Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-27 / 301. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 27., SZOMBAT A hír velünk jár! Keressük a legbájosabb anyát és lányát! Olyan anyák és lányaik jelentkezését várjuk, akik szívesen megmutatnák olvasóinknak szépségüket. A fotókat a teol@teol.hu címre várjuk. A játék részleteit a www.teol.hu honlapon olvashatják. KÖRKÉP Közmunkásokat láttak vendégül Dombóvárott dombóvár Száznyolcvan köz­munkást látott vendégül karácso­nyi ebédre a dombóvári önkor­mányzat december 23-án. Az 516. számú Ipari Szakképző Iskola ál­tal főzött menü gulyásleves és fris­sen sült pogácsa volt. Műsorra] a Metodista Egyház fiataljai készül­tek. Szabó Loránd, Dombóvár pol­gármestere elmondta, hogy utol­jára 2004-ben foglalkoztattak eny- nyi közmunkást a városban. A négy évvel ezelőtti programokhoz képest sokat javult a mostani. Egyre több résztvevő becsüli meg, hogy munkához jut, egyre komo­lyabb feladatokat bízhatnak rá­juk, és az elvégzett teendők után a lakosság véleménye is lényege­sen jobb. ■ K. K. HIRDETÉS Új partnerekkel készül Paks a turizmus fejlesztésére Minden rosszban a jót keresik hit Kell, hogy értelme legyen fájdalomnak, szenvedésnek - vallja a két nő Jókedvben nem lesz hiány szilveszter A Városi Sportcsarnok évek óta tömegeket vonz kálni. Kezelések, majd műtétek után ismét látó lettem, azonban utána is a látásom és a bal karom bénulása időnként hol rosszabb, hol jobb volt Úgy nyolc éve, hogy vallásos lettem. Öt évvel ezelőtt azonban nyaktól lebénultam. Eleinte kibírhatatlanul viselked­tem, de az Urat segítségül híva felébredtem. Újból tanultam en­ni, inni, írni. Az elmúlt 1-2 év­ben mozgásom, hallásom sokat javult, és az inzulinadagomat is csökkenteni lehetett. Jelenleg a nyakamat jól tartom segédesz­köz nélkül is, karjaim bár gyen­gék, de jól mozognak. Merevítőt csak a hátamra használok a ke­rekesszékben. Ahhoz, hogy bol­dog lehessek, meg kellett tanul­nom minden rosszban a jót ke­resni. Tüdőm, hogy a békességet, a nyugalmat csakis Istennél ér­hetjük el, ez nem függ sem egész­ségtől, sem betegségtől. Ha ben­ne és vele élünk, mindent meg­kaphatunk, amire igazából szük­ségünk van. Sokszor én sem tu­dom, mi miért történik, de elfo­gadtam, hogy vannak dolgok, amiknek nem kell keresni a mi­értjeit. Tudom, mindent értem tesz, azért, hogy még a szenvedé­sem által is közelebb kerüljek hozzá és önmagamhoz. Tanít, fi­gyelmeztet, tesztel és hív, állan­dóan. Világossá vált számomra az is, nem elég egyszer-egyszer hálát adni, kérni Isten segítségét, • hanem a nap 24 órájában vele, benne kell élnem. Karácsonyra készülődve az adventi időszakban unokahú­gommal együtt készítettünk egy listát jócselekedetekkel. Ezen mindennap kipipáltuk azt, amit aznap sikerült teljesítenünk. Szentgyónással is megtisztítot­tuk lelkünket, így karácsony es­te teljes békében ünnepelhet­tünk szeretteink körében. Zárszó ANDREA ÉS ADRIENNE üzért mondta el élete eddigi történetét, hogy azok, akik ha­sonló gondokon mennek ke­resztül, támaszt kapjanak, tudják, hogy nincsenek egye­dül. Azok pedig, akik mindeb­ből szerencsés módon kima­radtak, holnaptól talán nem mérgelődnek hétköznapi bosszúságokon. Egyszerűen örülnek annak, hogy egészsé­gesek. szekszárd Este hét órakor nyitja meg kapuit a szórakozni vágyók előtt a szekszárdi Városi Sport­csarnok szüveszterkor. Az óévbú­csúztató bálon a Barbados táncze­nekar szolgáltatja a zenét, reperto­árjukban a legnagyobb slágerek­kel biztosítják a remek hangulatot A közönség szórakoztatásáról mel­lettük a Paksról érkező Ghadah Gharam hastáncegyüttes hölgyei is gondoskodnak majd. A bálon tombolasorsolás színesíti a prog­ramot Az évek óta sok száz em­bert vonzó, hagyományos városi szilveszteri mulatság várhatóan az idén is hozza a már megszokott jó színvonalat, és remek hangulat­ban köszönthetik az újévet a részt­vevők. ■ K. P. Paks Új konzorciumi partnerek­kel készül pályázatot benyújta­ni a paksi önkormányzat turisz­tikai fejlesztésre. Hajdú János polgármester elmondta, nem járt sikerrel az a pályázat, ame­lyet a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz nyújtot­tak be Dunaföldvárral és a Pak­si Atomerőmű Zrt.