Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-19 / 296. szám
FOŰTÓ: TN TO LNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 19., PÉNTEK 10 NYUGDÍJASOK HIRSAV Táncra is perdültek a Babitsos nyugdíjasok szekszárd Évadzáró Mikulás-napi ajándékozást tartottak a Babits Nyugdíjasklubban - tudtuk meg Dózsa Gyuláné klubvezetőtől. Az idősek énekkel, verssel tették ünnepélyessé az ösz- szejövetelt. Tangóharmonikát is hozott az egyik tag, Riba János, így aztán táncra perdültek a jókedvű nyugdíjasok. Az ajándékozás mellett megünnepelték azokat is, akiknek a téli időszakban van a névnapjuk, (kp) Három klub ünnepelt az éjszakába nyúló bálon bonyhád December 14-én a bonyhádi városi nyugdíjasklub meghívásának tettek eleget a bátaszéki és a decsi idősek. Mintegy százharmincán vettek részt az ünnepi rendezvényen, ahol a vendéglátók közül néhányan még Mikulásnak és krampusznak is beöltöztek. Nem maradt el a szaloncukor- és virgácsosztás sem. Ifjú Gyuláné, a decsiek vezetője elmondta, nagyon jól érezték magukat, és csak éjszaka fejeződött be a bál. (kp) Kerek évfordulósokat köszöntöttek a szedresiek szedres Tizenöt, hetven év feletti kerek évfordulós tagját ünnepelte a Szedresi Nyugdíjas Érdekszövetség - tudtuk meg Varga Ferenc elnöktől. Az ünnepeiteknek az óvodások és iskolások műsorral, saját készítésű ajándékokkal, a nyugdíjasok pedig Váradi Józsefné szavalatával, tortával, virággal, ajándékkosárral kedveskedtek. Köszöntőt Matusné Umenhoffer Ildikó iskolai tagintézmény-vezető mondott. Az idén Domokos István és Kovács Sándorné 80., Mészáros Jánosné pedig 85. születésnapját ünnepelte. (sk) mm Mészáros Jánosné A nyolcvan éves Rozner Andrást is ünnepelték gyönk Tegnap tartotta ünnepi összejövetelét a gyönki nyugdíjas klub. Gyimesi János klubvezető elmondta, a karácsony mellett megünnepelték nyolcvan esztendős tagjukat, Rozner Andrást, valamint üzenkilenc névnapos tagot - öt férfit és tizennégy hölgyet - is. A művelődési házban tortával, süteménnyel és teával köszöntötték a megjelenteket. Legközelebb az új évben találkoznak majd. (kp) @ további hírek: www.teol.hu Néha vendégük volt a falu pedagógussorsok Munkájuk nem csak az iskolában töltött időről szólt Technikában előre, érzelemben visszafelé. így jellemzi a világot Hernádi István és felesége. A Pakson élő pedagógus házaspár legszívesebben a Felső- Csámpán töltött évekre emlékezik. Akkor még megbecsülték, családtagnak tekintették a tanítót. Vida Tünde Hernádi Istvánt és feleségét, Wiedemann Klárát látva nem könnyű elhinni, hogy mindketten a nyolcvanas éveiket tapossák. István bácsi még ma is mé- hészkedik, bár rég nincs már száz család, mint a régi időkben. Akkor még a forrázóteknőbe is méz került, mert azt sem tudták, hova tegyék. Mint mondja, a méhek szorgalma lenyűgözi, zümmögésük megnyugtatja. Klári néni háztartást vezet, süt-főz, és a kiskertet is rendben tartja. Kapál, gyomlál, amit kell, pedig gerincbántalmak gyötrik. Az egészségük nem a régi, memóriájuk viszont bámulatos. És bár azt mondják, el-eltűnődnek ki lehet az, ha egy nagymama- nagypapakorú egykori tanítvány rájuk köszön, az emlékek felidézése nem okoz gondot. Nevetgélve megállapítják, hogy nem mai gyerekek már: huszonöt éve, 1983-ban mentek mindketten nyugdíjba. Klári néni óvónő volt, előbb a Vörösmarty utcai, majd az újvárosi óvodában. Az egyikben 12, másikban 13 évet töltött. István bácsi tanított a Il-es iskolában, volt a járási oktatási osztály vezetője. Legszívesebben azonban a Csámpán töltött évekre emlékeznek. - Az volt ám az igazi pedagógusélet! - mondja a tanító. Olyan volt ott, mint egy nagycsaládban, és a tanító munkája valóban nemcsak arról a néhány óráról szólt, amit az iskolában töltöttek, hanem életforma volt. - Szinte minden problémájukkal hozzánk jöttek, ha elvágták a lábukat és be kellett kötni, ha gyógyszerre volt szükségük, ha kérvényt kellett írni - mesélik. Úgy érezték, megbecsülik őket - Ez nem volt mesterkélt dolog, szívből jött mindkét oldalról - szögezi le István bácsi. A karácsony körüli időszak emlékezetes volt mindig. Majd’ Hernádiék úgy érezték, mind a