Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-23 / 19. szám
2009. JANUAR 23., PENTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KULTÚRA kitüntetés Öt művész munkásságát ismerték el tegnap A Tolna megyei művészetért ezüst emlékplakettel a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Szűkebb pátriánkban több városban is rendezvényekkel emlékeztek a Himnusz születésének 186. évfordulójára. ELISMERTÉK A KULTÚRA NAPSZÁMOSAIT Nemzeti himnuszunk születésére emlékezünk minden évben a Magyar Kultúra Napján. Tolna megyében is számtalan esemény jelezte a szép ünnepet. Munkatársainktól A Munkácsy-kiállítás miatt ezúttal nem a Művészetek Házában, hanem a szekszárdi zeneiskola hangversenytermében gyűltek össze a művészek a Magyar Kultúra Napja alkalmából, ■ Barsi Péter saját munkáját vehette át az ünnepségen. hogy az eseményen három Tolna megyei civil szervezet - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja, valamint a Bárka Művészeti Szalon - által alapított „A Tolna megyei művészetért” elismerő plaketteket átadják. Az ünnepség az első díjazott, Husek Rezső zongoraszólójával kezdődött, Liszt Ferenc Villa d'Este című műve hangzott fel, majd felolvasást tartottak a Kézjegy-antológiából, és a Gárdonyi Zoltán Református Együttes is fellépett. Az ezüstplaketteket a Bárka elnöke, Lönhardt Ferenc adta át Wessely Gábor Kézjegyelnök és dr. Saramó Márta KÉSZ-vezető közreműködésével. Elsőként Videcz Ferenc író könyveiért, publikációiért kapta meg az elismerést. A művész a Magyar Vadászírók Társaságának alelnöke, valamint több kulturális egyesületnek is tagja. Publikációi mellett nyolc önálló kötete is megjelent, munkásságát többek között Nimród Művészeti Díjjal is elismerték. Komjáthi Tamásné népi iparművész kézműves és közéleti tevékenységéért vehetett át plakettet. Az elmúlt harminc évben több nívódíjat nyert, és 2006-ban Király Zsiga-díjjal is kitüntették. Szily Géza festőművész alkotói munkásságával, középületekben látható műveivel érdemelte Mádi magdolna (balról) és Komjáthi Tamásné, valamint barsi Péter (balról), Szily Géza és Videcz Ferenc vehette át az elismerő ezüstplakettet ki a díjat. Alkotásával találkozni lehet a szekszárdi városházán, illetve a tolnai polgármesteri hivatalban is. Korábban Mun- kácsy-díjjal is jutalmazták. Barsi Péter ékszerészt művészetpártoló tevékenységéért tüntették ki a zeneiskolában. Az arany- és ezüstműves mester saját munkáját vehette át, hiszen „A Tolna megyei művészetért” plaketteket a kezdetektől fogva ő készíti. Maga is tervez ékszereket, és érdeklődik más művészetek iránt is. A több mint huszonöt éve működő paksi Tűzvirág Táncegyüttes művészeti igazgatója, Mádi Magdolna szintén átvehette a plakettet. Számos elismerés birtokosai, viszont arra a legbüszkébbek, hogy egy antwerpeni fesztiválon ők képviselték Európát. A kitüntetések átadásával ezzel ötvenre nőtt az elismerésben részesültek száma. A megye más városaiban is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Tolnán tegnap játékos mesevetélkedőt rendezett a Széchenyi iskola alsó tagozatos diákoknak. A Lehel utcai torna- csarnokban lezajlott rendezvény apropója a Magyar Kultúra Napja mellett Benedek Elek születésének százötvenedik évfordulója volt A „nagy mesemondó” életéhez és meséihez kapcsolódó vetélkedőn a tolnai Wosinsky, a mözsi I. István és a vendéglátó iskola tanulói alkotta kilenc csapat vett részt. Délután a Magyar Örökség Díjas énekes és mesemondó, Kóka Rozália szórakoztatta a gyerekeket. A bonyhádi Solymár Imre Városi könyvtár Mözsi Szabó István festőművészt invitálta meg a Kultúra napjára szervezett ünnepségre, aki a magyarságról, kultúránkról, emberségről, életművéről beszélt a megjelenteknek. A rendezvényen levetítették még a Duna Televízió gondozásában megjelent filmet is a festőművészről. Pakson a Városi Művelődési Központban rendezett ünnepségen Hajdú János köszöntötte mindazokat, akik sokat tettek a város kulturális értékeinek megőrzéséért és gyarapításáért. Az estre meghívást kaptak a Paks Kultúrájáért címmel korábban kitüntettek, a kulturális intézményekben és a médiában dolgozók. A folytatásban a megjelentek Bitskey Tibor Kossuth-dí- jas, Érdemes Művész önálló előadóestjét tekintették meg. Dunaföldváron harmadszor adták át a Dunaföldvár Kultúrájáért díjat, amelyet a művelődési központ és a Dunaföldvár Kultúrájáért Alapítvány adományoz. Idén a Magyar László Gimnázium pedagógusa, Lukácsi Pálné vehette át az elismerést Pataki Dezsőtől, a művelődési ház igazgatójától. Lukácsi Pálné a város kulturális életének aktív közreműködője, ő vezeti a gimnázium diákszínpadát. A díjátadást és Gallai Erzsébet könyvtárigazgató köszöntőjét Eperjes Károly színművész műsora követte. A Reménység Napközi Otthon fiataljainak