Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-29 / 24. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Hargitai Éva, Kurz Patrik 74/511-510, evaJiargitai@axeis.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . $$$&'k' ik'. 't' -" ' *ííS®^ssísv .■* ,v ♦ A WfQ uí rmú AS Az erőszak iskolai példái nevelés Meg kellene tanulni a problémamegoldás békés módját * Megyénk kincsei a kastélyok és i a régi épületek Tolna megye uradalmainak ! épített örökségéró'l volt szó a honismereti szakkör harma­dik előadásán Szekszárdon. , * A prezentációt Elblinger Fe-4 ?renc tartotta. Mint elmondta, a XVIII-XIX. században a leg- 1 nagyobb építészek a földes-' , urak voltak. Bár sokan nem gondolnák, de Tolna megye igen gazdagnak mondható a < % földesurak által épített kasté-* 5 lyokból, kúriákból és más * épületegyüttesekből. MÍnd­* egyik birtok közös jellemző­je, hogy az épületet vagy épü­li leteket egy nagyobb udvar » vagy park vette körbe. A leg­nagyobb birtokos Tolnában az Esterházy család volt. Leg-, híresebb közülük „Fényes” < ® Miklós, aki kimondottan sok ^ f kastélyt épített, s volt olyan, amelyet csak egyszer vagy % kétszer használt egész élete ^ * során. Emiatt hatalmas adós­ságokat halmozott fel, de ez már egy más része a történe­lemnek. Tamásiban például ő építette a most magántulaj-1 donban lévő vadászkastélyt. Ez az épület szerencsés, hisz t> felújították, nem úgy, mint a * kulapusztait, mely igen ro­mos állapotban van. Pakson is rengeteg kúria áll, melyek az uradalmak ide-, jéből valók. Az egykori Vigyá- * zó-kúriát a ferences rend használta, ma már Városi Mú-i zeumként funkcionál, a Daróczy-kúria pedig iskola- J ként működik. ■ Pataki Balázs, ESZI, Paks Kúria volt a múzeum Az amerikai iskolákban farkastörvények uralkodnak A diákok egymással szemben is egyre agresszívabban viselkednek, és már a tanárokat sem kímélik (illusztráció) A tévéből, újságokból egyre sűrűbben tudunk meg szomorú híreket: minden napra jut öngyil­kosság, emberölés, bal­eset. Sajnos az iskolák is gyakran helyszínei ezen borzalmaknak. Mayer Eszter, TLG, Gyönk A híreket követve egyre gyak­rabban szembesül az ember a halállal. A példák azt mutatják, hogy az oktatási intézmények sem feltétlenül jelentenek biz­tonságot, hiszen tanár-diák, di­ák-diák közötti konfliktusnak is lehetnek végzetes következmé­nyei. E tetteknek a valódi okára talán soha nem derül fény. Belgiumban a napokban egy húszéves férfi bement egy böl­csődébe, ahol egy dadát és két kisgyermeket megölt. Nem tud­ni, miért szurkálta meg az ott lé­vő összes többi gyereket is. Mi­ért kell ártatlanokat bántalmaz­ni, megölni? Tavaly december­ben Egyiptomban pedig egy ta­nár úgy hasba rúgta egyik tanít­ványát, hogy annak eltört négy bordája. A pedagógus azzal in­dokolta az esetet, hogy a tanuló nem készítette el matek háziját. A diák belehalt súlyos sérülése­ibe. Mért kell megverni a tanu­lót, mert nem írta meg a felada­tot? Elintézhette volna egy elég­telennel. A tanítót elítélték, vál­lalja cselekedetéért a felelőssé­get. Talán újra be kéne vezetni a halálbüntetést: aki megöli em­bertársát, az fizessen érte sa­ját életével. Akkor talán komo­lyabban vennék egyesek az öl­döklést. A fiatalkorúak, a diákok már nemcsak áldozatok, néha ők maguk lépnek fel agresszívan. 2008 tavaszán például két ka­posvári gimnazista agyonverte, majd az eszméletlen állapotban lévő, de még élő osztálytársát bedobta egy tóba. A fiú meghalt. Az elkövetők előre kitervelték a gyilkosságot, mert szerintük volt barátjuk állandóan „a nya­kukon lógott”, nem hagyta őket békén. Ezért a szörnyű tettü­kért fejenként tizennégy év bör­tönbüntetést kaptak. Egy embe­ri élet „csak” 14 évet ér meg? - kérdezem én. Amíg börtönben ücsörögnek, addig is van lehe­tőségük tanulni, amikor szaba­dulnak, folytatják életüket, ahol abbahagyták, míg egykori ba­rátjuk előtt már semmilyen le­hetőség nincs. Szerintem fel sem fogták, mit tesznek. Úgy gondolhatták, ha megölik, majd újra feléled, mint a lövöldözős, öldöklős játékokban, ahol el­veszti a figura az összes életét, automatikusan újból kap hár­mat, és megy a játék tovább. De ez a valós világban nem így tör­tént. Lehet, megbánták tettüket, de már késő, a fiú nem él többé, s nem lehet feltámasztani. Sajnos az iskolai erőszak már nálunk sem ritka jelenség. A di­ákok agresszívak, a saját taná­raikkal szemben is bármire ké­pesek, például lökdösik, rug­dossák, fenyegetik, fojtogatják őket. Párszor már előfordult, hogy a tanuló rokonai bemen­tek egy iskolába, reklamáltak az osztályzat miatt, majd jól megverték a tanárt. Pszichológusok azt állítják, hogy a televízióban