Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-17 / 40. szám

10 GAZDASÁGI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. FEBRUAR 17., KEDD WMMWMMMMMMá Őstermelői igazolványok megújítását kérhetik eljött az őstermelői igazol­ványok megújításának az időszaka. Aki március 20- ig a falugazdászoknál meg- hosszabbíttatja az igazolvá­nyát, az a teljes évre elszá­molhatja az ebből szárma­zó bevételét. Aki kicsúszik a határidőből, az már csak az okmány kiváltásának napjától szerez jogosultsá­got az adókedvezményre. Tolna megyében több mint tízezer nyilvántartott őster­melő van. Kadarka borbírálat és kadarka borverseny MÉG LEHET nevezni a XTV. Kadarka Nemzetközi Nagy­díjra, amelyet idén is Kiskő­rösön rendeznek meg a szer­vezők. A borverseny idő­pontja: március 13. A min­ták leadásáról a szekszárdi hegyközség ad tájékoztatást. Szintén a kadarka bor lesz a középpontban a Heimann Családi Birtokon, ahol febru­ár 25-én a Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézet igazga­tója, dr. Kozma Pál ad tájé­koztatást a legújabb kísérleti eredményekről. Szőlőmetszési bemutató Pécsen, a kísérleti telepen A szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklós- hegyi kísérleti telepén feb­ruár 17-én, kedden, délelőtt 10 órakor kezdődik a szőlő­metszési bemutató. A múlt évet dr. Kozma Pál igazgató értékeli, dr. Csikászné Krizsics Anna pedig a szőlő­védelmi tapasztalatokról be­szél, míg Werner János munkatárs az intézet kísér­leti eredményeit ismerteti. Népszerű a pécsi bemutató Több mint harminc kiállító termékei közül választhattak a méhésznap látogatói a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar aulájában Kaptárként zsongott az aula méhészek A globális felmelegedés megnehezíti a gazdálkodást is Több mint harminc kiállí­tó, finom mézes sütemé­nyek, aszalt gyümölcsök, kiváló előadók várták azokat, akik ellátogattak a múlt hét végén Szek- szárdra, az 5. Tavaszváró Méhésznapra. Mauthner Ilona A globális klímaváltozás már megkezdődött, a folyamatot már nem lehet visszafordítani, és nagy hatással van az életünkre. Ezt dr. Hajnal Klára, a pécsi tu­dományegyetem professzora mondta a méhészeknek tartott előadásában a hétvégi szekszár­di méhésznapon. Emlékeztetett, hogy több mint 45 évvel ezelőtt jelent meg Rachel Louise Carson tengerbiológus, ökológus köny­ve: A néma tavasz, mely már ak­kor arra figyelmeztetett, ha to­vábbra is ennyi vegyszert hasz­nálunk, kipusztul a Földön az élet. A helyzet azóta csak rom­lott. Az Északi sarkon élő rozmá­rok, jegesmedvék zsírsejtjeiben felszaporodott a DDT, mely egy rovarméreg, meddőséget és rá­kot okoz. Az emberek szerveze­tében is egyre több a tartósító­szer, ami önmagában nem ve­szélyes, de a sprayk, a dohány­zás, a mobiltelefon és a számító­gép, az ételfestékek, élelmiszer adalékok, gyógyszerek hatásai­val összeadódva maradandó ká­rosodást okozhat. A professzor Seneca gondolatait idézte: késő már akkor takarékoskodni, ami­kor a hordó alján alig van vala­mi, és az is seprő. A NASA kuta­tásai szerint az elmúlt öt évben meredeken változott meg a klí­ma, és ennek egyik jele az USA- ban tapasztalható tömeges méh- pusztulás, melyre Európában is fel kell készülni. A sok vegysze­rezés miatt a méhek immun- rendszere legyengült. A globális felmelegedés következményei: hazánk csapadékmennyisége éves szinten 100 milliméterrel kevesebb, a hőmérséklet emel­kedik, egyre kiszámíthatatla­nabb az időjárás, árvíz, aszály, jégeső, forróság váltja egymást rövid időn belül. Az előadó sze­rint az idei nyár forró és szeszé­lyes lesz egyszerre, hol hőségre, hol nagy lehűlésre kell számíta­ni. Romlik a búza, kukorica ter­melésének feltétele. Mi a kiút eb­ből a helyzetből? Dr. Hajnal Klá­ra szerint az ökológiai gazdálko­dás: minél több fa ültetése, szá­razságtűrő növények termeszté­se, ökotudatos életforma, mely­ben a hazai termékek szerepel­nek az első helyen. - Ha így foly­tatjuk, ahogy jelenleg élünk, még a föld sem fogadja be a tes­tünket, mert annyi tartósítószert tartalmaz - mondta a professzor. A méhésznap másik előadója, Balogh László vegyész bemuta­tott egy hazánkban még újnak számító növényt, a Sida-L A mály­va-félék családjába tartozik, kivá­ló méhlegelő és energianövény. A homokos és alacsony termőké­pességű talajon is jól érzi magát. Amerikából származik, az 1930- as években került a Szovjetunió­ba, az ötvenes évek végétől Len­gyelországba. Ötszirmú virága van, és 4 éves korára egy növény­nek 30 tőszára lesz, sarjhajtással szaporodik. Júniustól október kö­zepéig nyílik, így a méhek még a tél beállta előtt feltölthetik mézzel a kaptárakat. Mivel energianö­vényről van szó, támogatással le­het telepíteni, és területalapú tá­mogatás is jár utána. A méz kiskereskedelmi ára idén (Ft/kg) FORRÁS: TN-GYŰJTÉS Idén ezer kiló mézet küldtek Dévára a méhészek a megye méhészei az idén is támogatták a dévai