Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-10 / 34. szám
2009. FEBRUÁR 10., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Emelkedő árak, több jegyzés A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE árupiaci szekciójában január 23-29-e között a legtöbb kontraktust takarmánykukoricára kötötték. Tonnánként, kis mértékben 200- 1500 forinttal emelkedett az eurobúza jegyzése. A takarmánybúza márciusi jegyzése azonban már 3400 forinttal nőtt, amit hosszú ideig tartó stagnálás előzött meg. Takarmánykukorica esetén a különböző határidőkre vonatkozóan tonnánként 900- 3400 forinttal növekedtek a jegyzések. A takarmányárpa tőzsdei ára az utóbbi napokban 1300-1500 forinttal nőtt. Az olajnövények közül a napraforgó jegyzése tonnánként 250-2000 forinttal emelkedett. Január végén az eurobúza jegyzése tonnánként 32 500 - 37 200, a takarmánybúzáé 25 100 - 28 500, a takarmánykukoricáé 28 030 - 31 000, a takarmányárpáé 24 500 - 26 000, a napraforgóé 61 000 - 78 700 forint között alakult. Forrás: AKI Élelmiszersegély még több hazai településen Az EU Élelmiszersegély Program jelenleg hazánk legnagyobb jótékonysági kezdeményezése, amely jóvoltából idén 3 milliárd forintot fordíthat Magyarország erre a célra. Tavaly ez az összeg 2 milliárd forint volt, amelyből közel 8,4 millió küogramm élelmiszert juttattak el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szerződött segélyszervezetek a rászorulóknak. Az ország 19 megyéjében és Budapesten, összesen 2166 településen, mintegy 1 millió embert érintett a program. Idén a cél az, hogy a korábbi évekhez képest több településre sikerüljön eljuttatni az élelmiszereket. Az MVH és a programban résztvevők január 27-én kötöttek együttműködési megállapodást. Az élelmiszerek - liszt, száraztészta, keksz, kristálycukor, UHT tej, kördobozos ömlesztett sajt, instant sovány tejpor - kiosztását április végén kezdik. ■ M. I. Tiszta talaj, egészséges élet nitrátmentes Aki nem szolgáltat adatot, az nem kap támogatást Ekkora területre öntik ki A nyolcvanas évek végéig hazánk egyik legnagyobb szennyezője a mezőgazdaság volt, a gyakori műtrágyázás miatt. Ennek vége, hiszen az unió pontosan szabályozza, mennyi nitrát kerülhet a talajba. Mauthner Ilona Az állattartással foglalkozóknak és a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak legkésőbb február 28-ig adatot kell szolgáltatniuk a keletkező szerves trágya mennyiségéről, annak tárolási módjáról, illetve arról, mennyi nitráttartalmú műtrágyát használtak tavaly. Az elmúlt években is volt hasonló kötelezettsége a termelőknek - mondta dr. Had- házyné Ivanincs Judit növényvédelmi felügyelő, de ezt a tavaly elfogadott rendelet tovább szigorította. Az idén kétszer: február 28-ig 2008-ról, majd december 31-ig 2009-ről kell adatot szolgáltatniuk a megyei mezőgazda- sági hivatal felé. Számítások szerint 2500 termelőt érint ez a kötelezettség Tolnában. Aki ennek nem tesz eleget, az arra számíthat, hogy a területalapú illetve egyéb támogatásait is megvonják tőle, és még adatszolgáltatási bírságot is kirónak rá. A nyolcvanas évek végéig Magyarország egyik legnagyobb szennyezője a mezőgazdaság volt, mert a termelők a hozam fokozása érdekében jelentős mennyiségű műtrágyát használtak fel. Ez a helyzet - jórészt az ágazat visszaesése miatt - mára megváltozott. Megépültek, és épülnek a nitrátszennyezéssel szemben védelmet nyújtó szigetelt trágyatárolók. A legnagyobb gond sok helyen az volt, hogy az állattartó telephez nem tartozott saját művelésű földterület, ahová a trágyát kiszórhatták. így járt Nitráttartalmú szennyvíz a megyében 58001/év 2005 2006 136,7 ha 146,6 ha 2007 Forrás: megyei növényvédő állomás 1'”"% ..........■MMJIMMI Kész a cselekvési program, csak be kell tartani ■ i Az állattartók legnagyobb kiadását a trágyatárolók elkészítése jelentette Decs, Bátaszék, Sárpilis és Gerjen is. Franciaországban például csak annak a gazdának lehet állattartó telepe, aki termőfölddel is rendelkezik. Két szarvasmarhához legalább egy hektárt írnak elő. Tolna megyében a mélyfekvésű területeken nitrátosabb a talaj: a Sárközben, Kaposszekcső A sok nitrogén káros az egészségre, rákot okoz A nitrogén A növény számara fontos tápelem, azonban a vizekbe kerülve szennyezést okoz. Megbontja az itt élő szervezetek közötti egyensúlyt Az erősen nitrátos talajban termelt növények is magas nitráttartalmú- ak, amelynek fogyasztása az emberi egészségre is ártalmas, rákot okozhat. Az ivóvízben a nitráttartalom nem haladhatja meg az 50 mg/l értéket MEGYÉNKBEN több mint 40 település nitrátérzékeny, főleg a megye keleti részén. Hazánk területének 48 %-a nitrátérzékeny. környékén, Paks és Szekszárd egyes részein. Van olyan település, ahol csak egy-egy blokk nitrátérzékeny, üyen Győré, Gyulaj vagy Hőgyész. A gazdálkodók mielőtt kitöltik a nyomtatványt, a falugazdásztól kérhetnek segítséget ahhoz, hogy a blokk, amelyhez a termőföldjük tartó- zűr, mennyire nitrátérzékeny - mondta a talajvédelmi felügyelő. Az év során is számíthatnak a gazdák ellenőrzésekre. A felügyelők elkérik a