Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-01-25 / 04. szám

2009. JANUÁR 25., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Vereségre ítélt ügyet szolgálni” lakáskoncert Fellegi Ádám otthoni koncertjei húsz éve népszerűek Fellegi Ádám a rendszer- váltáskor kényszerűségből találta ki, hogy az otthoná­ban fog koncerteket adni. Az elmúlt húsz évben mind többen fordultak meg a terézvárosi lakásban. Hegedűs V. Rita- Honnan jött az ötlet, hogy az otthonában tartson koncer­teket?- A rendszerváltás egyik ne­gatívuma az volt, hogy az Or­szágos Filharmónia néven is­mert intézmény elbocsátotta művészeit, köztük engem is. A legtöbben visszamentek taní­tani, de nekem nem volt ilyen állásom, és nem kaptam tanári státust. Ekkor 48 éves voltam, messze a nyugdíjtól. A koncert­élet bizonytalan volt. Ebben a helyzetben lesz az ember haj­léktalan vagy utcai muzsikus, de a zongorát nem lehet levin­ni az utcára. Ekkor jött a lakás­koncert ötlete.- Hogyan fogott a megvalósí­táshoz?- Az adatbázisom gyűjtését még 1987-ben kezdtem egy telt házas koncertem után, ahol ar­ra kértem a közönséget, írják fel a nevüket és címüket egy papír­ra. Létrejött egy párszázas név­sorom. Azóta ez 3400-ra duz­zadt fel.- Hogyan változott az érdeklő­dők összetétele a húsz év alatt?- Kezdetben főleg idősebb höl­gyek jöttek. Később fokozatosan megjelentek a férfiak és a fiata­lok is.- Reklámozza magát?- Nem szeretem a reklámot a művészetben. Undorít a hence­gés, amikor a művész magát di­cséri. Nem emlékszem, hogy Michelangelo vagy Bach verte volna a mellét valaha is, hogy mekkora zseni. Most ez a divat. Azt se szeretem, ha más dicsér pénzért. Sokba kerül. Az én koncertjeim privát rendezvé­nyek, belépődíj nélkül. A külső helyszínen adott koncertek biz­tosítják a megélhetésemet, ezt szórakozásból csinálom. A si­ker ellenére még nem utánozta senki. ,A beszéd, az ismertetés az egyik integráns része a lakáskoncerteknek. Újabban már verseket is mondok.- Mit gondol, miért?- Nem tudom. De ma már hozzám hasonlóan mások is mesélnek a koncertjeiken. A beszéd, az ismertetés az egyik integráns része a lakás­koncerteknek. Újabban már verseket is mondok. Itt megis­merkedhetnek egymással az emberek, és hozzám is szólhat­nak. Nem olyan elidegenedett a forma, mint egy szabályos kon­certen. A legmagasabb művé­szetet akarom szolgálni, ami Névjegy 1941. december 30-án szüle­tett Budapesten. ZONGORAMŰVÉSZ-TANÁRI diplo­máját a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán szerzi kitün­tetéssel. 1966-ban első díjat kap a Bécsi Intenationaler Meisterkurs versenyén. 1962­Bach, Mozart és Beethoven mű­veit jelenti.- Nincs jó véleménye a kor­társ művészekről?- Abban a privilegizált hely­zetben vagyok, hogy tudom, mi­ről beszélek. Én mutattam be a legtöbb új művet, és ismertem a szerzőket is. A második világhá­ború után keletkezett zenékből szerintem semmi nem fog fenn­maradni. Talán a Beaüesnek van valami esélye. Ennek nem az az tői a Magyar Állami Operaház­ban korrepetitor. 1970-től 1990-ig az Országos Filharmó­nia állandó zongoraszólistája. 1989 és 1996 között önálló műsorokat készít és vezet a Magyar Televízióban. 1981-ben Liszt Ferenc-díjjal jutalmazzák. oka, hogy ma kevesebb tehetség születik, hanem a kor klímája nem kedvez a művészeti alkotá­soknak. Beethoven ismerete a Für Elise felismerésén nem ter­jed túl, Mozartról csak a csokigolyó jut eszükbe. Nekem az a hivatásom, hogy a magam eszközeivel a lelkesedést ébren tartsam a nagyok iránt. Ebben a személyem nem fontos. Azt sem szeretem, ha látnak, ha zongorá- zok. Amikor valaki bámészkodni megy koncertre, akkor már^baj van. Most csinos, ruganyos testű operaénekesek rohangásznak a színpadon, akik rendezői utasí­tásra anyaszült meztelenre is vet­kőznek, ha kell, énektudásuk meg háttérbe szorul.- Hogyan változtatná meg a magyar zenei életet?- Elhárítanám a lehetőséget. Ha egy jó úszó a tengerben ész­re veszi, hogy egy áramlat a nyüt tenger felé sodorja, akkor a leg­jobb, amit tehet, hogy elmondja a halotti imát. Egy tengeráram ellen a legjobb úszó sem tehet semmit. Szerintem művészeti összeomlás közeledik.- Ha ilyen rossz a helyzet, ön miért nem hagyja abba?- Egy hosszú távon vereségre ítélt ügyet szép dolog szolgálni. A művészet híveiért tevékeny­kedni méltó feladat számomra. Ez a munka boldoggá, fiatalossá tesz, ha úgy tetszik, elszórakoz­tat. Az én tevékenységem egy pislákoló gyertyához hasonlítha­tó, ami napfényben nem is lát­szik, de ha sötétedik, akkor az a gyertya nagyon jól jön. Szebben szól a muzsika, ha értjük a hangok jelentését AKI ISMERI BEETHOVENT, és azt is tudja, hog}'an tekintett Liszt Ferenc a mesterre, sejtheti, mennyire különleges élmény testközelből ízlelni 6. (Pasto­rale) szimfóniáját Liszt átiratá­ban. Fellegi Ádám lakáskon­certjén ráadásul nem hagyja, hogy közönsége sötétben tapo­gatózzon. a hangulatosan berendezett, de a koncert miatt székekkel telezsúfolt lakásban azonnal feltűnik, hogy itt a külsőségek­re nem sokat adnak: farmer­ban és kiskosztümben egy­aránt ülnek itt. Miután min­denki megtalálta a helyét, a házigazda gyertyát gyújt, s mintha a láng egy más vi­lágba röpítené, átszellemül- ten, szeretettel kezd beszélni a Pastoraléról. Beethoven bő­rébe bújva kísérjük őt a kis fa­luba, ahol a darab született. Fellegi egy-egy futamot kiemel a tételek közül, hogy később magunk is értsük a dallamok jelentését: a templom harang­jának kongását, Beethoven örömujjongását, a madarak csicsergését, az árnyas patak­meder neszeit, a táncoló lá­bak surrogását, a közelgő vi­har moraját. a szavak csak akkor nyernek értelmet, ha értjük őket így van ez a zenével is. Fellegi Ádám lefordítja az idegenül csengő dallamokat a hallgatók nyelvére. mÁrvayN. Tivadar Végétért a Reneszánsz Ev hárommillió látogatót von­zott a héten véget ért Rene­szánsz Év, a reneszánsz időszakát és értékeit nép­szerűsítő programsorozat - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A Rene­szánsz Év programjaira mintegy 4 milliárd forint költségvetési forrás állt ren­delkezésre, a keretösszeg feléből műemléki rekonst­rukciók, gyűjteményfejlesz­tések, nagyobb volumenű kiállítások valósultak meg. Bajban a legnagyobb német operaház nyakig ÜL az adósságban a német főváros egyik legte­kintélyesebb operaháza, a Deutsche Oper. Kirsten Harms, az operaház vezető­je elismerte, hogy a 2008-as hiány meghaladja a 800 ezer eurót (220 millió forin­tot). Ráadásul az idei esz­tendő azzal kezdődött, hogy az egyik ismert német autó­márka gyártója bejelentette: az operaház idén nem szá­míthat a korábban beígért egymillió eurós szponzori támogatásra. Robert Capa-kópiák a Nemzeti Múzeumban MÜTÁRGYEGYÜTTEST képező, 937 darab mesterkópiát vá­sárolt Robert Capa világhírű fotós hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum 835 ezer dollárért egy New York-i mú­zeumtól. A magyar szárma­zású, a koreai háborúban egy aknarobbanás következ­tében elhunyt fotós képei­nek mesterkópiái 40x50 centiméteresek, az aljukon szárazbélyegző és Robert Capa aláírása található. Capa képei „hazajönnek' Valósággá vált mesevilág jelmezek és díszletek között sokoldalúság Esztán Mónika munkái filmekben, reklámokban és színházakban is visszaköszönnek Varázslatos világ a látványterve­zőé. Különösen akkor, ha egy me­sebeli környezetben nőtt fel, ahol már kisgyerekkorában telefir­kálhatta a családi ház szobáinak falait a fantáziavilág szülötteinek és a valóság izgalmas látnivalói­nak furcsa színeivel. A szatmár­németi származású Esztán Mó­nikának mindenesetre mindez megadatott, így nem csoda, ha mérnök szüleit a pályaválasztás előtt sikerült meggyőznie: nem az egyik reálegyetem informatika szakán, hanem a képzőművésze­ti egyetemen a helye. Ha nem így történt volna, nem kaphatta vol­na meg még harmincéves kora előtt a legjobb díszlettervezőnek járó filmkritikusi díjat a Tamara című Hajdú Szabolcs-film képi vi­lágáért. Ám kacskaringós út vezetett odáig, hogy egyike legyen azon fiatal jelmez- és díszlettervezők­nek, akik meghatározó szerepet kaptak az elmúlt években feltűnt sikeres filmes nemzedék alkotá­sainak látványvilágában. Elárul­ta: az egyetemi „szárnynyirbálá- sok” időszakában éjjel-nappal dolgozott akár ingyen is azért, hogy megtalálja álmait. Nem hiá­ba, hiszen ma már számtalan nagyjátékfilm és színházi darab köszönheti sikerét az ő általa ki­talált és létrehozott látványvilág­nak. A legnagyobb elismerést Hajdú Szabolcs filmjeinek kö­szönheti, hiszen a Macerás Esztán Mónika minden filmben újabb különleges világot teremt meg Névjegy 1976. október 13-án szüle­tett Szatmárnémetiben. 2000-ben a Magyar Képz& művészeti Egyetem lát­ványtervező szakán vég­zett, majd ösztöndíjjal részt vett a milánói Accademia di Belle Arti képzésén is. 2004-ben a Tamara című fllmért elnyerte a legjobb díszlettervezőnek járó TV- és filmkritikusok díját. A 35. MAGYAR FILMSZEMLÉN a zsűri különdíját kapta a legjobb látványáért. ügyek, a Fehér tenyér és a Tama­ra is osztatlan sikert aratott. Utób­bi olyannyira, hogy ma is gyak­ran erre hivatkozva kérik fel egy- egy újabb munkára. Folyékonyan beszél franciául, angolul, románul és olaszul, így sokszor felkérik, hogy nagy költ­ségvetésű külföldi filmekben dol­gozzon, így részt vehetett a Napo­leon és a Perlasca munkálataiban is. Emellett színházi díszletet és jelmezt tervez, legutóbb Berg­man Rítusához, amelyet a Rad­nóti Színházban mutattak be. Ráérő idejében pedig mese­könyvet rajzol és fest, amelynek szövegét is maga írja. Talán ép­pen arról a mesevilágról, amely­ben felnőtt. ■ T. Z. I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents