Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-16 / 39. szám
2009. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVIL ÁG 5 Nem görcsölnek az ötösért Waldorf Behozza hátrányát, aki harmadikban tanul meg írni Marton Lilit (balról jobbra), Dobos Balázst, Farkas Boglárkát és Kovács Rékát nem feszélyezte, hogy idegen felnőttek előtt, közel két órát kell beszélniük Marie Curie: az első női Nobel-díjas professzor Tudtad, hogy Marie-Sklodowska- Curie nem csak abban volt úttörő, hogy nőként elsőként kapott Nobel-díjat, azt pedig kétszer is kiérdemelte, hanem a párizsi egyetem professzori címét is elsőként kapta meg? A tudományok iránti vonzalma családi örökség, hiszen édesapja és édesanyja is intézményvezető pedagógusként dolgozott Lengyelországban. Marie Varsóban, a család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot 1967-ben. Természetesen kitűnő eredménnyel érettségizett, csak egyetemre nem járhatott hazájában. Akkor ugyanis az orosz fennhatóság alatt álló országban lengyel és nő mivolta is akadályozó tényezőnek számított. Egyetemi tanulmányait, nővére után ő is Párizsban kezdte meg, a Sorbonne-on. Matematikát, fizikát és kémiát tanult, mellette pedig tanított, hogy meg tudjon élni. Diákévei alatt ismerte meg Pierre Curie-t, akivel egy rövi- debb lengyelországi kitérő után össze is házasodtak. A szilárd háttér lendületet adott az asszony kutatásainak. Együtt publikálták mind a polonium, mind a rádium felfedezését. 1903-ban közösen kaptak Nobel- díjat is. Három évre rá, azonban Pierre Curie-t halálra gázolta egy lovaskocsi. Marie ekkor teljesen összetört és a munkában igyekezett menedéket találni. 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is megkapta, ám a francia közvélemény mégis ellene fordult, mivel napvilágra került egy házas emberrel folytatott viszonya. Ennek ellenére nem tört meg, az 1937- ben, csontrák miatt bekövetkezett haláláig számos kezdeményezéssel gazdagította az emberiséget: többek között a párizsi és a varsói Rádium Intézettel is. Iskolájuk előnyeiről és hátrányairól is őszintén beszéltek azok a gödöllői Waldorf-gimnazisták, akik nemrég tartottak előadást Szekszárdon. Steinbach Zsolt „Kisegítő iskola, fogyatékos diákokkal”. Vannak, akik így vélekednek a Waldorf-iskolákról. Annak a négy gödöllői Waldorf- gimnazistának, akik nemrég tartottak előadást Szekszárdon, legalábbis volt már ilyen tapasztalata. Az egyébként igen értelmes és talpraesett tizenegyedikes diákok szerint tény, hogy gyengébb képességű, vagy fejlődési zavarral küzdő gyerekeket is felvesznek Waldorf-iskolába. Ott viszont ezeknek a fiataloknak az előrehaladását az egész osztály- közösség segíti, miközben a közös munkát senki nem hátráltatja. A Waldorf-módszer egyik legfontosabb elve éppen az, hogy minden diáknak megteremti a lehetőséget a saját ritmusában történő haladásra. A gödöllői gimnazisták is beszámoltak róla, hogy annak idején volt olyan osztálytársuk, aki saját tempóját követve csak harmadikban tanult meg írni, de a különbség ma már nem érezhető. A Waldorf-iskolákra jellemző az is, hogy kevesebb lexikális tudást követelnek, de az átadott ismereteket alaposabban, a művészeti tevékenységre és a saját tapasztalatokra építve, a diákok életkori sajátosságaihoz igazítva oktatják. Érdekes kérdés, vajon miképpen boldogulna egy waldorfos diák egy állami iskolában. A gödöllői gyerekek