gazdálkodási naplót és a különböző engedélyeket. Minden esetben jegyzőkönyv készül, és ha szükséges, eljárást kezdeményeznek a gazdálkodó ellen. Eddig a legnagyobb bírság megyénkben, amit hiányosságok miatt szabtak ki, 3,5 millió forint volt. A mezőgazdasági szaktárca az adatszolgáltatási kötelezettség mellett meghatározta a termőföldre kijuttatandó nitrát mennyiségét, a kijuttatás idejét, módját, a trágyatárolás feltételeit Tilos például trágyázni november 15- től február 15-ig. kivétel az őszi kalászosok fejtrágyázása. A jelenlegi szabályozás szerint nitrátérzékeny területeken hektáronként, évente maximum 170 kilogramm nitrogént lehet kijuttatni szerves trágyával. A műtrágyával kijuttatható mennyiség a talaj termőhelyi kategóriájától, tápanyagellátottságától és a termesztett növénytől függ (50-190 kg). HÍRSÁV Tavaszváró méhésznap hétvégén, Szekszárdon ötödik alkalommal rendezi meg a megyei egyesület Szekszárdon a Tavaszváró Méhésznapot. Az idén február 14-én, szombaton, az Illyés Gyula Főiskola aulájában állítják ki termékeiket a megyei és az ország különböző vidékeiről érkező méhészek. A szakmai program délelőtt 9.30-kor kezdődik. Őstermelői igazolványok megújítását kérhetik eljött az őstermelői igazolványok megújításának az időszaka. Aki március 20-ig a falugazdászoknál meg- hosszabbíttatja az igazolványát, az a teljes évre elszámolhatja az ebből származó bevételét. Aki kicsúszik a határidőből, az már csak az okmány kiváltásának napjától szerez jogosultságot az adó- kedvezményre, Tolna megyében több mint tízezer nyü- vántartott őstermelő van. Kadarka borbírálat és kadarka borverseny MÉG LEHET NEVEZNI a XIV. Kadarka Nemzetközi Nagydíjra, amelyet idén is Kiskőrösön rendeznek meg a szervezők. A borverseny időpontja: március 13:a. A minták leadásáról a szekszárdi hegyközség ad tájékoztatást. Szintén a kadarka bor lesz a középpontban a Heimann Családi Birtokon, ahol február 25-én a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, dr. Kozma Pál ad tájékoztatást a legújabb kísérleti eredményekről. Kisebb károk a repcében, kalászosokban a földeken a mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint az őszi kalászosokban és a repcében a hetekig tartó mínusz 8-12 fokos hideg kárt okozott, a növények megszenvedték a hótakaró nélküli fagyokat. Az agrár-érdekképviselet szerint az igazi kérdés az: a gazdálkodók időben meg tudják-e vásárolni a szükséges műtrágyát. A terméskilátások ugyanis ettől függnek. Gyors segítség a tejpiacnak nemzeti forrás Indul az intervenciós felvásárlás is Áfás őstermelők adózásáról bevallás Van, ami változott, ne rutinból készüljön el Nemzeti forrásból mintegy 2,5 milliárd forintos támogatást nyújt a tejtermelőknek az agrártárca annak érdekében, hogy a piacon kialakult helyzet rendeződjön - mondta Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára. Az intervenciós felvásárlásra is mód nyílik március 1-jétől. Az intervenciós mennyiség sovány tejpor esetében 109 ezer tonna, míg a vajnál 30 ezer tonna. A nemzeti intézkedések közül kiemelendő, hogy idén a tejtermelők mentesülnek a szarvasmarhalevél és -útlevél kiállításának költségeitől, illetve a szállítási, valamint a gyógyászati költségeket is elengedik. A tejfeldolgozók is részesülhetnek a támogatásból. ■ Ismét felmerült az iskolatej-akció elindítása, amely ősszel várható Olvasóink közül többen is kérdeztek az őstermelők adózásáról. Simonné Szabó Éva, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának főosztályvezető-helyettese válaszolt. Milyen nyomtatványon és milyen határidővel kell a bevallást elkészíteni annak az őstermelőnek, aki áfakörbe tartozik - kérdezték többen is.- Az őstermelő a múlt évi jövedelméről a 0853 számú bevallásban számol el. Akik áfabevallást is benyújtanak, nekik a megfelelő nyomtatványt február 25-ig az áfabevallásukkal (08651) egyidejűleg kell benyújtaniuk. Minden más őstermelőnek a személyi jövedelemadó bevallás határideje május 20-a. Milyen adózási lehetőség közül választhat az őstermelő - kérdezte németkéri olvasónk.- Az őstermelők több lehetőség közül választhatnak:- a./tételes költségelszámolás- 90-10 százalékos szabály, azaz 90 százalékos jövedelem, 10 százalékos költséghányad, ha nem kíván a költségeivel elszámolni.- a bevételek, illetve költségek tételes levezetése: a költségként a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a tevékenység folytatása érdekében a ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt kiadás, illetve az előző évekről áthozott veszteség vehető figyelembe.- b./átalányadózás Az átalányadózásról a kistermelő az őstermelői igazolvány kiváltásakor akkor nyilatkozhat, ha éves bevétele nem több, mint 7 millió forint. Ilyenkor a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetve a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az átalányadó alapot nem lehet más jövedelemmel összevonni. Az adóalap utáni adót a kétkulcsos adótáblával külön kell megállapítani (1 700 000 forintot meg nem haladó részre 18 százalék, 306 ezer Ft + a felettes rész után 36 százalék az adó).