a lá­togatottság, ami egyrészt a csökkenő támogatás miatti beszűkült filmkínálattal magya­rázható. tens, dramaturg, gyártásveze­tő. Én csak filmeket akartam csinálni, eszembe sem jutott, hogy egy életművel bíbelőd­jek”. Bacsó Péteren kívül élet­műdíjjal jutalmazzák Bertalan Tivadar látványtervezőt, Ke- menes Fanny jelmeztervezőt, Szilágyi István filmművészt, Szőnyi G. Sándor filmrende­zőt Elek Judit filmrendező a Ma­gyar Mozgókép Mestere kitünte­tést veheti át. A magyar film­alkotók és filmkritikusok sza­vazata alapján odaítélt Árvái Jolán-díjat a hazai filmért vég­zett kimagasló munkájáért Vécsy Veronika gyártásvezető­nek ítélték oda. A díjátadó után reneszánsz ruhába öltözött fiatalok vonul­nak a terembe, kezükben egy szál sárga rózsával. Az est há­ziasszonya, D. Tóth Kriszta ek­kor szólítja színpadra Törőcsik Marit. A Nemzet Színésze hosszú betegség után tért visz- sza a reflektorfénybe, ám jó­kedvét és humorát nem veszí­tette el. Még abból is viccet csi­nál, hogy csak az egyik kezével tudja átvenni a csokrokat, mert a jobb kezével még mindig nem tud fogni. „Messziről jöt­tem vissza, de visszajöttem, hogy újra színpadra álljak, és hogy megnyissam a Film­szemlét. 1955 óta a film az én életem része”- mondja Törőcsik Mari, majd gyorsan lesiet a szín­padról. Az influenzajárvány miatt a művésznővel senki sem találkozhatott, orvosai óva intették attól, hogy tömeg­be menjen. Az izgalmak a jövő héten várhatók, kedd este derül ki, ki kapja a fődíjat, a legjobb zsá­nerűimnek járó Arany Orsót, valamint a további szakmai el­ismeréseket. Jelenetek versenyfilmekből A filmszemlén 18 nagyjátékfilm indul a versenyprogramban Kaméleon Rendező: Vranik rolanri Nem vagyok a barátod A korábbi évek fődíjas alkotásai Fődíj Rendezői díj 2008 Mundruczó Kornél: Delta Ragályi Elemér: Nincs kegyelem 2007 Bollók Csaba: Iszka utazása Szász János: Ópium 2006 Pált! György: Taxidermia Hajdú Szabolcs: Fehér tenyér 2005 Vranik Roland: Fekete kefe Gárdos Péter: A porcelánbaba 2004 Janisch Attila: Másnap Böszörményi Zsuzsa: Mélyen őrzött titok Fliegauf Benedek: Dealer 2003 Gothár Péter: Magyar szépség 2002 Fekete Ibolya: Chico Kamondi Zoltán: Kísértések 2001 Tarr Béla: Wreckmester harmóniák Sopsits Árpád: Torzók 2000 Gödrös Frigyes: Glamour Jancsó Miklós: Anyád!...a szúnyogok Fonyó Gergely: Kelj fel, Jancsi! Csak a szemlén nem volt Puskás-film, a mozikban márciustól lesz elmaradt a Filmszemlén Almási Tamás Puskás, Hunga­ry című dokumentumfilmjének premierje. Az alkotás több, még sosem látott felvételt és titkot mutat be Puskás Ferenc életé­ről. A rendező elmondta: két hónapja, az utómunkák utolsó pillanatában derült ki, hogy a film nem készül el idejében. A filmben szereplő archív felvé­telek közül kettő jogtulajdono­sa ugyanis az utolsó pillanat­ban irreálisan magas árat kért a felvételekért. almási tamás a kétórás film­hez több mint 400 órányi anya­got forgatott Spanyolországban, Görögországban, Ausztráliá­ban, Angliában és Magyaror­szágon, éppen ezért a filmből kimaradt részek felhasználásá­val egy tévésorozatot is sze­retne készíteni. A puskás. Hungary díszbe­mutatója március 10-én lesz, a mozikba pedig már­cius 12-től kerül. De csak az e-cinema és a dci-cinema hálózatokba, mert a mozi­forgalmazáshoz szük­séges kópiákra már nem ju­tott pénz. i «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents