Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-09 / 33. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ X i M M WM. ü MM 1Ilii? $Ü$Ä M-fJyWMMM Ebben az évben is számíthatnak a segítségükre a rászorulók Az egész életét átszövi a zene portré Béresné Kollár Évának biztos hátteret jelent a családja és a munkája szekszárd A múlt év jótékonysági akcióiról és az idei teendőkről számolt be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi tagsága legutóbbi közgyűlésén. A huszonkét, jobbára nyugdíjas tagból álló szervezet karácsony előtt több mint ötszáz ajándékcsomagot osztott ki. - Állami támogatást nem kapunk, így tavaly abból a négy- százezer forintból fizettük a terembérletet, amit a szekszárdi ön- kormányzattól pályázaton nyertünk - mondta Lemle Béláné, a szervezet vezetője. - A bálunkon összegyűjtött mintegy 350 ezer forintból karácsonyra tartós élelmiszercsomagokat adtunk a rászorulóknak. Idén kéthetente ruha- és csomagosztást szerveznek. A tagok elhagyott, beteg embereket látogatnak a kórházban. Szerdánként a Mérey utcai, csütörtökön a Kadarka utcai szociális otthonban nyújtanak a bentlakóknak lelki támogatást ■ G. N. Átvehették az Európa Tanács Táj Díját Megkapta az Európa Tanács Táj Díját Dombóvár Budapesten. Mint megírtuk, Magyarország idén először csatlakozott az Európa Tanács ezen pályázatához. A díjat Szabó Loránd polgármester és Dávid Gyula, a Dombóvári Önkéntes Polgári Természetőr Egyesület elnöke vette át Szabó Imre környezetvédelmi minisztertől. A városnak azért fontos ez az elismerés, mert nem tartozik a kiemelkedő és egyedi látványosságokkal rendelkező települések közé, de a meglévő természeti kincsek megóvására nagy gondot fordítanak. ■ K. K. Szabó Loránd és Szabó Imre a díjjal Ritka, hogy az ember munkája és hobbija tökéletes egységet alkot. Béresné Kollár Éva, a megyei könyvtár zeneműtárának vezetője ezen szerencsés emberek közé tartozik. Venter Marianna Béresné Kollár Éva élete meghatározó három és fél évtizedét töltötte a megyei könyvtár zeneműtárában. A munkahelye a második otthona.- Az életétől, a személyiségétől elválaszthatatlan a zene. A hivatását, és a hobbiját is ebben találta meg. Ez nyilván nem véletlen.-Az első gyerekkori emlékem az, hogy édesanyám énekel - emlékezett vissza Béresné Kollár Éva. - Erre aludtam el, és erre ébredtem. Csodálatos hangja volt. A zene, az ének a mindennapok része volt számomra. Szekszárdra 1964-ben költöztünk, azóta szekszárdinak vallom magam. A zenével való kap- a csolatom ebben a városban telje- | sedett ki. Zongorázni tanultam, s magánénekre jártam a zeneis- j= kólába, kórusban és zenekarban J is énekeltem. A Garay gimnázium két tanára, Nagy Andor magyartanár és Gerse József énektanár, valamint Kovács József zeneiskolai magánénektanár voltak meghatározó személyiségek érdeklődésem kialakulásában. A pályaválasztás nem volt nehéz. Gyermekkoromtól tudtam, hogy pedagógus leszek. A faddi általános iskolában eltöltött tanéveket talán életem legszebb, egyben legnehezebb két évének nevezhetném. Amire nagyon büszke vagyok: egyik tanítványomat, Szuprics Editet, aki nagyon tehetséges volt, én terelgettem a zenei pálya felé. Ma elismert énekes és zenepedagógus.-Fadd után a zeneműtár következett. Gyermekkoromtól tudtam, hogy pedagógus leszek.- Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár akkoriban nyitotta meg zenei részlegét, itt kaptam állást idestova 35 évvel ezelőtt. A tanításról azonban nem kellett lemondanom. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki az iskolákkal, rendszeresen tartok ma is zenei foglalkozásokat. Közel 10 éven át óraadó tanárként vezettem a kamarakórust a Balassa János Egészségügyi Szakiskolában. Zeneműtárunkban több ezer bakelit- és CD-fel- vétel, kotta, szakfolyóirat szerepel a kínálatban. Elsők között töltöttük fel a hangoskönyvtárat az országban, a látássérültek szervezetével a mai napig kitűnő a kapcsolatom. Büszke vagyok arra, hogy kezdeményezésemre már hét éve szervezzük nagy sikerrel közös karácsonyi műsorainkat a segítséggel élők szervezeteivel, amelyeken minden évben több száz sérült fiatal, civil együttes és könyvtáros produkciójában gyönyörködhetünk. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy terveimhez, ötleteimhez mindig partnerek voltak munkahelyi vezetőim, közvetlen kollégáim.- A végére maradt az, amiről a legtöbben ismerik önt. A Tücsök.