és segítőinek munkáiból nyílt kiállítás tegnap Dombóváron a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Az alkotásoknak a Művelődési Ház ad otthont. Kaposszekcsőn viszont ma rendeznek irodalmi délutánt. A helyi nyugdíjas szervezet meghívására F. Bodó Imre Fekete István életéről fog mesélni. A műsorban a helyi iskolások is közreműködnek. Ők az író műveiből adnak elő rövid részleteket. Az irodalmi találkozó aktualitását a kultúra ünnepe mellett Fekete István közelgő, január 25-i születésnapja is adja. A délutánt a Közösségi Házban rendezik. Csikóstőttősön, mint arról már beszámoltunk, január 19-én megemlékeztek erről az ünnepről. Dr. Szabó Imre, nyugalmazott gimnáziumi magyartanár Kölcsey Ferencről és a Himnuszról tartott előadást. A Himnusz elkészülte adta a dátumot A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik meg Magyarországon. A jeles nap dátumát az inspirálta, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a „Fíymnus, a'Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményének megírását Szatmárcsekén. A költő magányában íródott nemzeti himnusz eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Ezen a napon már húsz éve kiemelt figyelmet szentelnek a kultúrának, az egész országban mindenütt rendezvények emlékeztetnek minket gyökereinkre, tárgyi és szellemi értékeinkre, melyeket magunkénak, magyarnak vallhatunk. A kulturális és művészeti élet egy-egy darabja nem csak a városokban, hanem a kisebb településeken is megelevenedett a tegnapi napon. Magyarként festett egész Európának előadás Munkácsy alkotásai a kiválóan megkomponált zeneműveket idézik Előadásokkal mutatkozik be az óvoda és az iskola Munkácsy Mihály (1844. február 20. - 1900. május 1.) azon festőművészek közé tartozott, akiket már életükben, sőt, életük korai szakaszában vitathatatlan elismertség övezett. Munkásságának 1860 és 1879 közötti első korszaka ugyanannyi felfedezniva- lót ígér, mint a többi - erről tartott tegnap előadást Boros Judit művészettörténész a megyeszékhelyen, a Munkácsy Szabadegyetem keretében. A Babits Mihály Művelődési Ház rendezvényére pótszékeket kellett beállítani, ami azt jelezte, hogy igen nagy az érdeklődés a művész és kora iránt.- Az egyenletesen magas szintű életművön belül stilisztikai változásokat érhetünk tetten húzta alá Boros Judit. - Az 1860- as, 70-es években a realizmus határozza meg Munkácsy művészetét. Ezután egy ekleküku- sabb, több elemet magába foglaló, az esztétikai szépséget szolgáló kifejezésmódot részesít előnyben. Rendkívül részletgazdag szalonzsánereit órákig el lehet nézegetni, hiszen mindegyik olyan, mint egy kiválóan megkomponált zenemű. Nem véletlen, hogy hazai festőművész kortársai némileg tartottak lenyűgöző tehetségétől. Tudjuk, hogy a Franciaországba települt Mun- kácsyban felmerült a hazatérés gondolata, az, hogy tanítást vállalna Budapesten, a mesteriskolában. Ezért az ötletért enyhén Boros Judit művészettörténész 4 szólva nem lelkesedtek az itthoni festők... Munkácsynak manapság reneszánsza van, ahogy az egész XIX. századnak. Magyarország festőművésze volt, hiszen Magyarországról indult, Munkácson született, gyermekkorában Békéscsabán élt. Az Osztrák-Magyar Monarchia művésze volt, ezt bizonyítja többek között jelentős bécsi megbízatása. Európa művésze is volt, miután Németországban, majd Franciaországban telepedett le. Európa ugyanakkor - és természetesen - magyarként tartja számon: ezt a kötődést Munkácsy, vetette őt bárhova is a sorsa, sohasem tagadta meg. ■ Szeri Á. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén a szekszárdi Négy Évszak Waldorf-Pedagógiai Alapítvány. Az alapítvány működteti a megyeszékhelyen a közös igazgatás alatt álló óvodát, általános iskolát és alapfokú művészetoktatási intézményt. Az ovi a Gróf Pál utcában 8 esztendeje, az iskola a Garay általános iskola épületében harmadik esztendeje működik. Összesen több mint 60 gyermek oktatásáról gondoskodik az alapítvány - tudtuk meg Székely Aranka intézményvezetőtől. A jubileum alkalmából előadás-sorozat indul, amellyel a Waldorf- pedagógiát, a tanítás, tanulás egy más formáját szeretnék megismertetni a szülőkkel, nagyszülőkkel, érdeklődőkkel. Az első előadás, egyben a sorozat ünnepélyes megnyitója január 23-án délután fél 5-kor lesz, megnyitót mond Fusz György. Az est témája a személyiségközpontú oktatás. A januári második előadáson az idegennyelv-oktatásról lesz szó. A következő alkalmakkor többek között diákok mutatják be iskolájukat, tanítók beszélnek tapasztalataikról. A programok helyszíne a Wosinsky Mór múzeum könyvtárterme, illetve utolsó alkalommal a Garay általános iskola épületében a Waldorf iskola tanterme. További információk: 74/410 529, e-mail: info@waldorf. szekszard.hu. ■ V. M.