Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ Dunaföldváron idén is munkát és nem segélyt akarnak adni Nem csodákat várnak 2009-től kívánságok Igazságosabb elosztás, több biztonság, kevesebb állatkínzás Vesztergombi Ferenc OUNAFÖLDVÁR Ha nem is volt tel­jesen szabályos, hatásosnak bi­zonyult az a helyi rendelet, ame­lyet a monoki kezdeményezés nyomán hozott tavaly nyáron az önkormányzat. Ennek egyik lé­nyeges eleme volt, hogy csak azok után a gyermekek után kaphattak szociális juttatást a szülők, akik óvodába, iskolába jártak. Nagy Gáborné polgár- mester elmondta, nem volt példa arra, hogy megvonták a gyer­mekvédelmi támogatást, úgy tű­nik, hogy már ennek kilátásba helyezése is eredményt hozott. Igaz a hiányzásokat szigorúan figyelemmel kísérték. A másik szigorítás azokat érin­tette, akik rendszeres szociális se­gélyt kapnak az önkormányzat­tól. Itt „felpiszkálták az állóvizet”, aminek eredményeként határo­zottan csökkent a segélyezettek száma. A polgármester elmondta, többféle irányban történt elmoz­dulás. Akadtak jócskán olyanok, akik az önkormányzat felszólítá­sára nem vállaltak közmunkát, hanem bejelentették, hogy dol­goznak. A tartósan betegeknél a rokkanttá nyilvánítást indították el, akik viszont tudnának dolgoz­ni, de valóban nem találtak ma­guknak állást, közcélú, közhasz­nú munkát kaptak. ■ Felpiszkálták az állóvi­zet, s csökkent a segé­lyezettek száma. A polgármester elmondta, a közigazgatási hivatal kifogásolta a helyi rendeletet, mert az nem harmonizált az érvényes törvé­nyekkel. Ezt tehát korrigálni kel­lett, de ez nem jelent visszalé­pést. január elsején ugyanis élet­be lépett az Út a munkához prog­ram, így az önkormányzatok ér­vényesíteni tudják ezt az elvet, hiszen a segélyhez 20, míg a bér­hez csupán 5% sajáterőt kell biz­tosítani a településeknek. Nagy Gáborné szerint attól nem kell tartani, hogy nem tudnak mun­kát adni ezeknek az emberek­nek, Dunaföldváron sok olyan feladat van, amit eddig kellő for­rás hiányában nem tudtak elvé­gezni. Abban bízik, hogy pénz is lesz hozzá, hiszen a kormányzat azt ígérte, hogy felülről nyitott lesz a keret, tehát annyi pénz ke­rül bele, amennyire az önkor­mányzatoknak szükségük lesz. ■ Vida T. Józan és okos tervek, az igazságosság utáni vágy, a normális hétköznapi mun­ka igénye, az emberek jó­ságába vetett hit rajzoló­dik ki abból, amit ismert Tolna megyei emberek várnak az új évtől. Leg­alább rosszabb ne legyen - ezt nemcsak a megkér­dezettek szeretnék. Budavári K. - Ihárosi I. - Mauthner I. A megye ismert és elismert sze­mélyiségeit kérdeztük meg ar­ról, mit várnak 2009-től. Dr. Muth Lajos, a megyei kór­ház főigazgatója 2009-re igazsá­gosabb egészségügyi finanszíro­zást kívánna. Olyat, amely lehe­tővé tenné, hogy az intézmény- vezetőknek ne a kórházak túl­éléséért kelljen küzdeniük, ha­nem értelmes szakmai felada­tokra tudjanak koncentrálni. A főorvos szerint ez az óhaj való­színűleg óhaj is marad, pénz­ügyileg az előzőnél is nehezebb évvel számol.- Viszont vagyok olyan naiv, hogy azt remélem: az új kapaci­táselosztásnál valóban az igé­nyeinket veszik figyelembe - mondta a főigazgató. Az úgyne­vezett ellátásszámok év eleji új­raosztása rugalmasabbá tenné a fekvő- és a járóbeteg-ellátást is. Előbbinél az egyes szakmák kí­vánságai szerint alakulnának az ágyszámok az osztályokon, a járóbeteg-ellátásban pedig szin­tén a valós igényekhez igazod­nának a rendelési óraszámok. Szintén nem elképzelhetetlen, hogy uniós pályázati támogatás­sal sürgősségi betegellátó osz­tály épül. Dr. Muth Lajos ugyan­akkor a pályázati eredmények kiszámíthatatlansága miatt ezt az elképzelést, illetve egy remélt, átfogó kórházrekonstrukciót is egyelőre a vágyak kategóriájába sorolta. Visszalépés nélküli biztonsá­got remél Vesztergombi Ferenc, akit 1993-ban választották meg az év borászának.- Ahhoz, hogy a saját gazdasá­gát büntetés nélkül tudja mű­ködtetni, az embernek jól kell is­mernie a törvényeket, szabályo­kat. Ezért biztonságot szeretnék, Stekly Zsuzsa és azt várom el a törvényhozók­tól, hogy ne változtassák állan­dóan ezeket a szabályokat. Még aki jogkövető magatartást tanú­sít, annak is komoly kihívás a je­lenlegi állandó válto­zás. A másik, amire számítok, hogy a pré- miumkategóriás, drágább borokat, saj­nos, csak egy szűk réteg tudja majd megvásárolni és a középré­teg nem. Emiatt viszont a borá­szok arra kényszerülnek, hogy a fejlesztéseiket halasszák el. A technológiai, technikai fejlődést veszélyes nem követni, hiszen a világ halad előre, mi pedig még jobban lemaradunk. Csak abban bízom, minél előbb túl leszünk a gazdasági válságon és ott tudjuk folytatni a saját mun­kánkat, ahol abba­hagytuk. Abban vi­szont segíthet a ha­zai fogyasztó - fűzte hozzá a borász -, hogyha bort vásárol, akkor magyart vegyen, nem pedig franciát vagy ameri­kait. A hazai is van olyan jó, mint a külföldi és ezzel segíti a saját gazdaságunk fellendítését. Ez egyébként minden magyar ter­mékre és minden magyar vásár­lóra vonatkozik. Stekly Zsuzsa, a tűzzománc is­mert és elismert művésze meg­elégedne azzal, ha nem lenne rosszabb az idén, mint tavaly. Ne legyen kevesebb a szakmai sike­re, mint eddig, és anyagilag sem vágyik többre. Május végéig már megvan a programja, januárban Budapesten, azt követően Jász­apátiban, majd pedig Pécsett és Baján lesz önálló kiállítása. Mint mondta, nincsenek különösebb vágyai, most éppen abba az élet­szakaszba érkezett, hogy inkább azt kívánná, maradjon még na­gyon sokáig minden úgy, ahogy most van. Érvényes ez a művészi munkára, az egészségre, a csa­ládra. Tervei azonban vannak, megint készül valami újra, meg­lepetésre. Azt azonban nem árulta el, hogy ez miben áll, csak annyit, hogy nagy munka, s úgy két éven belül szeretné megvaló­sítani. Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapít­vány elnöke azt reméli, keve­sebb lesz az állatkínzás. Mint is­meretes, nevéhez fűződik az az akció, amelynek a nyomán önál­ló bűncselekmény lett az állat­kínzás. Ugyancsak kezdeménye­zésük nyomán - amelyhez 120 civil szervezet csatlakozott -, született a kormányrendelet a petárdák betiltásáról. Az elmúlt év sikerei közt em­lítette meg az állatvédő, hogy fel­emelték a gerinces állatok kínzá­sáért kiszabható két év végre­hajtható börtönbüntetést három évre.- Ha lehetek egy kicsit naiv, a büntetés súlyosbításától azt re­mélem, hogy valamivel keve­sebb lesz az állatkínzás. Ugyan­akkor jobban meggondolnák az emberek, hogy mit tesznek, ha a bíróságok tényleg börtönbünte­tést szabnának ki. Erre eddig csak két példa volt az országban. Az egyik esetben a két állatkín­zó a szemtanút is megverte, nyil­ván ezért kapott súlyosabb bün­tetést - mondta. Hozzátette, hogy már 2-3 havi börtön is nagyobb hatású lehet­ne, mint a most már tömegesen kiszabott felfüggesztett szabad­ságvesztés. Érdemes lenne el­gondolkodni a magasabb össze­gű pénzbírságon is. A nálunk szokásos 50-100 ezer forint he­lyett, külföldi példák nyomán 500-800 ezer forintra gondol. Titkon azt is reméli, hogy az idén sem csökken az emberek adako­zó kedve és az önkénteseik is megmaradnak. Szívmelengető volt, hogy karácsonykor mennyi­en mentek ki a szekszárdi állat­menhelyre és vittek tápot, taka­rót a kutyáknak, mesélte. Abban is bízik, hogy megmarad az örökbefogadási kedv is. Tavaly hetente 8-10 kutyát vittek haza az emberek a menhelyről. ■ Ha bort vásá­rol, magyar bort vegyen. HIRDETÉS Tolnai Népújság Almanach mP 2008 A Tolnai Népújság előfizetői 50%“OS kcdVCZIÜCIlliyCl vásárolhatják meg a Tolnai Népújság 2008-as Almanachját. Almanach 2008 Minden, ami Tolna megye 109 településén történt 2008-ban Alsónánától Zombáig. Rendelje meg már ma! Teljes ár: 4990 Ft Előfizetőinknek most CSAK: 2495 Ft Megrendelhető: 74/511-538 e mail: zita.szegedi@axelspringer.hu Tolnai Népújság Hl A hír velünk jár! Fiáth Szilvia Dr. Muth Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents