Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-19 / 15. szám
4 TÖLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JANUÁR 19., HÉTFŐ KÖRKÉP Kóbor kutyának nincs gazdája feladatok Szabályozzák a tennivalókat, de anyagi forrást nem adnak hozzá Ma már uniós előírás rögzíti a védőruhák minőségét Kóbor kutyák akadnak városban és faluban is. Elvileg az önkormányzatok feladata gondoskodni róluk. Ám sokszor szélmalomharcot vívnak. Venter Marianna Gazdátlanul kóborló kutyára figyelt fel egy fiatal lány az egyik Paks közeli településen. Az esetet bejelentette a polgármesteri hivatalban, ahol azt a választ kapta: a falunak nincs arra pénze, hogy gondoskodjon az ebről. Végül is a család a saját költségén, autóval vitte el a kutyát a paksi menhelyre, ahol befogadták az állatot. Az eset két kérdést vet fel: kinek a kötelessége, hogy gondoskodjon a kóbor kutyákról, és mit kell tennie az érdekükben?- A hatályos jogszabályok szerint az önkormányzat feladata a kóbor ebek befogása és elhelyezése - mondta dr. Borús István hatósági állatorvos. Mindez az 1998. évi XXVm. törvényben áll, amelyet éppen tavaly módosítottak. A törvény az állatok védelméről és kíméletéről rendelkezik. Ennek alapján tehát az önkormányzat feladata nem az ebek kiirtása, hanem elhelyezése. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy állatmenhelyre kell vinni a kutyát. Ehhez azonban a jelenleginél több olyan menhelyet kellene létesíteni, mint például a szekszárdi, amelyet egy alapítvány és a helyi ön- kormányzat közösen tart fenn. A legideálisabb megoldás pedig az lenne, ha minden ebet nyilvántartanának, és a kutyák azonosító chipet viselnének. Mert akkor könnyen vissza lehetne juttatni az állatokat a gazdájukhoz, illetve le lehetne füleim a lelküsme- retlen állattartókat. Az önkormányzatoknak pedig inkább azt kellene támogatnia anyagilag, hogy a kutyák chipet kapjanak. Ez sokkal jobban megérné, mint horribilis összegeket költeni egy menhely fenntartására a hanyag állattartók miatt - mondta dr. Borús István. A hatályos törvény elég homályosan fogalmaz arról, milyen forrásból fedezhetné mindezeket a helyi önkormányzat A jogszabály szerint az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezetének forrásai: a központi költségvetés, az Piri Lajos csaucsaujának nincs oka aggodalomra, szerető gazdi vigyáz rá. Mások azonban nem ilyen gondoskodók. állatvédelmi hozzájárulás, illetve az állatvédelmi bírság.- A felsorolt források egyike sem áll egy kistelepülés rendelkezésére - tudtuk meg Máté Dé- nestől, Gerjen polgármesterétől. Állami támogatást, vagy valamiféle normatívát erre a feladatra nem kapnak. Az állatvédelmi bírságot meg arra kellene kivetni, aki nem bánik jól a kutyájával, és eddig minden ilyen esetben olyan személy volt az illető, aki nem tudta a bírságot megfizetni. Levonni sincs miből. Ugyanakkor 30 ezer forint körüli az az összeg, amennyiért kijönnek, befogják a kutyát, utána a községnek kell ellátni az állatot. Tavaly három kóbor kutya volt a faluban, nagyjából 100 ezer forintot jelentett ez az igencsak szűkös költségvetés terhére. Az idén átalánydíjas szerződést szeretnének kötni egy vállalkozóval a feladat ellátására, talán így kevesebbet kell költeniük. Máté Dénes hozzátette, továbbra sem hisz abban, hogy bármelyik lelkiismeretlen állattartóra akár egy forint bírságot is ki tudnának róni.- A kóbor kutyákkal kapcsolatban a megye minden részéből érkezik hozzánk megkeresés, nem csak magánszemélyek, hanem olykor a hatóságok részéről Akire bírságot róhatnának, annak nincs pénze. is - mondta Fiáth Szilvia, a szekszárdi Állatotthont üzemeltető Tolna Megyei Állat- és Természet- védelmi Alapítvány elnöke. - Mi azonban csak á megyeszékhelyen kóborló állatokkal tudunk foglalkozni. A menhelyet Szek- szárd önkormányzata és az alapítvány közösen tartja fenn. A megoldás szerinte az lenne, ha legalább minden városban volna egy önkéntesekből álló csoport, amely gondoskodna a környék kóbor ebeiről. A megyében három állatvédelmi alapítvány van, Szekszárdon, Tengehcen és Pakson. Bíztató kezdeményezések már történtek Dombóváron és Bonyhádon is. Az ideális természetesen az lenne, ha nem kellene menhelyeket fenntartani, mert csak felelősséggel tartanának az emberek állatokat. Ettől az állapottól azonban, sajnos, még nagyon messze vagyunk. A törvény betűje szerint az önkonnányzat a felelős A 2005. Évi CLXXVI. törvény szerint a települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyző a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet, amelyben a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni. A jegyző a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább három évenként összeíratja. Ha az állattartásra vonatkozó rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni. Kevesebb a vér, a Vöröskereszt várja a donorokat Petőfiről szól az idei előadássorozat népfőiskola Megújult épületben találhat magának szórakozást a település A héten a megyében a megszokottnál több helyen és alkalommal lehet vért adni a Magyar Vöröskereszt szervezésében. Szekszárdon, a véradó állomáson hétfőn 8 és 15 óra, valamint kedden 8 és 14.30 között, Dombóváron az állandó alkalmakkor, azaz keddenként és csütörtökönként, valamint a polgármesteri hivatalban hétfőn 10 és 14 óra között várják a véradókat. Emellett január 20-án Györkönyben, a Művelődési Házban 12 és 16 óra között, 22- én Őcsényben az iskola ebédlőjében 10 és 16 óra között számítanak a donorokra. Az elmaradt tengelici alkalmat a héten, 21-én pótolják a sportcsarnokban 11 és 14 óra között. ■ H. É. sárszentlörinc-uzd Renkecz József nyugalmazott iskolaigazgató régóta vallja, hogy egy település kulturális élete nem lehet teljes népfőiskola nélkül. Hogy ez nála nemcsak elv, bizonyítja a most elindított tizenkilencedik évfolyam az uzdi népfőiskolán. A Sárszentlőrinchez tartozó faluban 251 ember lakik. Renkecz József statisztikai elemzése szerint a potenciális résztvevők száma, tekintve a kort, elfoglaltságot és egyéb befolyásoló tényezőket: nyolcvan. Ennek tükrében különösen szép eredmény, hogy többnyire 20 fölött van azoknak a száma, akik oklevelet kapnak, mert az előadások többségén ott voltak. Ez telente Uzdon elég sok alkalmat jelent, mert van olyan esztendő, hogy tucatnyi vagy annál több előadást tartanak. Demény Károly gitározott a megnyitón, a háttérben Renkecz József léshez is szorosan kötődő Petőfi Sándort választották. Józsi bácsi egy másik nyugalmazott pedagógussal, Pinczési Sándorral együtt sokat kutakodott a témában, sok érdekes adatra bukkantak, ezekkel majd elő is rukkolnak. A tizenkilencedik sorozat indítását egy örömteli eseménnyel kötötték össze, felavatták az épületet, amely otthont ad a népfőiskolának. Az önkormányzat szépen felújíttatta, s faluházként szeretné használni. Az avatáson Demény Károly polgármester mondott köszöntőt, sőt egy kis műsorral is megörvendeztette az egybegyűlteket. ■ V. T. Azt, hogy melyik munkakörben, vagy ágazatban milyen védőruhát, vagy -felszerelést kötelező biztosítania a munkáltatónak jogszabályok rögzítik. A védőruhák viselhetők a munkaruha vagy közvetlenül az alsó ruházat felett, feladatuk a munkavállaló védelme. A ma Magyarországon forgalmazott védőruhák és -felszerelések többségét uniós normák alapján vizsgálják és minősítik. Ám a munka- és a védőruha, valamint védőfelszerelés között különséget kell tenni. A munkaruha általában arra szolgál, hogy a dolgozók saját ruházata ne károsodjon, ne szennyeződjön. A védőruhának azonban, mint ahogy a nevében is szerepel, vé■ Otthon sem árt a biztonság, nincs pénz, ami többet érne az egészségnél. delmi funkciója van. A védőruhát és védőfelszerelést a munkáltatónak kötelessége biztosítani, és ha megrongálódik, gondoskodni a pótlásáról. Ezek az eszközök a dolgozó egészségét, testi épségét védik. Komoly előírásoknak kell megfelelniük, és csak kiváló minőségűek lehetnek. A védőeszközök skálája is széles, a különféle szemüvegektől a sisakon át a légzésvédőkig, védőkesztyűkig. Tévedés azt hinni, hogy csak azoknak fontos a védőruha, vagy védőfelszerelés, akik ezt csak a munkahelyükön használják. Az otthoni tevékenységek során sem árt a biztonság. Szekszárdon és környékén például egyre többen vásárolnak már a permetezéshez védőszemüveget és légzésvédőt, sajnos, a legtöbben akkor, ha már egyszer pórul jártak a manapság használatos erős vegyszerektől. Nem érdemes sajnálni a kiadást a megfelelő védőruhára és védőfelszerelésre, hiszen nincs az a pénz, ami többet érne az egészségnél. ■ R. T. HIRDETÉS 7030 Paks, Hajnal u. 10. Tel.: 75/510-779 Fax: 75/510-778 info@beanett.hu www.beanett.hu 184530* Munkaruha-, védőruhagyártás és -forgalmazás, viszonteladóknak jelentős kedvezmény! Tűzvédelmi Kft. Tűzvédelmi eszközök-ellenőrzése-javítása-értékesítése Szekszárd, Csonka u. 10. (Kála-parkoló bejáratával szemben) Nyitva: munkanapokon 6 órától 14 óráig wnEEEzn. Ezt idén is így tervezik, s a népfőiskola vezetője abban bízik, hogy érdeklődő is lesz, mert igen népszerű témát, a telepü-
