Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-23 / 299. szám
10 Prantner Ferenc rozéja kapta az egyik aranyat AZ IDÉN TIZEDIK alkalommal rendezték meg Kunszent- miklóson a Mikulás-napi rozé borok versenyét, melyre 177 nevezés érkezett a hazai és a vajdasági pincészetekből. Megyénk borászai 2 arany, 12 ezüst és 3 bronzérmet szereztek. A szekszárdi Prantner Ferenc kékfrankos rozéja, illetve az Indivinum Kft. merlot rozéja lett aranyérmes. Ezüstérmet többek között a Takler Pince cuvéeje, a Tüske Pince merlot- kékfrankosa, a bonyhádi Sebestyén József shriraza, a tolnai Both Attila kékfrankosa, illetve Pókai Tibor kékfrankosa nyert. A borász-továbbképzés témája az ágazat jelene IDÉN IS MEGRENDEZIK január végén Balatonfüreden a téli, bentlakásos borász továbbképzőt. A szervezők, a város önkormányzata és a Balaton- füred-Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa szőlészek, borászok, borkereskedők és szaktanárok részvételére számítanak elsősorban. A háromnapos tanfolyam tematikája: a nemzetgazdaság és a szőlő-bor ágazat egészét érintő témakörök mellett a szakma legaktuálisabb kérdései. Ismét lesz gépkiállítás és termékbemutató, tanfolyami borverseny, esténként pedig szakmai-kulturális programok. Szigorúbb ellenőrzést kérnek a sertéstartók A hazai sertéshús kiváló A MAGYAR SERTÉSTARTÓK Szövetsége arra kéri a hazai élelmiszer-ellenőrző hatóságokat, hogy az élőállat- és húsimportőröktől követelje meg annak igazolását, hogy a magyar piacra bekerült húsok mentesek a káros anyagoktól. A szövetség vezetése a kérést azután fogalmazta meg, hogy értesültek a Nyugat-Európá- ban napvilágra került újabb d i ox in-botrá ny ról. Fiatal gazdák-pályázat tízmilliós támogatással még ez Év februárjában lehetett pályázni az Új Magyar- ország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett fiatal gazdák támogatására. Összesen 2500 pályázat érkezett az MVH-hoz, ebből 1335 fiatal gazda nyert egyenként legfeljebb 10 millió forintos támogatást. @ további hírek: www.teol.hu GAZDASÁGI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 23., KEDD Csökkent az ár, állt a forgalom Stagnált a forgalom a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában december 5-e és 11-e között. Az árak csökkentek mind a gabona, mind az olajos magvak területén. Ennek fő oka az ásványolaj árának további esése volt, ami mind a bioetanol, mind a biodízel értékesítési lehetőségeit rontotta. Elsősorban az eurobúza és a repcemag ára esett. Az eurobúzánál 150- 2000 forint volt a csökkenés, főleg a májusi határidőre, ennél az ár 31-32 ezer forint között zárt. A takarmánybúza ára 24-25 ezer forint között alakult, az árpa ára továbbra is 24 500 forint, tonnánként. Az olajosok közül a repce drasztikus áresése volt a jellemző, három hét alatt 11-16 ezer forinttal csökkent az ár, így a korábbi 80 ezer forintos szintről 66 ezer forintra esett vissza. Ennek ellenére a repce ára még mindig magasabb 15 ezer forinttal, mint a napraforgóé, ami márciusi határidővel 51 ezer forinton zárt. ■ Forrás: AKI Napirenden a beszállítók megvédése Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekkel kapcsolatos határozati javaslat napirendre vételét. Ennek lényege az etikus kereskedői magatartás kritériumának meghatározása. A bizottság tagjai kezdeményezték, hogy a kormány tárgyaljon a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen működő kereskedelmi vállalkozások képviselőivel. Állapodjanak meg velük arról, hogy a beszállítókkal szemben nem alkalmaznak az üzleti erkölcsöt és tisztességet sértő magatartást, valamint szerződési kikötéseket. Amennyiben