Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-12-28 / 52. szám

2008. DECEMBER 28., VASARNAP 7 INTERJÚ konyári János A vörösborok lellei mesterét a megérzései vezetik. így talált annak idején a szakmájára, és ezért nem törődik azzal, hogy a Balatont a fehérborok hazájának tartják. AZ ÉV BORÁSZA OPÁLT BÁNYÁSZNA A borkészítés filozófiája Konyári Jánosnak csu­pán annyi, hogy jó bort akar csinálni. Ebben leg­többször a megérzéseire hallgat. A leilei borászt választották idén az Év bortermelőjévé. Fábos Erika- Azt mondják, az lehet az Év bortermelője, aki valami emlékezeteset alkot.- Én inkább azt remélem, hogy ebben benne van a pálya- 'futásom egésze, hiszen 1974 óta foglalkozom borral. Bár minden bizonnyal sokat nyomott a lat­ban, hogy jó néhány nagy vörös­borral sikerült kijönnünk itt a Balatonnál.- Tényleg, miért vörösborok­kal foglalkozik a Konyári- pincészet a fehérboros Bala­tonnál?- Ez egy megérzés volt, amit az élet igazolt. A balatoni borá­szok többsége valóban a fehérre esküszik, viszont a feljegyzések szerint régen is volt itt jó vörös­bor, és a fiam, Dani is kezdetek­től a vörösbor pártján állt. Ké­sőbb az eredmények is mutat­ták: nagy vörösborokat is lehet csinálni itt a Balatonnál. Ezért az új telepítésünk nagyobb ré­sze is kékszőlő. Ráadásul régi magyar fajták is vannak közötte, mint például a csókaszőlő. Igaz, hogy a fehérbort könnyebb elad­ni, de ha a vörösborokkal ér el komoly eredményt az ember, az valahogy nagyobbat szól. De nemcsak a vörösbor kihívás a Balatonnál, a fehérborban is van még tartalék bőven.- Az, hogy borász lett, szintén egy jó megérzés volt, vagy tu­datosabb döntés?- Tulajdonképpen a haver­jaim miatt lettem borász. A ker­tészeti egyetemre úgy kerül­tem, hogy a középiskolából két karizmatikus figura, egy focis­ta, meg egy jó sakkozó is oda je­lentkezett. Gondoltam, akkor az biztos jó hely, és megkérdez­tem az agronómust a faluban, Nyíracsádon, ahol születtem. Biztatott. Mentem, de nem bo­rásznak, hanem hűtőtechnoló­giára. Új szak volt akkor, és azt mondták, nehéz, én pedig min­dig kerestem a kihívásokat. Az­tán úgy alakult, hogy az összes barátom borász lett. Egyre töb­bet lógtam velük, végül elkezd­tem borászatot tanulni. Meg­tetszett. Aztán megtetszett a fe­leségem is, aki lellei lány volt, az itteni borkombinátban pedig munkát kaptam. Azóta sem gondoltam arra, hogy mást kellene csinálnom.- A Konyári-birtokon 200 ezer palack bor készül egy évben. Nem kevés ez?- A Konyári-birtok nem lesz nagyobb. Dani fiam azt tartja, hogy ő minden bort személye­sen akar ismerni, és nem sze­retne több emberrel dolgozni a pincészetben. Harminc hek­tár fölött ez szinte lehetetlen. Azonban tény, hogy ekkora te­rületről nem lehet kijutni kül­földre, és igazából a kereskede­Biztos van öt olyan magyar bor, amely megállná a helyét mindenütt a világon - véli Konyári János, akit idén az Év bortermelőjének választottak lembe sem. A gasztronómia és néhány borszaküzlet felszip­pantja a termést. Ami viszont előny, hogy így az igényesebb fogyasztói réteghez jutnak el a boraink. Éppen ennek fel­oldására kezdtük el építgetni Rádpusztán az Ikon Pincésze­tet. Ott az összes termés elérhe­ti a 600 ezer palackot úgy, hogy ez nem megy a minőség rová­sára.