Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-20 / 297. szám

4 BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 20., SZOMBAT Óvatosan a kórházi látogatással! járvány Egyre több vírust visznek a látogatók a betegekhez az intézményekbe A látogató által behozott fertőzés gyorsan elterjed­het a kórházban. Dr. Almási István főorvos infekciókontrolbn a szekszárdi kórház egyik osztályán Hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket észleltek a Balassa János Megyei Kórházban. A fertőzéseket sikerült időben felderíteni és meg­állítani köszönhetően an­nak, hogy az intézmény­ben a higiénés munka szervezeti feltételei job­bak az átlagosnál. F. Kováts Éva A szekszárdi megyei kórházban körülbelül egy hónapja észlelték a betegség szórványos megjele­nését. Az elmúlt hetekben né­hány osztályon látogatási tilalom volt, amit azóta már feloldottak. A tilalom elrendelésére azért volt szükség, mert az esetek száma kritikus szintet ért el. A járvány okát sikerült megjelölni, több osztályon kimutatták a Calíci ví­rust. Felmerült, hogy a fertőzés forrása a betegség tüneteit még nem mutató, kórházba kerülő be­teg, illetve a látogatók lehetnek. A megyeszékhelyen és környé­kén ugyanis számos hasmenés­sel, hányással járó megbetegedés volt az utóbbi időszakban.- A Calíci enterális, vagyis az emésztő- és bélrendszerben szaporodó vírus, nemcsak Ma­gyarországon, de a világ szá­mos kórházában okozhat sok beteget érintő járványt, és igen nagy a költség kihatása - adott információt a járvány hátteré­ről dr. Almási István, a kórház higiénikus főorvosa. - A meg­betegedések enyhe lefolyású- ak, általában egy-két napon be­lül az érintettek tünetmente­sekké válnak, a szekszárdi kór­házban nem fordult elő egyet­len betegnél sem szövődmény. A Calíci ellen nagyon nehéz vé­dekezni, mert az influenzaví­rushoz hasonlóan állandóan változtatja a szerkezetét, ezért a régi törzsek ellen szerzett im­munitás nem véd az újak ellen, a fertőtlenítőszerekkel szem­ben a többi kórokozónál vala­mivel ellenállóbb - mondta a higiénikus főorvos. A szakember szerint a Calíci vírus terjedésében két dolog ját­szik szerepet, egyrészt a beteg székletén keresztül ürülő víru­sok, másrészt a hányásakor a le­vegőbe került vírusrészecskék. Ezek a tényezők igen kedvezőek a gyors terjedéshez, és jelentő­sen megnehezítik a járvány megfékezését a zárt közösségek­ben, így a kórházakban is. Ezért van szükség a folyamatos felület- és kézfertőtlenítésre, a betegek elkülönített ápolására, védőkesz­tyű és szájmaszk használatára a dolgozók esetében, és hogy a kórház az érintett osztályokon látogatási tilalmat rendeljen el. A szekszárdi eset nem egye­di, Magyarország számos kór­házában, sőt a fejlett világban mindenütt előfordul időszakon­ként hányással, hasmenéssel járó járvány. A brit állami egészségügyhöz tartozó Észak- Cheshire-i Kórházak Szövetsé­ge például idén télen feltette a kérdést a látogatóknak, hogy elég egészségesek-e a beteglá­togatáshoz. A szövetség ezzel a kérdéssel szeretné felhívni a fi­Ha valami gyanús, kérjünk tanácsot! rosszullét esetén kerülni kell a látogatást. Ha a láto­gató, egy családtagja, vagy valaki a munkatársai közül hányt, vagy hasmenést ta­pasztalt az elmúlt 72 órá­ban, kérjék ki a kórházi osz­tály tanácsát a látogatás előtt Járóbeteg szakrende­lésre szóló, előre megbeszélt időpontot rosszullét esetén célszerű elhalasztani. gyeimet a Norovírus terjedésé­re. Ez a Calíci víruscsalád tag­ja, amit téli hányós vírusnak is neveznek, és ami évente mint­egy egymillió embert fertőz meg, bármely életkorban előfor­dulhat. Angliában és Walesben ez a leggyakoribb oka a fertőző gyomor-bélrendszeri gyulladá­soknak. Rendkívül fertőzőké­pes, emberről emberre, illetve étellel és vízzel is terjed. A gya­nútlan látogató által behozott fertőzés gyorsan elterjedhet a kórházi környezetben. Almási István főorvos kéri a lá­togatókat az alapvető higiéniai szabályok betartására, mely va­lamennyi kórházi járvány meg­előzésében fontos. Csak egészsé­ges állapotban látogassák közeli hozzátartozójukat, egyszerre leg­feljebb ketten tartózkodjanak a beteg ágyánál, és ne maradjanak fél óránál tovább. Utcai ruhában ne üljenek a beteg ágyára, a láto­gatás előtt és után mossanak ke­zet. Fontos, hogy otthon is ügyel­jenek az emberek a higiénére, WC-használat után mindig ala­posan mossanak kezet, és ha hasmenéses, hányásos tüneteik vannak, illetve ilyen beteg van a környezetükben, akkor egy ideig ne látogassák a kórházban fekvő hozzátartozóikat. Az intézkedé­sek következtében a járványt ál­talában viszonylag rövid idő alatt sikerül felszámolni. A szekszárdi kórház mindent megtesz a járványok felderítése és megállítása érdekében, ehhez a feltételek az intézményben je­lenleg jobbak, mint az átlag ma­gyar kórházakban - hangsúlyoz­ta a higiénikus főorvos. Száznegyven éve halt meg Balassa János, a kórház névadója Száznegyven éve halt meg a me­gyei kórház névadója. Dr. Balassa János egyetemi tanár, az MTA tag­ja Sárszentlőrincen született 1814. május 5-én evangélikus lel­kész tiaként. Orvosi tanulmánya­it Bécsben fejezte be. Vasszorga­lommal képezte magát, sebész és szülész képesítést szerzett. Kiváló szakmai képességeinek köszönhetően 29 éves korában sebész professzor lett. Európa legkiválóbb szakemberei között tartották nyilván. Megteremtette a korszerű magyar sebészeti ok­tatást és gyakorlatot. Elsők között alkalmazta Európában az általá­nos érzéstelenítést. Úttörő jelen­tőségű a hasi sérvekről szóló munkája, a gégetükrözés fel- használása, új megoldásokat al­kalmazott a plasztikai sebészet­ben. Korát megelőzte a tuberku- lotikus csont és ízületi betegsé­gek konzervatív kezelésével. Az 1848-as szabadságharc idején Balassa János megtette, amit a haza várt tőle. Az első ma­gyar független kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériu­mának tanácsosává és egyben az egyetemi orvosi kar igazgató­jává tette. Osztályát a harcok ide­jén hadikórházzá alakították. A világosi fegyverletétel után Kossuth-hoz írt levele miatt per­be fogták, majd 3 havi börtön- büntetésre ítélték. Az egyetemi ifjúság és sok száz tekintélyes pesti polgár közbelépése ered­ményeként 2 hónap után sza­badlábra helyezték. Ezután meg­alakította a Balassa Társaságot, melynek nevéhez fűződik egy új magyar orvosi lap, az Orvosi He­tilap megjelenése. A bécsi egyetem két ízben is meghívta a sebészeti tanszékre, Balassa azonban visszautasítot­ta. 1968. december 9-én, 54 éves korában, fel nem ismert vakbél­gyulladás következtében hirte­len meghalt. Szakképzett mutossegedekke lettek tudás Tízhónapos tanfolyam után vizsgáztak elméletből és gyakorlatból Csapatépítés, tapasztalatcsere, borkóstolás Évek óta támogatást nyújt a Szekszárdi Növény Zrt. a kórház vezető szakdolgozóinak a szak­mai képzéshez. A cég jóvoltából az osztályvezető ápolók, vezető­asszisztensek illetve helyettese­ik több tréningen - csapatépítés, kommunikáció, teljesítményér­tékelés, konfliktuskezelés, moti­váció-, stressz-, és időmenedzs­ment - vettek részt. Tavaly a tá­mogatás összegéből az ápolás­menedzsment konferenciára utazhatott el jutalomként öt ve­zető szakdolgozó. Idén novem­ber végén a hagyományoknak megfelelően borkóstolón látták vendégül a főnővéreket és mun­katársaikat Szekszárdon, a Mé­száros Pincében, ahol jó hangu­latú beszélgetés keretében ösz- szegezték tapasztalataikat. Műtőssegédjelöltek vizsgáztak a héten Szekszárdon. A Balassa Já­nos Megyei Kórház eddig szak­képzetlen tizenhárom dolgozója tízhónapos elméleti és gyakorla­ti képzés után adott számot tudá­sáról írásban, szóban és gyakor­latban.- Minimumfeltételek írják elő, hogy a kórházban a műtéti terü­leteken csak szakképzett műtős­segédek dolgozhatnak - mondta Asztalos Györgyné, az egészség- ügyi intézmény ápolási igazga­tóhelyettese, rámutatva a tanfo­lyam fontosságára. Az OKJ-s szakképesítést nyújtó képzést a munkaügyi központ támogatásá­val sikerült megvalósítani. A tan­folyam összes költsége 3,5 millió forint, melyből 2,5 millió forintot a munkaügyi központ biztosított, a többit a kórház. A szakmai kép­zés kora tavasszal kezdődött, a 20 és 45 év közötti beiskolázott dolgozók munka mellett, heti 8 órában sajátították el a szaksze­rű munkavégzéshez szükséges tudnivalókat. Az elméleti oktatás tantárgyai között műtőszolgálat, sebészet, aneszteziológia, elsőse­gélynyújtás, traumatológia sze­repeltek, a gyakorlati képzés a kórház műtőiben történt. Az utol­só a sorban az elméleti szóbeli vizsga volt. Asztalos Györgyné tájékoztatása szerint mind a ti­zenhárom dolgozó sikeresen vet­te az akadályokat, így a bérlistán egy hellyel előrébb léphetnek. Pályázaton nyert pénzből vesznek szakkönyveket Szakkönyveket vásárol a Balassa János Megyei Kórház Betegápo­lásért Alapítványa és a „Méltóság­gal az út végén” Hospice Alapít­vány. A könyveket annak az ősz- szegnek egy részéből veszik, amit a szekszárdi közgyűlés Egészség- ügyi és Szociális Bizottsága által kiírt pályázaton nyertek. Az orvo­si szakkönyveken kívül ápoláseti­ka, ápoláslélektan, kommuniká­ció, ápoláskutatás, minőségfej­lesztés témakörű könyveket vásá­rolnak, amelyeket a kórházi szak­dolgozók az Orvosi Könyvtárban kölcsönözhetnek és olvashatnak. AZ OLDAL A MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST F. KOVÁTS ÉVA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. Horváth Miklós (jobbról) a keddi szóbeli műtőssegédi vizsgán is jól szerepelt, így előrébb léphet a bérlistán

Next

/
Thumbnails
Contents