árvahá­zat, melyet Böjté Csaba szerze­tes vezet A Szekszárdról indu­ló karaván ezer kilogramm mézet visz Erdélybe, a több mint kétezer kisgyermeket be­fogadó árvaházba. böjté csaba hálásan köszön­te az adományt, és jó termést, fagymentes akácvirágzást kí­vánt a megye méhészeinek. Emelkedő árak, élénkülő piac A budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában janu­ár 30. és február 5. között 212 kontraktust kötöttek a kereskedők. Az eurobúza jegyzése alig változott az időszakban. A takarmány- búza ára tonnánként 1000- 1900 forinttal nőtt a piacon. A takarmánykukorica eseté­ben a legközelebbi, márciu­si határidős jegyzési árában visszaesés volt tapasztalha­tó, 450 forint, tonnánként. A távolabbi határidőkre azonban a jegyzések ton­nánként 900-2000 forinttal növekedtek. A repce jegyzé­sének emelkedése a korábbi ütemtől elmaradt, de még mindig pozitív irányú volt a változás. Az eurobúza elszá­moló ára: 33 500-37 200 fo­rint, a takarmánybúzáé 27 000-29 500, a takar­mánykukoricáé 29 050- 32 750, a takarmányárpáé 25 800-26 000, a naprafor­góé 62 000-64 500, a repcéé pedig 72 000-81 500 forint között változott. Forrás: AKI Népszerű volt az egyszerűsített adóbevallás Az idén február 16-ig, tegna­pig lehetett.utoljára nyilatkoz­ni arról, hogy kéri-e az adózó, hogy helyette az adóhivatal ké­szítse el a bevallását. A Dél-Du- nántúlon múlt csütörtökig 19 603-an kérték az úgyneve­zett egyszerűsített adóbeval­lást, Tolna megyéből 3460-an. Az egyszerűsített adóbevallást az választhatta, aki kizárólag munkáltatójától kapott olyan jövedelmet, amelyből vontak le adót, adóelőleget, és nem kérte a munkáltatóját a beval­lás elkészítésére, ületve alkal­mi munkavállalói könyvvel rendelkezik. Az adóhatóság a beküldött és kitöltött nyilatko­zatokat feldolgozza, és annak adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból egy személyre sza­bott 0853E bevallásajánlatot készít el, amelyet a magánsze­mély által megadott címre (e-mail címre, elektronikus tárhelyre) küld meg, legké­sőbb április 30-ig. ■ I. M. n Őstermelők járulékfizetése bevallás Kiskorú után nincs biztosítási kötelezettség Ellenőrzik a takarmányokat szigorítás Listát készítenek a betiltott anyagokról Olvasóink közül többen is kér­dezték: egyáltalán ki minősül ős­termelőnek? Simonné Szabó Éva, az APEH regionális főosz­tályvezető-helyettese válaszolt. Az őstermelő az, aki ősterme­lői igazolvánnyal rendelkezik, regisztrálva van, érvényes betét­lapja van, vagy családi gazdál­kodó, illetve a családi gazdaság közreműködő tagja. 2007. január 1-jétől a társada­lombiztosítási kötelezettség ki­terjed arra a főállású mezőgaz­dasági őstermelőre, aki 18. évét betöltötte, nyugdíjban nem ré­szesül, biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Nem terjed ki a biztosítási kötelezettség arra, aki közös igazolvány alapján kiskorú őstermelő, családi gaz­daság kiskorú tagja, vagy más jogcímen biztosított, saját jogú nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó nyug­díjkorhatár betöltéséig 20 év szolgálati időt nem szerzi meg. A biztosítási kötelezettség kez­dete az őstermelő igazolványban feltüntetett időponttól kezdődik, és az igazolvány visszaadásának napjáig tart. Az őstermelő a minimálbér­nek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalék társadalom- biztosítási járulékot, ebből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási já­rulék és 5 százalék egészségbiz­tosításijárulék, amelyből 4,5 szá­zalék a természetbeni és 0,5 szá­zalék a pénzbeli egészségbiztosí­tási járulék. Ezenfelül meg kell fi­zetni az egyéni járulékokat (6 százalék egészségbiztosítási já­rulék, melyből 4 százalék a ter­mészetbeni és 2 százalék a pénz­beli egészségbiztosítási járulék, valamint a 9,5 százalék nyugdíj­járulékot (magánnyugdíjpénztár tagjánál 1,5 százalék nyugdíjjá- rulék és 8 százalék tagdíj). Az az őstermelő, akinek a te­vékenységéből származó bevéte­le nem haladja meg a 8 millió fo­rintot, a bevételének 20 százalé­ka után 4 százalék egészségbiz­tosítási járulékot és - a nyugdíj- biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjá­rulékot fizet. ■ Mauthner I. A húsboltok kínálata Is biztonságosabb lesz a jövőben Az Európai Parlament a múlt hé­ten jóváhagyta a megállapodást a takarmány-alapanyagok enge­délyezéséről, címkézéséről. A cél, hogy a fogyasztók megfelelő­képpen tájékozódhassanak. A szigorítás oka, hogy a nem meg­felelő takarmányozás a múltban már több élelmiszerbotrány for­rását képezte, így például ehhez köthető a szivacsos agyvelőgyul- ladás vagy a dioxin ügy. A jövő­ben a gyártóknak azonnal jelez­niük kell, ha új összetevőt hasz­nálnak, és a vevőnek joga van kiegészítő információkat is kér­ni. Az új szabályozás egy olyan listát is tartalmaz, mely a takar­mánykészítésben a betiltott anyagokat veszi sorra. ■ M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents