Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-13 / 37. szám
2009. FEBRUÁR 13., PÉNTEK mmm Tömegesen járnak hazánkba bevásárolni a szlovákok Magyarországra járnak bevásárolni a határ közelében lakó szlovák állampolgárok, az euró január elsejei ottani bevezetése óta ugyanis jelentősen gyengült a forint a közös európai fizetőeszközhöz képest. Az árfolyamváltozás miatt pedig jóval olcsóbbá vált hazánk a szlovákok számára, ugyanis adott összegű euróért sokkal több forintot költhetnek el az itteni boltokban, mint pár héttel korábban. ■ Hülyék leimének nem élni az olcsóbb vásárlás lehetőségével A mostani 300 forintos euró- árfolyamból kiindulva már tíz forintot érne a decemberben megszűnt szlovák pénz egysége - korábban 8-8,30,forint körüli ösz- szegbe került egy korona. A megváltozott árfolyam mellett minden itthon vásárolt termék olcsóbbá vált északi szomszédaink számára, az árkülönbség már a gépkocsiknál is vonzóvá teheti a magyar piacot (még az adók levonása után is). A szlovákok pedig hülyék lennének nem élni az olcsóbb vásárlás lehetőségével: az Új Szó pozsonyi újság internetes felmérése szerint olvasóik 51 százaléka járt már bevásárolni Magyar- országon azóta, hogy a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest, míg 22 százalék készül erre. Mindössze a válaszadók 3 százaléka jelezte, hogy nem éri meg számára az átruccanás. Nem csak Magyarország vált vonzóvá a szlovákok számára: miután a forint mellett zuhant a cseh korona és a lengyel zloty árfolyama is, mindhárom irányba erőteljes bevásárlóturizmus indult el. ■ G. M. Újra háromszáznál a forintárfolyam rövidesen újra háromszáz forintot ér majd egy euró: a hazai fizetőeszköz tegnap reggelre szinte teljesen visz- szabukta az utóbbi egy hét erősödését Délelőtt már 299 forintot kellett fizetni egy euróért (a svájci frank is már több mint 200-ba került). Délután is 298-299-es szint körül mozgott az árfolyam. KÖZÉLET&GAZDASÁG Afacsomag: bíráló hotelek válság Máshol éppen csökkentenék a turizmust érintő adókat Az áfaemelés négymilliárd forintos többletterhet jelentene a szállodáknak. Ebből a járulékterhek csökkentése 1 milliárdot ellentételezne Az amúgy is gyengélkedő turizmus további visszaesését okozhatja az áfa 3 százalékpontos emelése - állítják a szállodások. Europress Míg külföldön a munkaintenzív szolgáltatások, így a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás területén csökkentenék a forgalmi adóval járó terheket, a hazai szállodaiparban a hírek szerint 3 százalékpontos áfakulcsnövelés- re számíthatnak a vállalatok. A hotelek vagy árat emelnek, vagy - a korábbi áfaemeléseknél tapasztaltakhoz hasonlóan - lenyelik a különbözetet. A gyenge forint és a járulékcsökkentés jelent némi kompenzációt, ám a szakértők szerint ez mindössze a kiesés harmadát jelenti. Versenyhátrányba kerülnek Az általános forgalmi adó 20-ról 23 százalékra történő emelése nemcsak a régiós, de az egész uniós piacon versenyhátrányba hozná a magyar szállodaipart - állítja Deák Imre, a Danubius Hotels Group elnök-vezérigazgatója. A nemzetközi gyakorlatban a szálláshely-szolgáltatást érintő áfakulcsot alacsonyabban határozzák meg, hiszen a bevételek jó részét külföldi vendégek adják. Igaz, a hazai turizmusban évről évre csökken ezek aránya, de Budapesten, amely a Magyar- országon eltöltött vendégéjszakák több mint 70 százalékát adja, ez még mindig 70-80 százalék körüli. Az általános forgalmi adó növelése jelentősen rontaná a szállodák jövedelmezőségét, hiszen az előre megkötött szerződéseken sokan már nem tudnak módosítani, de a piac nem is fogadna el emelést - teszi hozzá. Négymilliárdos többletteher A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyek 245 milliárdos bruttó árbevételt könyveltek el, s hozzávetőleg 40 milliárd forint áfát fizettek be a központi költségvetésbe. A forgalmi adó 3 százalékpontos emelése - amelyet a tervek szerint július elsejétől foganatosítana a kormány - ugyanezen féléves árbevétel esetén 4 milliárd forint többletterhetjelentene a vállalatoknak. Az élőmunkaterhek 6 százalékpontos csökkentése nagyjából egy- milliárddal kompenzálná mindezt. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a hazai szállodákban - főleg a vidéki, kisebb vállalkozásoknál - még mindig jelentős a feketemunka és a rendszeren kívül vezetett bevétel, így az arányok csak nagyságrendileg ismertek. Kali Zoltán, a KPMG turisztikai szakértője lapunknak elmondta: az elmúlt öt évben Európában jelentősen csökkentek a közlekedési tarifák, emiatt a turisztikai költésekben, az utazási irodák által ajánlott csomagokban a szállodai szállásdíj részaránya érzékelhetően megnőtt. Ha az üzemeltetők nem tudják átterhelni a fogyasztókra az áfanövekedés miatti többlet- költségeket, a jövedelmezőségük csökken, ha pedig drágítanak, hosszabb távon kevesebb vendégre számíthatnak, a budapesti csomagajánlatok kevésbé lesznek vonzók a külföldi turistáknak. A csehek csökkentének A tanácsadó cég egyébként tavaly készített tanulmányt a Magyar Szállodaszövetség megbízásából a szállásdíj-szolgáltatást terhelő áfakulcs csökkentéséről. E szerint a vendégéjszakák száma a jelenlegi 14,5 millió után 2013-ig 20 százalékos áfa mellett 15,1 millióra, 15 százalék esetén 15,7 millióra, 10 százalékosnál 16,3 millióra, 5 százalékosnál 17,4 millióra nőne. Ha nem változik a kulcs, akkor 2013-ra a foglalkoztatottak száma nem nőne, 10 százalékos már 8 százalékkal több munkahelyet jelentene, 5 százalékra csökkentett áfakulcs pedig 15 százalékos foglalkoztatásnövekedést hozna. Míg nálunk az általános forgalmi adó emelésével, Prágában éppen annak csökkentésével „orvosolnák” a gazdasági válság okozta visszaesést. Miroslav Kalousek cseh pénzügyminiszter 5 százalékra mérsékelné a 9, illetve 19 százalékos áfakulcsot egyes élőmunka-igényes ágazatokban, mint a vendéglátás, az építőipar vagy a fodrászat. A szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa* 4 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Csehország 19 19 5 5 5 9 Magyarország 15 15 15 20 20 20 * Százalék FORRÁS: KPMO Népszerűbbek a sarki kisboltok a hipermarketeknél felmérés A napi vásárlásokat főképp magyar tulajdonú üzletekben végezzük Továbbra is kiemelkedő szerepet töltenek be a kisebb üzletek a hazai élelmiszer-kereskedelemben - derül ki a GfK Hungáriának a magyar vásárlási szokásokat vizsgáló friss tanulmányaiból. Olyannyira népszerűek a „sarki kisboltok”, hogy 2004 óta először említették a vevők nagyobb arányban ezeket - a hipermarketekkel szemben - olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerekre. „A mostani megkérdezés során a válaszadók 32 százaléka nevezte meg a kisebb önkiszolgáló boltot, szemben a hipermarketek 27 százalékos említési arányával, de legalább ilyen érdekes, hogy a szupermarketek is felértékelődtek, és immár a megkérdezettek 14 százaléka említette, hogy ott költi a legtöbb pénzt élelmiszerre”-mondta Kui János, a GfK Hungária szektormenedzsere. Minden értékesítési csatornának megvan a saját jellegzetessége: a hipermarketek főként a nagybevásárlások színterei, míg a hazai tulajdonú láncokat alkotó üzletek alapvetően a napi rutinbevásárlások, a sürgős szükséglet kielégítésére irányuló, valamint a spontán vásárlások helyszínei. ■ N. M. ■ A boltok minden típusának saját jellegzetessége van - véli a GfK Mikor, hol vásárolunk?* (százalék) Nagybevásárlás Napi rutinvásárlás Sürgős szükséglét Árengedmény, akció keresése Vásárlás kedvtelésből 18 41 8 62 40 33 70 ■ Hipermarket Hazai áruházlánc Egyéb (szupermarket, diszkont) *Több válasz is adható FORRÁS: GFK - EUROPRESS-GRAFIKA Hétvégi nyitva tartás: csak a kicsiknek? A cba élelmiszerlánc szorgalmazza az üzletek vasárnapi nyitva tartásának a korlátozását, mivel úgy vélik, hogy a jelenlegi gyakorlat szociolá giai szempontból is „hatalmas károkat okoz”. Hangsúlyozzák: szervezhetetlen a munkavállalók családi élete a vasárnapi nyitva tartás miatt Közleményükben ugyanakkor azt is javasolják, hogy a 100 négyzetméternél nem nagyobb kisboltokra ne vonatkozzon a korlátozás. 7 HÍRSÁV Rábólintott Brüsszel a bankmentö csomagra jóváhagyta tegnap az Európai Bizottság a pénzügyi válság sújtotta magyar bankok támogatására kidolgozott intézkedéscsomagot. Az ebben megfogalmazott intézkedések „hatékony eszközt jelentenek a piaci bizalom megerősítéséhez, illetve mindenekelőtt a reál- gazdaság finanszírozásához” - mondta Neelie Kroes, az EU versenyügyi biztosa. A hazai intézkedés- csomag egyfelől feltőkésítési, másfelől garanciális intézkedést tartalmaz. Erősebb felügyeletet akar a jegybankelnök A nemzetközi kockázatke- zelés egységes szabályozását és egységes uniós pénzügyi felügyelet felállítását szorgalmazta egy konferencián Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte a magyar szabályozásban növelni szükséges az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszer- szintű kockázatokat, szükség esetén a felügyelet akár be is tilthatna banki termékeket. Simor kemény fellépést sürget Leépít hazánkban a Raiffeisen Bank hazánkat is elérte a bankok létszám-leépítési hulláma: a Raiffeisen Bank bejelentette, hogy megválik dolgozóinak 8 százalékától. Az érintett 315 fő már a következő két hónapban elveszti állását. A pénzintézet a leépítésben érintett munkatársainak a törvényben előírtnál kedvezőbb felmondási feltételeket igyekszik biztosítani, valamint karrier-tanácsadással támogatja munkaerő-piaci elhelyezkedésüket. Az MKB Banknál is várhatók leépítések a közeljövőben. A kormányfő patrióta gazdaságpolitikát akar az eddigi irányvonallal ellentétben a kormány új, patrióta jellegű gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely az ország önfinanszírozó képességére épül - jelentette be egy tegnapi konferencián Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint a magyar népesség 10-15 százaléka nem képes csatlakozni a globális verseny körülményeihez, számukra helyi alternatívát kell biztosítani.