-vel. Most ugyan még meg sem született az új kiírás, már készülnek az ■ Óvatosságra inti a pá­lyázókat, hogy szigorú­an vizsgálják a fejleszté­sek megtérülését. újabb lehetőségre. A városveze­tő elmondta, információik sze­rint élményparkra külön lehet pályázni, s az atomerőmű na­gyobb esélyt lát a sikerre, így önállóan indulna. Paks pedig Dunafóldvár mellett Bölcskében és Györkönyben talált új konzor­ciumi partnerekre.- Mi ugyanazokat a célokat szeretnénk elérni, mint eddig. A Sárgödör tér és a múzeum fej­lesztését tervezzük - mondta Hajdú János. Kifejtette, hogy a Sárgödör téren látványpalacko­zó, központi borlaboráló és vinotéka készülne, illetve egy központi rendezvénytér színpad­dal. A múzeum és a szomszédos Deák-ház fejlesztésére is kész tervek vannak, de ez lehet, hogy kimarad, mert úgy hírlik, hogy a reméltnél alacsonyabb összegre, hatszázmillió forintra lehet pá­lyázni. Györköny és Bölcske egyaránt pincefalujában fejlesztene az el­nyert pénzből, itt is, ott is szeret­nének rendezvényteret kialakí­tani. Dunafóldvár folytatná a vár fejlesztését, és a szerb templo­mot újítaná fel - tájékoztatott a polgármester. Hajdú János rámutatott, hogy a legnagyobb kihívás a turiszti­kai pályázatok esetében az, hogy kőkeményen vizsgálják a meg­térülést. Tervezni, majd bizonyí­tani kell, hogy mennyivel nő meg egy-egy turisztikai termék látogatottsága, azaz konkrét gaz­dasági eredmények lehetőségé­nek reményében kaphatnak tá­mogatást. Ha pedig a tervezettől elmaradnak, a pénz visszafizeté­sére kötelezhetik a pályázókat, ami a polgármester szerint óva­tosságra int. ■ Vida T. Mauthner Ilona ■ Hálát adok, hogy ilyen családba születtem. Braunné Pelsőczi Adrienne tíz éve mindennap azért Imádkozik, hogy lássa felnőni kisebbik lányát, Szibilt sélte. - Nehéz műtéteken estem át, csak a jó Istenhez tudtam for­dulni segítségért, hogy jó orvoso­kat adjon mellém, akik vissza tudják adni az egészségemet. A sok megpróbáltatás egyre job­ban elmélyítette a hitemet. Hálát adok Istennek, hogy megtartott a családom körében, hogy látom a kisebbik lányomat is felnőni. Hiszem, hogy csoda történt ve­lem, hiszen már annyiszor vol­tam reménytelen helyzetben. Naponta kérem Istent, hogy még sok karácsonyt megélhessek a szeretett családom körében. Sze­retném, ha az én példám mások- nak is erőt adna ahhoz, hogy ér- 1 demes küzdeni, és hinni Isten s segítségében. Kátai Andrea most 34 éves. Annak idején több mint egy évig járt orvoshoz, mire kiderült, mi a betegsége. Úgynevezett SLE-t diagnosztizáltak nála. - Eleinte csak szédültem, zsibbadtam és belázasodtam, majd bőrtünet, ízületi és izomfájdalmak gyötör­tek, s emellett veseérintettség is kialakult - emlékezett vissza. - Csak 15 éves múltam, amikor el­kezdődött a gyógyszeres kezelé­sem. A következő öt év nem javu­lást, hanem romlást hozott. Még nem töltöttem be a húszat, ami­kor deréktól lefelé lebénultam. Nagyon el voltam keseredve. Lát­tam szeretteim tehetetlenségét, fájdalmát, és ez ösztönzött arra, hogy kilépjek a saját önsajnálat­tal teli világomból. Édesanyám, testvéreim családostól és roko­naim mindig mellettem álltak. Mai napig hálát adok, hogy ilyen családba születtem. Pár évre rá elveszítette a látá­sát is. - Közel 3 évig éltem úgy, hogy csak a fényt és árnyat tud­tam megkülönböztetni - folytat­ta történetét. - Ekkor megtanul­tam a Braille-írást és olvasást. Nagyon nehéz időszak volt, ami­kor egyik napról a másikra elve­szítettem az egyik fülemre a hal­lásomat, két hétre rá a másikon is erős halláskárosodásom lett. Amíg meg nem kaptam a halló- készüléket, addig csak a tenye­remre írva tudtunk kommuni­Az Idei bálra is érkeznek hastáncosok, a Ghadah Gharam hölgyei Egy fiatalabb és egy éret­tebb asszonyról szól ez a történet. Volt idó' az éle­tükben, amikor ugyanúgy éltek, mint a legtöbb em­ber. Betegségük tanította meg nekik: megbecsülen­dő a hétköznapi lét. Az ember bizonyos helyzetek­ben hajlamos saját magát sajnál­ni, és ahelyett, hogy erőt gyűjte­ne a problémák megoldásához, csak siránkozik. Nem mindany- nyiunknak adatik meg, hogy erős, magabiztos emberré vál­junk, de hogy valójában mennyit érünk, az akkor derül ki, amikor nehéz, már-már tragikus hely­zetbe kerülünk. Van, akinek csak egyetlen kapaszkodója ma­rad, a hite abban, hogy kell, hogy legyen oka a sok szenvedésnek. Braunné Pelsőczi Adrienne 53 éves, három felnőtt gyermeke van, évek óta küzd a rákkal.- Közel tíz éve, hogy egészsé­gi állapotom megrendült - me­i

Next

/
Thumbnails
Contents