- Az Év borásza címnek van , a legnagyobb reklámértéke az összes hazai boros elisme­rés közül. Drágábbak lesznek a boraik?- Biztosan nem, sőt. Miért akarnék bosszúságot okozni azoknak, akik szeretik a bo­rainkat. Inkább azt szeretném ha velünk örülnének, ezért több akciót is tervezünk.- Akkor Konyári János már hivatalosan is sztárborász?- Atyaisten, dehogy! Még a szót is utálom.- Mit szeretne, mit mondja­nak?- Azt, hogy jó borász vagyok. Ennyit.- Milyen a jó borász?- Aki jóízű bort készít. Jó bort készíteni óriási érzés.- Milyen a jó bor?- A jó bor az élmény. Olyan, amit jóízűen isznak, és emlékez­nek rá. Az igazán jó bort nem lehet elfelejteni.- Sokan mondják, hogy többet érdemelne világ- viszonylatban is a magyar bor. Egyetért?- Igen, de ezt senki nem bizo­nyította még be. Ezzel még adó­sak vagyunk, és az Év borászai­nak talán még nagyobb ebben a felelősségük. Én egy ideje már Persze akadnak, akik a haszon miatt fektettek pénzt a borba, de ők szerintem már feladták.- Csak jó bort iszik?- Természeteseit nem. Dani fiammal folyamatosan figyeljük, mi történik a borászatokban, megkóstolgatjuk a jelentősebb hazai és külföldi pincék borait, így tehát nem csak jó bort iszom. De ha valami nem tetszik, abból nem fogyasztok még egyszer. mondogatom: össze kéne fogni, a bormarketingre összeadott fo­rintjainkat arra kéne fordítani, hogy tíz magyar bornak megcsi­náljuk az európai hírnevét, az öt legjobbat pedig el kéne juttatni Amerikába. Ott függetlenül és pártatlanul rangsorolják az áruk és értékük alapján a borokat, és a rangsorokra nagyon odafigyel­nek. Szerintem van öt olyan ma­gyar bor, amely megállná ott a helyét, és tíz olyan, amelyiket biztosan el lehetne adni Európá­ban. Ez minden magyar borász­nak nagyon jót tenne.- Manapság divat szeretni a bort, sok pénzember is pincé­szetbe fektet. Ilyen jó üzlet ma Magyarországon a borá­szat?- Persze akadnak, akik a ha­szon miatt fektettek pénzt a borba, de ők szerintem már fel­adták. A legtöbben inkább egy­fajta romantikából, vagy azért tették, mert gyermekkori ál­muk volt, hogy saját boruk lesz, és ez olyan jól hangzik, lehet róla beszélni, és hát nagyon meg is lehet szeretni. Aki nem kizárólag a megtérülésért fekte­tett be, az kitartó, aki csak a pénzért, megbánta. Ez ugyanis nem rövid távú üzlet, ráadásul a bor nagyon sok munka. A leg­több hazai borász sok gonddal küzd sok hitelből, és túlhajtja magát. Folyamatos fejtöréssel jár a munkát szervezni, a pincé­szet gazdasági ügyeit irányíta­ni, adminisztrációját elvégezni. Róla mondták MIKLÓSA ERIKA OPERAÉNEKES „Akárhova utazom a világban, mindig Konyári-borokat viszek magammal. Amikor elfog a hon­vágy, csak kibontok egy palackkal, és odavarázsolja nekem az otthont, a Bala­tont, a Kishegyet. Az első borukkal már sok évvel ezelőtt egy koncertem után is­merkedtem meg. Vörösbort szolgáltak fel: Konyárit Annyira tetszett, hogy elhatá­roztam, személyesen is felkeresem a borá­szatot. Nem csalódtam. János maxi­malista, igényes, jó ízlésű ember, egy iga­zi művész, és ami nagyon fontos, tudja élvezni az életet. Ez utóbbit én is próbá­lom megtanulni tőle. ” FRITTMANN JÁNOS AZ ÉV BORÁSZA 2007 „Konyári János évek óta ott van a borá­szat élvonalában, és kiváló embernek is­mertem meg. Úgy gondolom, elisme­résre méltó a mun­kásságában az az újító szándék, hogy egy olyan borvidékről jelentkezett jó vö­rösborokkal, ahonnan korábban csak fehérborokat lehetett inni ilyen minőség­ben. Ráadásul már azt is bebizonyította, hogy nemcsak véletlenül sikerülnek nagyszerűre ezek a vörösborok, hanem évjárattól függetlenül, mindig. Ez pedig azt jelenti, hogy maximálisan ismeri az ottani termőhely minden adottságát, és élni is tud vele. ” KULKA JÁNOS SZÍNÉSZ „Három évvel ezelőtt egy névnapi estére kaptam invitálást a Konyári-birtokra. Úgy alakult, hogy életem egyik legszebb balato­ni estéjét töltöttem el náluk A pince, az ő emberségük, az élet­hez fűződő viszonyuk, az ízlésük, mind nagy élmény volt Azóta pedig annyira megismertem a családot, hogy ha egyál­talán kialakulhat felnőtt korban barátság, akkora barátaim lettek Három éve mifi- denhol az ő boraikat keresem. Amikor pedig meghallottam a rádióban, hogy Konyári János lett az Év borásza, szívmelen­getőjó érzés fogott el, nem is emlékszem, minek örültem ennyire mostanában. ” Névjegy 1951. február 12-én szüle­tett. 1974. Diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetemen. 1974-1990 A Balaton- boglári Állami Gazdaság­nál előbb műszakvezető­ként, később főborász­ként dolgozott. 1991-2004 Alapítója, fő­borásza és ügyvezetője a St. Donatus Pincészet­nek. 2000 Megjelent a családi pincészet a piacon. 2003 Elkészült az új borá­szat 30 hektár szőlővel, a lellei Kishegyen. 2004 Megalakult a Rádi Ikon Pincészet 50 hektár szőlőterülettel, amelynek főborásza, ügyvezető igazgatója. 2007 Elkészült a rádi pin­cészet. nős, három gyermeke és négy unokája van. Kevesen vannak csak, akik meggazdagodtak ebből.- Ön gazdag?- Nem vagyok gazdag. Én in­kább azt mondom, jól élek, és ez sem azt jelenti, hogy sok pén­zem van, hanem azt, hogy nem kell többet dolgoznom, mint amennyi jólesik.- Mi az a luxus, amelyet nem engedhet meg magának?- Semmilyen luxust nem en­gedek meg magamnak. Egysze­rűen nem érdekelnek a külső­ségek.- Mit csinál, amikor nem dol­gozik?- Pihenek, az unokámmal vagyok, beszélgetek, utazom, olvasok.- Mit olvasott utoljára?- A Pi élete című könyvet, az­tán A királynő nyakékét olvas­tam legutóbb, most pedig Zwack Anna könyvét hajtom éppen. Legnagyobb hatással pedig az opálbányászok életéről szóló könyv volt rám az elmúlt évben. Amikor kiolvastam, gondolkod­tam is rajta, hogy elmegyek opált bányászni Ausztráliába.- Viccel?- Nem. Komolyan gondolom. Rá kellene szánni fél évet, de még nem volt szabad fél évem.- Lesz valaha is?- Nincs kizárva. Végül is a családi pincészetet teljesen Da­ni viszi már, de á rádi pincében is csak átmeneti megoldásnak tekintem magam. Annak elle­nére, hogy egyiküket sem biz­tattam erre, Bori lányom is bo­rásznak tanul, és ha jövőre vé­gez, szépen fokozatosan szeret­ném átadni neki az Ikont, és ott is minél előbb másodhegedűssé válni. Úgy gondolom, mindig aktív leszek, és amíg élek, kö­zöm lesz a borhoz, de nagyon élvezem látni, hogy már a kö­vetkező generáció csinálja to­vább ezt a munkát. M t

Next

/
Thumbnails
Contents