vetített fil­mek, reklámok, a számítógé­pes játékok rossz hatással vannak a diákokra. Már a ki­sebbeknek szóló műsorok, j Amerikában már évek 1 óta nagy problémát jelent ! I az iskolai bántalmazás, Í többször előfordult, hogy j j egy diák bement a sulijá- \ I ba, elővette a pisztolyt, lö- j 1 völdözni kezdett Jodi ! Picoult Tizenkilenc perc í című könyvéből például 1 megtudhatjuk, hogy mi- ! lyen klikkek alakulnak ki \ | a diákközösségekben, | mekkora gonoszságokra ! képesek a fiatalok diák- j társukkal szemben, ho- j gyan bántják egymást 1 szóban és tettben. ! Mindez a végén ahhoz ve- \ ! zet, hogy az áldozatból is \ j elkövető válik, s végül egy j j fiatal tizenéves srác, előre ! ! kitervelve, brutálisan I legyilkolja osztálytársait S és tanárait. L_____________________________________J rajzfilmek is tele vannak ag­resszívjelenetekkel, s a fiata­lok ilyen mintákon csepered­nek fel. Talán ha megtanulnák a felnőttektől, hogy a problé­mák elintézésének van más, békés módja is, akkor ők is jobb felnőttekké válnának. * % % % % # % *­* % % I » « * % m % % % • A: * A ♦ Hl ■ % ♦ • % m % % RlMlilBa A lányok zöme odafigyel arra, hogyan öltözködik, még ha nem is vágyik trendi lenni. Többnyi­re nem a divatot, hanem az ízlé­sünket követve vásárolunk. Olyan darabokat választunk, amelyek megfelelnek a stílu­sunknak, egyéniségünknek, in­kább az egyediségre törekedve. Ez azonban nem is olyan egy­szerű; gyakran a divat észrevét­lenül befurakodik a ruhatárunk­ba, mint az idei tél egyik sláge­re: a lila szín. Most a komor színek helyett egyébként is az élénkebbek hó­dítanak, mint a kék vagy a zöld. Sajnos a téli ruházkodás korlá­tok közé szorítja az embert, de ennek az időjárásnak is meg­vannak a stílusos darabjai. Most divat a hosszú pulcsi a veséink nagy örömére. A kiegészítők tekintetében, amit talán minden csajszi szí­vesen visel, az a sál. Ez minél hosszabb és vastagabb, annál ■ Az élénkebb színek jelentik a hideg évszak legújabb divatját. divatosabb, bár idén hódítanak a vékony, nagy, kendőszerű ki­egészítők. A sapka, sál, kesztyű színeiben akár harmonizálhat is, ami nem csak a feketét a fe­ketével, fehéret a fehérrel vagy a feketét a fehérrel párosítást jelenti. A lényeg, hogy a legtöbben az egyediségre törekszünk, de a di­vatjelenléte miatt sok a közös az öltözködésünkben. Aki megha­tározott stílus szerint öltözködik divat ide vagy oda, nem biztos, hogy törődik az ilyen apróságok­kal. ■ Wolf Kitti, ESZI, Paks A meleg ruha is lehet csinos Az oklahomai rockegyüttes, a The All-Ame­rican Rejects 2001-ben alakult, két éve futottak be Swing, Swing cí­mű számukkal. Azóta is egyre nagyobb népszerűség­nek örvendenek. A The Real World című felvételüket az NFL nevű videojátékban is hallhatjuk. 1, LadyGaga _______-JustDance 2. Be yonce - Single Ladies (Put A Ring On It) /I 3. Kanye West- Heartless , 1 /jj 4.T.I.-UveVourUfe \ \ 5. Taylor Swift- Love Story \ \i\ 6. The All-American Rejects-GivesYou Hell 7. Jason Mraz-I'm Yours *5 8. Katy Perry- Hot n Cold 9. Kevin Rudolf- Let It Rock 10. Britney Spears- Circus FILM - ZENE Filmajánló A tengerentúlon (Beyond the Sea) A gyerekként sokat betegeskedő Robert Cassottonak (Kevin Spacey) az orvosok nem jósolnak sok esélyt arra, hogy megélje a felnőttkort. A kisfiú aztán a zené­ben találja meg a túléléshez ve­zető utat. Felnőve már tudja, mindenképpen ezen a pályán szeretne érvényesülni, célja, hogy népszerűségével Frank Sinatrát is lekörözze. Rájön, hogy ezzel a névvel nem lehet befutni nagy karriert, és felveszi a Bobby Darin művésznevet, majd nekiáll a slágerek gyártásá­nak. A big band és a rock and- SZÓRAKOZÁS roll stílus képviselőjeként csak­hamar óriási rajongótábora lesz. Az ő szíve azonban csak egyetlen lányért dobog, és min­dent meg is tesz, hogy megsze­rezze Sandra Dee-t (Kate Bosworth), a fiatal színésznőt. Életét végigkíséri gyermekkori énje, a nehéz pillanatokban is tartva a lelket a felnőtt Bobbyban. Az életrajzi dráma, melynek címét Darin Beyond the sea cí­mű világhírű slágere adta, 118 percen át pörög, teletűzdelve rengeteg, igen élvezetes zenei betéttel, szerelemmel és fájda­lommal. Zenekedvelőknek, ro­mantikus alkatoknak kötelező darab. ■ Aranyköpések RAJZÓRÁN- Márk! Add ide az ellenőrző­det! Értsd meg, hogy az én órámon nincsen beszéd.- De hát tanár úr már elvette az ellenőrzőmet.- Ja, hogy már odaadtad? Ak­kor véglegesedik a helyzet! KÉMIAÓRÁN- A gázok részecskéi pontszerű...- Korszerű?! történelemórán...- Hogy hívják Szent István szellemét?- Vajkrém. ■ Bódog Boglárka, I. Béla Gimnázium, Szekszárd 1 « y i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents