Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-01-04 / 01. szám
4 2009. JANUÁR 4., VASÁRNAP recesszió A 2008-as pénzügyi válság lezárt egy korszakot. 2009-ben akár le is állhat a gazdasági növekedés. Magyarország rákényszerült arra, hogy racionálisabban gazdálkodjon. in A VILÁGVÁLSÁG LEGSÚLYOSABB ÉVE 2008 gazdasági eseményeinek kronológiája: év végén jött a feketeleves Tizenhét nagyobbfajta pénzügyi krízist élt át a világ az elmúlt kétszáz évben. A 2008-as sok tekintetben abszolút rekorder volt. Molnár Sándor Soha ezelőtt nem zuhantak a tőzsdék ilyen rövid idő alatt ekkorát, soha ezelőtt nem volt ilyen közel a globális pénzügyi rendszer teljes összeomlása, és soha ezelőtt nem volt példa ekkora méretű állami beavatkozásra. A 2008-as pénzügyi válság ráadásul egy egész korszakot (a hetvenes évek eleje óta meghatározó pénzügyi neoliberalizmust) is lezárt, és az elemzők szerint a következő harminc évben rányomja bélyegét a világra. Nem kerülhetők ugyanakkor el a rövid távú következményei CSÖKKENŐ REÁLBÉREK, növekvő munkanélküliség: a lakosság a nehezebb megélhetésen keresztül e makrogazdasági folyamatokat érzi majd a legközvetlenebbül a bőrén 2009- ben - állítják az elemzők. Az okok világosak és elkerülhetetlenek a globális gazdasági válság egyik következménye, hogy világszerte csökken a kereslet a tartós fogyasztási javak (elektronikai termékek, háztartási gépek, autók stb.) iránt, emiatt a gyártók kénytelenek termelésüket visszafogni. Az eredmény: stagnáló, sőt csökkenő munkabérek, rosszabb esetben elbocsátások A folyamat alól Magyar- ország sem tudja kihúzni magát, hiszen az elmúlt két évtizedben meghatározóvá váltak a gazdaságban a multinacionális vállalatok, amelyek most maguk is válságba kerültek A reálbérek visszaesése és a több munkanélküli a válság okozta sokkhatással karöltve viszont előbb-utóbb a lakossági fogyasztást is visszaveti, ami a cégek teljesítményének sem: 2009 a világgazdaság válságának az éve lesz. Hogy mekkora a baj, jelzi, hogy az elmúlt hónapokban a vezető nemzetközi intézmények sorra, ráadásul rövid időn belül többször is visz- szafogták 2009-es prognózisaikat. Októberben az IMF még 2,2 százalékos globális gazdasági növekedést jósolt 2009-re (az előző prognózis három százalék volt), decemberben viszont társ- szervezete, a Világbank már csak 0,9 százalékos bővülést valószínűsített (a legfrissebb elemzések szerint akár recesz- szió is elképzelhető). A világgazdaság növekedési ütemének jelentős mérséklődése mint mindig, ezúttal is a fejlődő országokat fogja nehéz helyzetbe hozni. A kereslet visz- szaesése a fejlett országokban, a befektetésre, beruházásra szánt pénzek elapadása, a nyers- anyagárak esése szegények százmillióit fogja még szegécsökkenésével, valamint a kivitel visszaesésével együtt gazdasági recesszióhoz vezet - teszik hozzá az elemzők. a szakértők szerint hazánk külön tragédiája, hogy a krízis olyan helyzetben robbant ki, amikor az állam nem képes költekezésének fokozásával tompítani a negatív hatásokat. A magyar állam ugyanis vészesen kiköltekezte magát az elmúlt nyolc évben, szinte belefullad az adósságaiba, amelyeket csökkentenie kell, különben az országtól nem csupán a nemzetközi intézmények, de a külföldi befektetők is elfordulnak. Hogy a gazdanyebbé tenni. Pedig továbbra is rendkívül sok a tennivaló, az éhezés megszüntetése, a magas gyermekhalandóság csökkentése (évente még mindig kilencmillió ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg a világon), a munkanélküliség visszaszorítása sürgető feladat. A válság persze a fejlett világot sem kíméli majd, ám a gazdag országok problémái össze sem hasonlíthatók a szegényekével. Amerikában, Európában, Japánban nő majd a munkanélküliség, a reáljövedelmek pedig csökkennek, bizonyosan visszaesik majd a fogyasztás, és cégek tízezrei mehetnek tönkre, ám a megszokott életszínvonalat csak keveseknek kell majd feladniuk. A gazdaságok rugalmassága, a mind ambiciózusabb államok beavatkozása pedig garanciája annak, hogy legkésőbb 2010 második felében újra magára találhat a fejlett világ. ság válscrga mennyire lesz mély, egyelőre találgatás tárgya. A derűlátók szerint megúszhatjuk 0,5-1 százalék körüli visszaeséssel, a borúlátóbbak szerint viszont 3-4 százalékos teljesítménycsökkenés is elképzelhető. öröm az ürömben, hogy a válságnak két egyértelműen pozitív hatása is van, lesz. Az egyik közvetett: a krízis rákényszerítette az államot, hogy racionálisabban gazdálkodjon. A másik közvetlen: a krízis miatt csökken a fogyasztás, ez pedig mérsékli az árak emelkedésének ütemét, vagyis az inflációt. Január 1. Két újabb