Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-01-11 / 02. szám
2009. JANUÁR 11, VASÁRNAP INTERJÚ 7 konfliktusok Joshi Bharat nem erőlteti rá magát senkire. Azt keresi, a másiknak mi a jó. Azt mondja, műsoraiban nem ő akarja megoldani a problémákat, csak rávezeti arra a szereplőket. SEGÍT A SORSELEMZŐ SHOWMAN Rados Virág- Először körülbelül húsz éve hallottam önről. A barátnőm elment önhöz jósoltatni, hogy lesz-e gyereke. Azzal jött haza: ön szerint kettőt is szül majd. Egy sem jött össze.- Na de lett végül gyerek?- Örökbe fogadott két kislányt.- Na látja. Ez a lényeg. Ha a sorsot értelmezzük, neki két gyerekkel van karmikus feladata. Ezt nem kerülhette ki. Idestova harminc éve él Magyarországon. Az indiai Joshi Bharat dolgozott színészként, bábszínészként, sorselemzőként. Most a Tv2-n vezet egyre sikeresebb napi talkshow-t. Vendégeivel együtt keresi a megoldást azok konfliktusaira. Valaki ekkor hozzám fordult: 500 forintot ad, ha elemzem a sorsát. Ez volt az ősrobbanás.- A karma jó ideje divatszó. Sokan úgy vélik, bármi történik velük, az az ő karmájuk, vagyis a sorsuk. Nem felszínes gondolkodás ez?- A karma nem divat. A szemléletnek ötezer éves kultúrája van. Emlékszem, amikor 1974- ben bábosok voltunk egy nagy külföldi India-fesztiválon, menynyivel hosszabb sor állt egy asztrológus bácsinál, mint nálunk.- Az ember mindig kíváncsi volt a jövőjére. De ha ez meg van írva, hová lesz a szabad akarat?- Tudni kell, mit lehet szabadon választani, és mit nem. A karma a belső felismerés. A cél a tisztulás, amelynek útján ezt elérhetjük. Magába a dramaturgiába persze bele lehet szólni.- Hogyan lett ön bábszínészből sorselemző?- Sosem gondoltam úgy magamra, hogy vagy bábszínész vagy sorselemző. Ez nem vagy- vagy kérdése.- Talán mégis van ennek története.- Lassú volt az átmenet. Egy tavaszon, 1982-ben, amikor bábszínészképzős voltam, a Városligetben sétáltunk, és a kolléganőmet megszólította egy asz szony. Mondta, jósol neki 20 forintért. Csak adja oda neki a kolléganőm pénzt, mindjárt jön vissza. Persze felszívódott. A lány keserves sírás ra fakadt - akkoriban 20 „Ami a műsorba kerül, az csak részlet. Előtte sokkal hosszabb ideig foglalkozunk a szereplőkkel a stúdióban, és utána is követjük az életüket." nagy pénz volt. Viccből megjegyeztem, én jobban csinálnám a jóslást ennél az asszonynál. A következő állomás Kecskemét. Valamilyen rendezvényen ültem egy sátorban, amelyen „Mágus” volt a felirat. Egy forint volt egy kérdés-válasz ára. Tömegével jöttek az emberek. Délelőtt 11 órakor kezdtem, délután 4-ig dolgoztam, nagyon elfáradtam. Valaki ekkor hozzám fordult: 500 forintot ad, ha elemzem a sorsát. Ez volt az ősrobbanás. A dolognak híre ment, és hamarosan megtaláltak az újságírók.- Nem gondolja, hogy nagy bátorság kell hozzá, hogy valaki megmondja a másik embernek, mi fog vele történni a jövőben? „Mi Indiában a legfelső kasztba tartoztunk"- Nem kell ehhez bátornak lenni, csak őszintének. Bátorság ahhoz kell, hogy az intuíciónkat, azaz a belső érzéseinket, és ne a logikánkat használjuk.- Tulajdonképpen mi a sorselemzés?- Az, hogy honnan jöttünk, hová megyünk, és mi a cél. Mi miért történik? Mi múlik rajtam, és mi nem? A harcait mindenkinek meg kell vívnia. A küzdelem a lényeg, és küzdeni meg kell tanulni. Ha a győzelem garantálva van, akkor a küzdelemnek nincs értelme - így az életnek sincs.- Biztos ön abban, hogy mindennek oka van? Jó az embernek, ha mindig meg tudja indokolni, miért történnek vele bizonyos események?- Van, aki megnyugszik tőle, a másik ideges lesz, és akadnak, akik közömbösek maradnak. Sok ember sokféleképpen reagál.- Ön a műsorában szakasztott úgy viselkedik, mint egy terapeuta. Szakemberek készítik fel?- Nem én járok pszichológushoz, hanem ők jönnek hozzám, de mint páciensek. Amúgy én nem pszichológusként szerepelek. Engem nem iskola, nem egyetem, hanem az élet tanított erre. A meggyőződésem alapján foglalkozom a vendégeimmel.- Össze tudná foglalni ennek lényegét?- A mottóm: „szabad ember vagy, csak az egyéniséged a börtönöd”. Nem én mondtam, hanem Buddha. De idézhetném a Beatlest is, akik Krisztus nyomán énekelték: „All You Need is Love” (a szeretet minden, amire szükséged van). Ugyanazt jelenti. A műsoromban arra törekszem, hogy ne azt mondjam meg, én hogyan oldanám meg a problémát. Hanem hogy rávezessem a hozzám fordulókat, nekik mi a legjobb.- Sikerülhet ez öt perc alatt, amíg a vendégeivel beszélget?- Ami a műsorba kerül, az csak részlet. Előtte sokkal hosz- szabb ideig foglalkozunk a szereplőkkel a stúdióban, és utána is követjük az életüket.- A héten láthattunk egy idős párt. A férfi ivott. Gondolom, ezt jóval korábban vették fel. Velük mi lett?- Az a kapcsolat a szétesés szélén állt. Most együtt vannak, boldogok. De volt egy szerencsejátékos, több mint 25 milliót játszott el. Nem én gyógyítottam ki: egy szakember segített neki. A férfi azóta nem játszik, és a családjával való kapcsolata is rendbe jött. Joshi Bharat született: Ahmedabad, India, 1955. július 31. szakmája: közgazdász, bábszínész, színész. hírnevét mint sorselemző szerezte. jelenleg a Tv2-n délutánonként vezeti a nevével azonos című talkshow-t. hobbija a csillagászat és a kozmológia. két lány, a 24 éves Szávitri és a 14 éves Shila édesapja.- Sok pozitív visszajelzést kap?- Nagyon. A műsor sikere jól lemérhető abból, ahogyan az utcán megállítanak, és elmondják a véleményüket A vendégek és a stúdió közönsége is egyre lelkesebb. Találkoztam vidéken egy idős asz- szonnyal, aki minden adást megnéz. Lelkendezve emlegette az egyik jelenetet. Emlékeztem, hogy valóban volt Uyen - de a vágás után már nem került be a műsorba. Ez színtiszta bizonyíték rá, hogy az ember tudatalattija összeköti a láthatót a láthatatlannal.- Idestova 30 éve él Magyar- országon. Miért éppen itt?- Huszonnégy évesen bábszínészként ösztöndíjat kaptam. Három hely közül választhattam: két hét Moszkva, egy hónap Bukarest vagy három hónap Budapest A leghosszabbat akartam. Jól éreztem magam, aztán találkoztam valakivel, és itt maradtam.- A kilencvenes évek végén interjút készítettem a lányával, Szávitrival. Harmadikos gimnazista volt akkor, és abban az évben nagy népdal- versenyt nyert egy moldvai csángó népdallal. Ő említette, hogy ön és az ön első felesége, az ő édesanyja elváltak.- így van.- Nem furcsálkodnak ezen a nézői? Lám, Joshi Bharat meg akarja mondani a tutit, pedig nála sem tökéletesen klappolnak a dolgok.- Ez butaság. Sokakkal megtörténik, hogy tönkremegy a házasságuk. A válás is tapasztalat, amiből tanulni lehet.- Gyakran látogat haza Indiába?- Két-három évente.- Milyen a modern India?- Az én Indiámban, abban az országban, amit én szerettem, 1979-ig nagyon jó volt élni. Elsősorban lelkileg.- Milyen családban nőtt fel?- Nem voltunk gazdagok, de nagyon szoros volt köztünk az érzelmi kapcsolat. Hárman vagyunk testvérek.- Úgy tudom, Indiában is felbomlóban van a régi életforma. A kasztrendszer lazul.- Ez igaz. De mivel a kasztrendszer a vallásban gyökerezik, amíg a hindu vallás fennáll, a kasztok is létezni fognak.- Az ön családja melyikbe tartozik?- A legfelsőbe, a bráhminoké- ba, ahonnan a papok kerültek ki. Hivatalosan ugyan eltörölték a kasztokat, de aki egybe beleszületik, az a tagja marad.- Mennyire szabad az átjárás a kasztok között?- Felülről lefelé mindig van út, de fordítva nincs. Egy kovácsból például soha nem lehet pap. A házasságok azonban egyre gyakrabban vegyesek, elsősorban a nagyvárosokban.- MUyen az ön „személyes” Indiája?- Nehéz azt a világot kívülállóként, egy másfajta mentalitással megérteni. A mai Indiáról pedig végképp nem tudok érdemben beszámolni, hiszen huszonnyolc éve nem ott élek. De ami a lényeg: a közösség, annak az összetartó ereje a fontos. Az indiai nem gondolkodik az egyénben úgy, mint a nyugati. Az egyén akkor emelkedik ki, ha szellemi utat választ, például remete lesz. A világhoz való viszonyban pedig természetes dolog a lemondás. Ami a személyes élményeimet illeti, legszívesebben a gyerekkoromra emlékszem vissza. Nagyapám sokszor mesélt nekünk a Mahabharatából, nagy történelmi eposzunkból. Szájtátva hallgattuk. Soha nem fogom elfelejteni.
