Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-30 / 303. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 30.. KEDD Etetnek is, gyűrűznek is madarászok Szekszárdon és Dombóváron 30 éve működnek A madárgyűrűzés mozzanatait mutatja be dr. Kis Ernő, az egyesület szekszárdi titkára az érdeklődőknek A bérleti díjak nem emelkedtek, a szolgáltatások ára viszont nőtt dunaföldvár Lakosságbarát döntéseket hozott a helyi adók esetében az önkormányzat. Nem emelték a bérlemények - sem a lakások, sem az üzletek - bérleti díját, és a helyi adókat is változatlanul hagyták. - Nem szerettük volna a lakosságot érintő terheket tetézni. A közszolgáltatások díja ugyanis többnyire inflációt meghaladó mértékben nőtt - indokolta Nagy Gáborné. A polgármester elmondta, hogy a vízdíj 9 százalékkal magasabb, a szennyvízkezelés a lakosság esetében 9,4, a közületeknél pedig 7,6%-kal kerül többe január elsejétől. A helyi járaton való közlekedés hat százalékkal drágul, egy buszjegy ára 140 forint lesz. A szemétdíj emelkedése a legjelentősebb, 34%-kal kell többet fizetni. Ennek oka az, hogy a dunaújvárosi telepet, ahova szállítják a hulladékot, be kell zárni, és újat kell helyette építeni. Ez azon a huszonegy településen, amit érint a szeméttelep bezárása, komoly díjemelést eredményez. ■ T. V. Tudják a diákok, mi bántja az emberek szemét bonyhád Stefán Andrea, a PTE Deák Ferenc Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 11. b osztályos tanulója nyerte a környezet- védelmi öröm-bánat térkép elkészítéséhez hirdetett fotópályázatot, amelyet a Laurus Alapítvány hirdetett meg. Díja egy palackzsugorító készülék, CD a szelektív hulladékgyűjtésről és egy oklevél volt - mondta el lapunknak Dudás Olga, az alapítvány elnöke. A gyerekektől olyan képeket vártak, amelyek bemutatják az általuk gondozottnak, illetve elhanyagoltnak talált épített és természeti környezetet. A második díjat két tanulónak is odaítélte a zsűri, Győrfi Mónika, a bonyhádi Petőfi gimnáziumból egy palackzsugorítót és oklevelet, Holló Noémi, a BONI Széchenyi tagintézmény tanulója napelemes kerti lámpát és oklevelet kapott. A harmadik helyen Holló Teodóra, szintén a Széchenyiből végzett, ő szintén napelemes lámpát és oklevelet kapott az alapítványtól. ■ R. T. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek két csoportja működik Tolna megyében, a dombóvári és a szekszárdi. A tagok fő programja most a téli madáretetés. Wessely Gábor Néhány lelkes felnőtt és sok lelkes gyerek. Ahogy az élet más nonprofit akcióira, úgy a téli madáretetésre is elsősorban a fiatalok mozgósíthatók. Szekszárdon és Dombóváron a legaktívabbak a madarászok. Két éve erősíti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szekszárdi csoportját Tóth Sándor. A pedagógus Hódmezővásárhelyről került ide. Elindította az Eszterág Madáriskolát, melynek keretében madármegfigyeléseket, vetítéseket, vetélkedőket szervez a megyeszékhely általános iskolásainak. Etetőket, odúkat helyeznek ki, madárkalácsot (faggyúba zárt magvak) készítenek, eleséget - elsősorban napraforgómagot - osztanak a Béla téren azoknak, akik beszállnak a téli madáretetésbe. ■ A balkáni háború idején megnőtt a hozzánk költöző gólyák száma. A madáriskolába évente 50-60 | gyerek jelentkezik. Tóth Sándor | szerint, ha közülük tíz végigcsi- | nálja a feladatmegoldásokat és a J legvégén marad két aktív mada- 1 rász, az tiszta haszon. A madárgyűrűzés százéves Magyarországon. A populációvizsgálatokat, a madárvonulás- kutatást szolgálja. Dr. Kis Ernő, a szekszárdi csoport titkára úgy véli: ez vonzza leginkább a fiatalokat. Mintegy százan csatlakoztak már a csoporthoz. Télen az eleség-kihelyezés, nyáron a madármegfigyelő tábor áll az érdeklődés középpontjában. Öt éve működtetik természetvédelmi szolgáltató irodájukat a Béla téren. A beérkező telefonok nyomán intézkednek, ha kiesik egy fióka a fészekből, vagy ha megtámadja egy harkály a panelház frissen felrakott szigetelését, mert üreget gyanít mögötte. A szekszárdi csoportot 1978- ban, a dombóvárit 1979-ben alapították. Utóbbi élén Nagy Sándor iskolaigazgató áll. Azt emeli ki, hogy ők berendezkedtek az önellátásra. Akkor is működnek, ha nem kapnak támogatást. Van két erdei iskolájuk, és rendeznek olyan programokat, melyek nyereségesek. Évi 6-7 milliós költségvetéssel dolgoznak. A A magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-ben alakult. Ma már 31 helyi - többségében megyei - csoportjának összesen több mint tízezer tagja van. tolna megyében két városi, városkörnyéki szervezete műtagság közel százfős, de a szervezőmunka sűrűjét tízen-tizenket- ten végzik. Az egész országból érkeznek gyerekek a két erdei iskolába a Pacsmagi-tavakhoz és a Tüske- tórendszerhez. Foglalkoznak az ornitológián kívül botanikával, ködik, dombóvári illetve szekszárdi székhellyel. Mindkettőnek közel száz tagja van. Legfőbb téli tevékenységük a madáretetés. Soraikba a természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett fiatalokat várják. hon- és népismerettel. Sokan megnézik a mintegy száz fajt bemutató madárpreparátum-gyűj- teményt is a városközpontban. A dombóvári csoport tagjai évek óta részt vesznek a gyöngybagolyprogramban. A többnyire templomtornyokban fészkelő madarak fiókáit számlálják, és segítenek költőhelyüket úgy kialakítani, hogy a műemlékvédelmi előírásokat ne sértsék meg. A Tolna megyei gólyaszámlálás is a dombóváriak feladata. Nagy Sándor érdekességképpen megemlíti, hogy a balkáni háború idején megnőtt a hozzánk költöző gólyák száma. Akkoriban 187 pár is költött Tolnában. Most mintegy 130 pár tölti itt a melegebb hónapokat. Fekhely mellett ételt is kapnak a fedél nélküliek a megyei szállóin Fehér Jánosné, a dombóvári Egyesített Szociális Intézmény igazgatója elmondta, éjjeli menedékhely és nappali melegedő is várja télen a hajléktalanokat, akik tisztálkodni is tudnak, emellett naponta egy tál meleg étellel is tudják segíteni a fedél nélkülieket. Átlagosan tízen veszik igénybe a szolgáltatásokat, de előfordult, hogy telt ház volt, vagyis mind a tizenkét férőhely foglalt volt az éjszakai menedékhelyen. A polgárőrség segítségével úgynevezett teajáratot is működtetnek, a forró italt olyan helyekre viszik ki, ahol a fedél nélküliek feltételezhetően tartózkodnak. A kisvárosban is mindenki ismer mindenkit, így tájékozottak a segítségre szorulók számáról, illetve hollétéről. Gogolák Róbertné, a paksi szociális intézmények igazgatója úgy tájékoztatott, hogy a tizenöt férőhelyes létesítmény karácsony előtt telt meg, korábban kilenc-tíz fő vette igénybe. Gogolák Róbertné arról is beszámolt, hogy egyik szociális munkásuk rendszeresen látogatja azokat, akik hajlék nélkül élnek. Nekik élelmet, takarót osztanak, igyekeznek mentálisan is segítségükre lenni. Az igazgató becslései szerint nyolc-tíz főre tehető a számuk. A hajléktalanszállón is tartanak élelmiszercsomagot, konzerv, száraztészta, tartós kenyér, margarin van egy- egy pakkban.- Á szekszárdi hajléktalanszállón eddig is nagy volt a forgalom, a mostani keményebb hideg miatt nem érezhető változás - mondta lapunknak Szűcs László, a szálló szakmai vezetője. Hivatalosan 26 férőhellyel működnek, itt a férfiak találnak maguknak szállást, de a nappali melegedőben is elhelyezik a fedél nélkülieket. Paplan, matrac van, férőhely hiányában nem küldenek el senkit, és a népkonyhán ételt is tudnak biztosítani. Nagyjából száz körülire tehető a fedél nélküliek száma a városban, közülük vannak, akik nem veszik igénybe a szállót, hanem pincékben, tanyákon, lépcsőházakban húzzák meg magukat. Adományokat a szálló szívesen fogad: takarót, meleg ruhát és gyertyát is. Fontos, hogy aki fagyoskodó hajléktalant lát, az hívja a krízisszolgálat munkatársait a 30/277-2622-es telefonszámon. ■ K. R, V. T. A madártani egyesületnek 31 helyi csoportja van „Tolna megye Top 100” Évkönyv a legjelentősebb vállalkozásokról A Tolnai Népújság Szerkesztősége és az APEH Tolna Megyei Igazgatósága harmadízben jelentette meg a megye legjelentősebb vállalkozásait bemutató kiadványát. MEGJELENTI ITlkMvkKilBlTi I ■ HIRDETÉS