ez a megállapodás nem jönne létre, úgy a bizottság tagjai javasolják, hogy 2009. január 15-ig a kormány nyújtson be törvényjavaslatot az Ország- gyűlésnek. Ebben tételesen meghatároznák a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásával kapcsolatos tiltott magatartásformákat. Amennyiben pedig ezeket megsértik, úgy alkalmazni lehetne a jogkövetkezményeket. ■ I. M. Az olcsó olasz kiüti a hazait nyilvántartás Szigorú ellenőrzésre számíthat az, aki vásárolt belőle Literenként száz forintért hozzák be a nagyobb hazai borfeldolgozók az olasz borokat, melyeket gyakran kevernek a hazai nedűvel. Ez utóbbira azért van szükség, mert a kocsmákban a már megszokott fajtákat keresik. Mauthner Ilona A Hegyközségek Nemzeti Tanácsához (HNT) még szüret idején sorra érkeztek a szőlőtermelőktől a bejelentések az ország minden borvidékéről, miszerint Olaszországból hordja be a borfeldolgozók egy része az olcsó, gyenge minőségű bort. Többek között így tudták lenyomni a szőlő felvásárlási árát, hiszen lényegesen kevesebbet vettek belőle, mint az előző években. Horváth Csaba, a HNT főtitkára kérdésünkre elmondta, hónapokkal ezelőtt felkérték a vámosokat, hogy nézzék át a borászatok könyvelését. A Vám- és Pénzügyőrség a napokban adott számot a tapasztalatokról a főtitkárnak. Eszerint 430 ezer hektoliter olcsó olasz bor érkezett hazánkba, ugyanakkor azt pontosan nem tudták megmondani, melyik pincészetek érintettek. Az adatok az olasz nyilvántartásra hagyatkoznak, a magyar borászatok azonban csak 120 ezer hektolitert könyveltek le. Horváth Csaba elmondta, jelenleg a statisztikai hivatal rendszere nem alkalmas a pontos nyilvántartásra, mert csak a százmillió forint forgalmat lebonyolító pincészeteknek kell feléjük kötelezően adatot szolgáltatni. így egyelőre marad a szigorú és állandó ellenőrzés, melyre minden nagyobb, értékesítéssel foglalkozó pincészet számíthat. A vámosok mellett az Országos Borminősítő Intézet (OBI) ellenőrei is járják a feldolgozókat, a Hazai folyóborok ára (Ft/uter) Olaszrizling 180-230 Chardonnay 190-250 Kékfrankos 220-270 Merlot 230-300 Cabernet franc 240-310 FORRÁS: TN GYŰJTÉS pincekönyvek, valamint mintavétel alapján ellenőrzik, hogy valóban az a bor van-e a hordóban, kannában, mint ami rá van írva. A hazai vendéglátóhelyeken, kocsmákban ugyanis a már megszokott ízeket - zömében olaszrizlinget, kékfrankost - keresik és fogadják el a fogyasztók. Tudják ezt a forgalmazó pincészetek is, ezért előfordul, hogy ugyan olcsó olasz borral hígították a hazai nedűt, de ezt nem jelzik se a címkén, se a szállítólevélen. Horváth Csaba elmondta, ha csak egy deci olasz bort is felhasznál a pincészet, azt már fel kell tüntetnie a címkén: a bor az unióból származik. Ha ezt a borász nem teszi meg, akkor a borát ugyanúgy hamisítványként kezelik az ellenőrök, mintha az szőlőt nem is tartalmazna. Egyébként a külföldi bor behozatalát tiltani nem lehet. A főtitkár szerint nagy változásra nem számíthatnak a szőlőművelők, mert a hazai borkészlet mellé - ami százezer hektoliter - folyamatosan érkeznek külföldről is a palackos és folyóborok. Várhatóan a szőlő felvásárlási ára a következő szüret idején jelentősen nem tér majd el az ideitől. Bodri István, a Szekszárdi Hegyközség elnöke szerint sokat ártanak a magyar bor hírnevének az olyan pincészetek, amelyek megveszik az olcsó olasz bort, és azt hazaival hígítva árulják. A franciák például ezt nem engedélyezik. Az elnök szerint az államnak kellene határozottan beavatkoznia. Minden borász fizeti literenként a nyolc forint marketingadót, melynek felét az ellenőrzésekre