uniós tagország csatlakozik az euróövezethez: Ciprus és Málta: Szlovénia már egy évvel korábban bevezette a közös pénzt. Lapszámunk megjelenésének pillanatában már Szlovákia is tag; északi szomszédunk - az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítményének köszönhetően - 2009. január elsejével szintén beléphetett az eurózónába. A magyar csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontja: 2012. Február 26. A Magyar Nemzeti Bank, egyetértésben a kormánnyal, eltörli a forint euróval szembeni árfolyam-ingadozási sávját. Addig a magyar nemzeti deviza nem léphetett ki a 240,01-324,18 forintos sávból az euróval szemben. A lépést az elemzők nagyon fontosnak tartják, egyrészt mert így a forint árfolyamát már teljesen a piac alakítja, másrészt mert a sáv eltörlése mérföldkő az euró bevezetésében is. Április 7. Átfogó munkabeszüntetést tartanak a BKV dolgozói. A hajnaltól délután egy óráig tartó sztrájk sikerrel bénítja meg Budapest közlekedését. Az akcióhoz az egyik vasutas-szakszervezet is csatlakozik. A BKV- sok, miként a vasutasok, több állami forrást és béremelést követelnek. Decemberben újabb munkabeszüntetésekre kerül sor, a ferihegyi dolgozók és a vasutasok akciója jelentős fennakadásokat eredményez. Június 23. A bécsi börze többségi tulajdonába kerül a Budapesti Értéktőzsde, miután az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit bank megválik részesedésétől. Bécs az egész térségben terjeszkedik, 2008-ban megvásárolja a ljubljanai (Szlovénia) és a prágai (Csehország) börzét is. Az osztrákok tervei szerint a börzék szorosra fűzik a kapcsolataikat, a többi között összekötik kereskedési rendszereiket. Július 11. Történelmi csúcsra jut az olaj jegyzésára. Az amerikai köny- nyűolaj hordóját (1 hordó: 159 liter) 147 dolláron jegyzik. A fekete arany árát a szűkös kínálat, a külpolitikai feszültségek, valamint a spekuláció hajtja az egekbe. A következő há napokban ugyanakkor - részben a válság következtében - zuhanni kezd az olajár, 2008 utolsó napjaiban alig negyven dolláron jegyzik hordóját. Augusztus 15. A pénzügyi felügyelet visszavonja a MÁV Általános Biztosító Egyesület engedélyét. A főleg a kötelező gépjármű-biztosításban (kgfb) erős egyesület dömpingáraival katasztrofális pénzügyi helyzetbe navigálta magát, az ügyfelei okozta károk egy részét már nem is tudta kifizetni. A botrányba a MÁVÁBE belebukik, 200 ezer kgfb- ügyfele közül is jó páran alaposan megégetik magukat. Augusztus 25. Szabolcsi almatermesztők blokáddal zárják el több almalésűrítmény-gyártó társaság üzemét. A gazdák az alacsony felvásárlási árak ellen tiltakoznak, akárcsak a dinnyetermesztők júliusban. Az agrártárca közvetítői munkájának köszönhetően a konfliktus végül megoldódik. Az évfolyamán az almatermesztők mellett a „gabonások” és a „húsosok” is többször az utakra vonulnak, az agráriumban állandá sül a konfliktushelyzet. Szeptember 15. Csődvédelmet kér a Lehman Brothers amerikai bankház. Az amerikai bankvilág egyik vezető intézményének lépése általános pánikot kelt a világ börzéin - kezdetét veszi a 2008-as pénzügyi válság. A problémák több mint egy éve sűrűsödnek, ám eddig senki sem hitte el, hogy a szakadék felé rohan a globális pénzügyi rendszer. A pénzügyi válság mostanra elcsitult, ám a gazdasági válság csak most kezdődik. Október 22. Rendkívüli ülésén három százalékponttal, 11,5 százalékra emeli az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Legkésőbb ekkor világossá válik: Magyar- ország sem tudja elkerülni, hogy telibe kapja a nemzetközi pénzügyi válság. A forint történelmi mélypontra esik az euróval és a svájci frankkal szemben, a részvényárfolyamok a pesti börzén összeomlanak. Az ország a csődöt az IMF és az EU gigahitelével tudja csak elkerülni. December 15. Az Országgyűlés - 209 igennel, 171 nemmel - elfogadja a 2009-es költségvetést. A büdzsé jelentős megszorításokat tartalmaz, és - hosszú idő után először - kincstári pesszimizmussal tekint a jövőbe. A költség- vetés „csont nélküli” elfogadása győzelem Gyurcsány Ferenc számára, jelzi ugyanis, hogy a tavasz óta kisebbségben kormányzó miniszterelnök sikerrel stabilizálta helyzetét. A magyar gazdaság sarokszámai (%, prognózis) 2008 2009 Ecostat GKI Kopint-Tárki Ecostat GKI Kopint-Tárki GDP + 1,0 +0,7 +1,2-1,3-2,5-1,3 Lakossági fogyasztás +0,6 0,0 +0,5-2,0-2,5-3,0 Beruházás-1,6-2,0 0,0 + 1,0-3,0 0,0 Kivitel +7,6 +7,5 +6,5-1,0-1,5 0,0 Behozatal +6,9 +6,5 +5,5-1,9-2,5 0,0 Infláció 6,1 6,1 6,1 3,2 2,8 3,0 Munkanélküliség 7,8 8,0 7,9 8,6 8,3 9,5 FORRÁS: GAZDASÁGKUTATÓK Magyarország 2009-ben: még nagyobb mélymerülésre számíthatunk i