- Mesemondó- és énekversenyt hirdetett a könyvtár és a Pop TV a művelődési házzal karöltve 1994-ben. Az énekes gyerekek annyira összebarátkoztak a próbák során, hogy kézenfekvőnek tűnt a folytatás. A Babits művelődési ház szakköreként kezdtük 1995-ben Tücsök klub néven. Eredetileg azt terveztem, hogy 14 éves korig maradnak itt a gyerekek, de akik elérték ezt a kort, nem akarták abbahagyni az éneklést. így idővel ketté kellett bontani az együttest gyermek és ifjúsági csoportra, de sok olyan produkció van, amelyben ma is gyakran szerepelnek együtt. Felsorolni lehetetlen a rengeteg fellépést, sikert, eredményt. Ezek és a fesztiválokon zsűriző szakemberek biztató szavai inspiráltak arra bennünket, hogy ne érjük be csak az énekegyüttes státusszal. Egyesületté válásunk óta Tücsök Zenés Színpad lett a nevünk, jelezve, hogy az éneklés mellett már önálló zenés színdarabokat is bemutatunk. A két utóbbi, a Légy jó mindhalálig és Az ellopott futár musicalek elismert, komoly produkciók.-Évi 50-60 fellépés, próbák, és megint próbák, szervezés, képzés, mellette munka és család. Hogy lehet ezt összehangolni?- Hogy mindezt meglehessem, maximális háttér áll a rendelkezésemre. Férjem, Béres János, a Jazz Quartet tagja. Nem csak a magánéletben biztos pont, mivel az ő életében is meghatározó a zene, rengeteg közös témát, elfoglaltságot találunk. A gyerekeinkre csak jót mondhatok, jól tanulnak, családcentrikusak, és mindketten szeretik, művelik a zenét. A munkahelyem pedig, nyugodtan mondhatom, a második otthonom. Szerencsésnek tartom magam. Amit szeretek, a családom, a munkám, és a zene, olyan harmonikus egységet alkot az életemben, amely ritkán adatik meg egy embernek. * Névjegy BÉRESNÉ KOLLÁR Éva Debrecenben született 1953-ban. Általános és középiskoláit Szek- szárdon végezte, a Garay János Gimnáziumban érettségizett A pécsi tanárképzőben szerzett történelem-ének-zene tanári diplomát, majd elvégezte a könyvtár szakot is. A faddi általános iskolában tanított, majd az Illyés Gyula Megyei Könyvtár zeneműtáro- sa lett. 1974 óta dolgozik a könyvtárban. A Tolna megyei látássérült emberek érdekében végzett könyvtári és kulturális munkájáért Dr. ThészLászlé díjat kapott a vakok- és gyen- génlátók megyei szervezetétől 2003-ban. 2007-ben a szekszárdi önkormányzat a Közjóért kitüntető díjban részesítette. Házas, férje Béres János. Két gyermekük, Csaba és Máté egyetemi hallgató. Állampolgári kötelesség jelezni a halorzót a rendőrségnek hau-opás A horgászok közül többen is attól tartanak, hogy megverik őket a tolvajok, így nem telefonálnak A Sió-csatorna egyik szakaszán a Tolnai Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet bérli a halászati jogot Széles József, a szövetkezet elnöke elmondta, nekik mindössze egy hivatásos halőrük van. - Áz ellenőrzéshez szükséges okmányok hiányában nem büntetheti meg a parton szabálytalankodó társát a horgász. A horgászoknak jelenteniük kellene, ha Uyet tapasztalnak, a horgásztársadalom összefogása riasztóan hatna a tolvajokra - nyilatkozta az elnök. A téli időszakban a halak előszeretettel keresik fel a Sió mélyebb részeit, mint amilyen a hatos főút hídja és a palánki hidak közötti szakasz. Szarvas Gábor, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségének halászati-őri bizottságának vezetője szerint a helyzet egyre inkább kezd eldurvulni. A Állatkínzásnak minősül Gerebtyézésnek hhják azt a módszert, amikor egy vastag zsinór végére nehezéket kötnek, fölé pedig nagyobb hármashorgokat, majd ezt a nzbe dobják, és erőteljes tépő mozdulatokkal húzzák vissza a partra. A szerelék útjába kerülő halak pedig fennakadnak, vagy pedig csúnyán megsértik a bőrüket a horgok. A halak horgászok közül többen nem mernek szólni a rendőrségnek, mert félnek, hogy megverik őket a csapatban is dolgozó tolvajok. tiltott gereblyézés sérülései aztán könnyen elfertőződhetnek, és ha nem pusztulnak el, akkor sem tudnak termékenyen szaporodni tavasz- szal -ezt a kárt pedig még becsülni is nehéz - A Büntető Törvénykönyvben is megtalálható ez a tiltott horgászmódszer, ami az állatkínzás bűn- cselekményének minősül - égé szítette ki Szarvas Gábor.-A 107-et, vagya 112-t kell hívni minden esetben, ha valakit gereblyézni látnak. Ez állampolgári kötelessége is az embereknek- mondta Szarvas Gábor, aki egyébként Szekszárdon rendőrként dolgozik. - A hetekben négyszer tudtunk tetten érni elkövetőket, ám komoly problémát okoz a szabálysértés bizonyítása- tette hozzá. A gereblyézők ugyanis, ha meglátják a közeledő rendőrt, gyorsan elvágják a zsinórt, és arra hivatkoznak, hogy szabályosan horgásznak, csak épp beszakadt a szerelékük. Igaz, a papírok ellenőrzése során általában kiderül, hogy nem rendelkeznek a horgászathoz szükséges okmányokkal sem. ■ Kurz P. Állatkínzás és -lopás miatt indított eljárások Év Eljárások száma Szarvas Gábor (jobbról) kollégájával ellenőrzi a hidak környékét