elmondták, hogy a különböző iskolatípusok közötti átjárásra oda-vissza van lehetőség, és létezik példa. Vannak osztálytársaik, akik állami iskolában tanultak tovább. Ők kezdetben érezték, hogy az ottani követelményekhez nem elegendő a lexikális tudásuk, de ezt minden nehézség nélkül tudták pótolni. Jól érzik magukat, jól teljesítenek és jellemző, hogy nincsenek „begörcsölve” az iskolától. Az állami iskolákból a Waldorf-iskolába átkerült diákokról többek között az volt a tapasztalatuk, hogy az új diákok nehezen tudták például megítélni, meddig tartanak a szabadság határai. Hiszen itt jóval lazább a légkör - például, a diákok tegezik a tanárokat -, de ezzel nem él vissza senki. A waldorfos gimnazisták pozitívumként hozták fel, hogy szerintük ők önállóbbak, nehezebben befolyásolhatók, mint hasonló korú társaik. Szintén jónak tartották, hogy nincs osztályzás: nem az érdemjegyért kell tanulni, hanem a tudásért. Ezzel kapcsolatban egyikük megjegyezte, hogy természetvédelmi mérnöknek készül. Ehhez az elsősorban művészeti, humán irányultságú Waldorf-gimnázium nem nyújt elegendő ismeretet, de vannak könyvei, amiből saját maga, önállóan el tudja sajátítani az anyagot. Mert ezt is megtanulják. A gödöllői gyerekek nem tartották jónak, hogy a Waldorf- gimnázium jobban hasonlít az állami iskolára, mint az alapfokú oktatás esetében. Ez viszont nyilván azzal is összefügg, hogy a középiskolásoknak állami érettségit is kell tenniük, nem úgy, mint Németországban, ahol a Waldorf- érettségit is elfogadják teljes értékűként. A diákok egyébként úgy nyilatkoztak: a későbbiekben, ha pedagógusként nem is, de szülőként mindenképpen szeretnének ismét kapcsolatba kerülni a Waldorf-iskolával. Szekszárdon már a negyedik első osztály indul a waldorf-módszer atyja Rudolf Steiner, osztrák filozófus, író, tanár. Az első Waldorf-is- koílát 1919-ben, Stuttgartban hozták létre. Európában mintegy 900 található, Magyarországon közel harminc. az intézményeket alapítvány tartja fent, a szülők anyagi hozzájárulásával. Szekszárdon 2000-ben Waldorf-óvoda, 2006-ban iskola indult, ahová a megye több településéről járnak diákok. ■ Ha kell, a lexikális tudást is lehet pótolni. KÖNYV Könyvajánló ) A macskák nem beszélik az emberek nyelvét, mi azonban szerencsére megtanulhatunk kommunikálni velük. Ez a könyv nélkülözhetetlen kalauz minden cicatulajdonos számára, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a jószág boldog és egészséges legyen, megtaníthasd kedvencedet néhány különleges trükkre, közös játékaitokban pedig minél több örömötök legyen. Sőt arra is, hogy veszélyteSarah Whitehead: Hogyan mondják macskául? lenül játszhass a kiscicákkal és a felnőtt macskákkal is. A lépésről lépésre bemutatott gyakorlatok, játékok, kérdőívek, érdekes adatok megismerése mellett e könyv segíthet, hogy meg értsd, kedvenced mit akar közölni veled, s akár válaszolni is tudsz neki. Megtaníthatod, hogy úgy viselkedjen, ahogyan szeretnéd, például képes legyen használni a macskaajtót, vagy odamenjen hozzád, amikor ezt kéred tőle. Sarah Whitehead: Hogyan mondják macskául?, Gabo Könyvkiadó, 2008., 96 oldal. Forrás: www.libri.hu Egy napon a telhetetlen és gonosz kutya az utcákon kóborolt, amikor egyszer csak finom illat csapta meg az orrát. A mohó eb a szag nyomába eredt, és váratlanul egy kisebb kutyával találta magát szembe, aki jókora húsos csontot tartott a szájában. A nagy kutya vicsorgó fogakkal mordult a kicsire, az meg ijedtében kiejtette a szájából a csontot és el- iszkolt.- Oh! Oh! Micsoda finom falat- örvendezett a nagy kutya, s már épp készült nekiesni a csontnak, amikor hirtelen belé- hasított a félelem: mi lesz, ha egy nála is nagyobb kutya megérzi a csábító illatot?! Szá- SZÓRAKOZÁS Mese A kapzsi kutya jóba kapta hát a csontot, s ahelyett, hogy megette volna, sietősen elinalt.- Keresek egy biztonságos helyet, ahol nyugodtan lakmároz- hatok - gondolta. Útja egy hídon vezetett át. Ahogy lenézett a hídról, bele a tükörsima vízbe, egy kutya nézett vele farkasszemet, szájában egy jókora csonttal. Micsoda ostoba képe van ennek a nagy dögnek! Úgy látom, nincs valami jó erőben. Ráijesztek és tőle is megkaparintom a csontot. Azzal hangos ugatásba kezdett. A csont, amit eddig a szájában tartott, most nagy csobbanással a folyóba esett. A telhetetlen kutya saját tükörképét ugatta meg, s most korgó gyomorral kullog haza. Leevezték a második távot a ladikos diákok, jöhet a harmadik Lezárult a Ladik - Lapot a diákoknak - médiavetélkedőjének második fordulója. A Tolnai Népújság játékos versenyének célja, hogy a diákokkal megismertesse a média világát. A második körben a csapatok az alábbi eredményeket érték el: Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (KONI), Betűmanók csapa-' ta - 71 pont, Újságmolyok - 64- pont, Megamédiákok - 64 pont, Sajtómolyok - 62 pont, Médiafüggők - 65 pont, Tamási KONI Fő utcai tagiskolája, Csodacsapat - 61 pont, Észosztók - 59 pont, Általános Művelődési Központ Győré, íródeákok - 65 pont, szekszárdi 5. sz. Általános Iskola, Ötös Hírnök - 67 pont, cikói Perczel Mór Általános Iskola, Gyöngy - 60 pont, D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola Bölcske, Bölcskei rikkancsok - 58 pont. A csapatok a harmadik, vagyis a döntő előtti utolsó forduló feladatait a héten kapják meg, majd március 9-ig várjuk a megoldásokat. JÁTÉK Ha én polgármester lennék Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára és a Tolnai Népújság pályázatot hirdet Ha én polgármester lennék címmel, általános iskolai tanulók számára. írjátok le, hogyan érzitek magatokat lakóhelyeteken, tetszenek-e a helyi rendezvények, és részt vesztek-e ezeken? Mit tennétek másként? Hogyan szerveznétek a település életét? Engedjétek szabadjára a fantáziátokat, és legfeljebb 3 oldalas dolgozatban írjátok le elképzeléseiteket! A legérdekesebb fogalmazásokat a Tolnai Népújság közli. A győztes egy MP4-es lejátszót nyer, és egy munkanapot tölthet Szék- szárd város, vagy lakóhelye polgármesterével. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2009. március 28. cím: Illyés Gyula megyei könyvtár, Szekszárd, Széchenyi u. 51. EREDMÉNYHIRDETÉS: 2009. április 16. Programajánló Játszóház Farsangi Játszóházzal várja az ifjakat február 22-én 9.00 és 13.00 óra között az ASE Szabadidősport Szakosztálya Pakson. A Sportcsarnokban lesz sok-sok ügyességi játék, barkácsolás, arcfestés, légvár, csúszda, gyöngyfűzés, üvegfestés. Az ifjak játszhatnak tűzoltóautó modellekkel, és várostrom is lesz. Akinek pedig mindez nem elég, még egy kötél-akadálypályán is átverekedheti majd magát. A szakosztály hasonló típusú rendezvényei elsősorban az általános iskolásokat vonzzák, de a játszóházban az apróságok, és az idősebb korosztály tagjai is jól szórakoznak.