kell költeni. Hát itt az alkalom, hogy ebből az összegből az eddiginél szigorúbban nézzék át az illetékesek a szóba jöhető borászatokat. Sárosdi Ferenc szekszárdi borász szerint ha nem változnak a jogszabályok, és nem szigorodik a minőségellenőrzés, akkor a magyar piac több mint felét hamarosan az olcsó, gyenge minőségű borok uralják majd. Ez pedig a hazai borászatoknak, de a szőlőtermelőknek is katasztrófa lenne. Az utóbbiak közül egyre többen vágják ki az ültetvényeiket. A szekszárdi Sárosdi Pincészet Kóstolóházában évjáratonként nyolcféle borral kínálják a vendégeket. Aki több időt szeretne itt tölteni, annak szállást is biztosítanak, hiszen tizenkét személyt tudnak egyszerre vendégül látni. Boraikat folyamatosan tesztelik, borversenyeken vesznek részt, ahol a legkiválóbbak között szerepelnek. Sárosdi Ferenc azonban a hazai vásárlóira a legbüszkébb, mert évek óta kitartanak a boraik mellett. Minden régi és leendő vásárlójának sikeres új évet kíván a Sárosdi Pincészet. Telefonszámuk: 06-30-946-85-30 vagy 74/ 419-879 ▲ Kötelező lesz a kárenyhítés felelősség A szabályok a jövő év elején változnak Negyvenegymilliárdot kapnak a feldolgozók Az agrár-kárenyhítési rendszer az állam és a gazdálkodók együttes felelősségvállalásán alapul. A rendszer eddigi működése azonban nem volt megfelelő, mert csak kevés gazdálkodó kapcsolódott be abba. Emiatt a két éve bevezetett kárenyhítési rendszer szabályai a jövő év elején megváltoznak. Ennek lényege, hogy a gazdálkodók számára az eddigi önkéntesség helyett kötelezővé válik a rendszerben való részvétel. Ez alól kivételt jelentenek az őstermelők és a középvállalkozói méretet meghaladó nagygazdálkodók. így az eddigi évi 400-500 millió forintos termelői befizetés várhatóan 2,5 milliárd forintra nő, ami állami támogatással kiegészülve 5 milliárd forint lesz. Ebből azokat a nem biztosítható károkat lehet majd orvosolni, amelyek elemi csapások, aszály, fagykár miatt következnek be. További változás, hogy a szántóföldi művelési ágnál az eddigi ezer forintos hektáronkénti befizetési összeg 800 forintra csökken. A gyümölcs- és szőlőültetvények után az eddig fizetett hektáronkénti 3000 forint pedig 2Ö00-re mérséklődik. A későbbiekben várhatóan lehetőség lesz az üzleti alapú mezőgazdasági biztosítások - akár 50 százalékos - támogatására is. Erről azonban még az unió agrárminisztereinek kell dönteniük. ■ M. I. Idén háromszor volt jég a régióban Összesen 41 milliárd forint támogatásról született döntés a minap a mezőgazdasági termékek értéknövelésére. A pályázatok közül 385 felelt meg a kiírt feltételeknek. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) 547 kérelmet nyújtottak be, összesen 58 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, a sajtóosztályvezetője. A nyerteseket levélben értesítik, ugyanakkor a támogatás kedvezményezettjeinek a legfontosabb adatokat tartalmazó listája az MVH honlapján ( www.mvh.gov.hu ) minden érdeklődő számára hozzáférhető. Idén tavasszal hirdette meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazda- sági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások igénylésének lehetőségét és annak feltételeit. A túlnyomó részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatás célja, hogy javuljon a termékek feldolgozása, illetve a forgalmazás színvonala. Az említett támogatások utófinanszírozó rendszerűek, így a pénz csak a kivitelezés egy-egy jelentősebb szakaszának lezárultát követően hívható le, negyedévenként. Erre először 2009. január 1-je és 31-e között, majd azt követően áprilisban nyílik lehetőség. ■ Mauthner I. i t 4 4 »