gyerekek, mind a szülők becsülik őket, méghozzá szívből minden este disznótorra voltak hivatalosak. Visszautasítani nem lehetett, sértődés lett volna a vége. Hogy viszonozzák, maguk is minden évben neveltek egy hízót, István-napra levágták és meghívták a falut. Kiürítették a tantermet, ott volt a vacsora. Akkoriban osztatlan iskolában tanított Hernádi István. Egy tanteremben ültek a diákok első osztályostól nyolcadikosig. Szinte minden másodpercet be kellett osztani, olyan csend és fegyelem volt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Nem volt könnyű időszak, mégis nosztalgiával gondolnak rá, hiszen a tanítóknak nagy becsülete volt, a gyerekek úgy tekintettek rá, mint az Istenre. Ám - mint mondja a nyugdíjas tanító - a pedagógus is másképp állt a dologhoz. Példaként egy kedves történetet idéz fel. Eleinte még Paksról járt a tanyasi iskolába. Többnyire gyalog. A kiserdő sarkán állt Piroskáék Legszívesebben a Csámpán töltött évekre emlékeznek. Nemrég volt a 65. házassági évfordulójuk HERNÁDI ISTVÁN Kalocsán szerzett tanítói diplomát, felesége Wiedemann Klára Kecskeméten végzett, felsőfokú óvónőképzőben. István fiuk nyugdíjas pedagógus, egész pályája során a Bezerédj iskolában tanított. Ferenc a kömlődi szarvasmarhatelepet vezeti. Öt unokájuk van - köztük két pedagógus illetve öt dédunokájuk. István bácsi 87., Klári néni 82. évét tapossa. Szeptemberben ünnepelték 65. házassági évfordulójukat. háza. A kislány minden reggel várta, ő pedig a hátára vette, úgy vitte az iskolába. - Fiatal voltam, nem esett nehezemre, ő meg olyan örömmel készült minden nap - fogalmaz. Ha meg lóháton ment - az is gyakorta megesett - messziről meglátták a gyerekek, és már azon vitatkoztak, ki nyergelje le, ki kösse be a lovat az istállóba. Mostanra megváltozott a világ, kiveszett az emberekből a jóérzés, mondja a Hernádi házaspár. Sajnos, a gyerekek is megváltoztak, rég nincs olyan bensőséges kapcsolat pedagógus és tanítvány között, mint régen. - Olyan szertelenek - jellemzi őket Klári néni. Elárulja, hogy ő a sajátjaival nagyon szigorú volt, hogy becsületes emberek legyenek. Az óvodásaival viszont sokkal engedékenyebb. - Hiába, az apró gyerekeket mindig nagyon szerettem - mentegetőzik mosolyogva. A bogyiszlóiak maguk sütötték a friss kalácsot a vendéglátáshoz bogyiszló Tegnap tartotta hagyományos karácsonyi ünnepségét a Bogyiszlói Nyugdíjasok Érdekszövetsége. A szokásokhoz hűen most is műsorral készültek a tagok: Jézus születéséről adtak elő egy jelenetet, valamint karácsonyi verseket szavaltak. Paksi Tiborné saját szerzeményét adta elő. Boda Zoltán igazgató vezetésével a helyi általános iskola diákjai is meglepték egy kis műsorral az időseket - tájékoztatta lapunkat Miklós Istvánná, az érdekszövetség elnöke. A vendéglátáshoz, szintén a hagyományaikhoz hűen, az asszonyok maguk sütöttek, így a csütörtök délelőtt bizony a kakaóskalács körüli nagy sürgés-forgással telt el. A sütemény mellett üdítővel vendégelték meg az összegyűlt népes, közel nyolcvan embert számláló érdeklődő tábort. A karácsonyi ünnepség természetesen elképzelhetetlen ajándékok nélkül, így a szervezők egy-egy kis csomaggal is meglepték a résztvevőket. ■ É. H. Betlehemes játékkal kezdték az ünnepeket szekszárd Betlehemes játék autentikus előadásával indult a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetségének karácsonyi ünnepsége. A Szent József Katolikus Általános Iskola diákjai Észak-Erdélyben gyűjtött szálláskereső betlehemes játékot adtak elő az egybegyűltek nagy örömére. Egy verset követően pedig Dávid Kálmán, a Nyugdíjasok Tolna Megyei Érdekszövetsége elnöke, valamint Főfai Klára, a szekszárdi önkormányzat szociális irodájának vezetője köszöntötte a nyugdíjasokat. Koósz Istvánná, a városi érdekszövetség elnöke elmondta, az önkormányzattól pályázaton elnyert támogatás révén az ötven megjelent idős ember két-kétezer forintos vásárlási utalványt kapott karácsonyi ajándékként. Végül Szabó Istvánná és dr. Kolumbusz Lász- lóné, a szervezet alapítói méltatták az érdekszövetség tevékenységét, hangsúlyozva, hogy az továbbra is az alakuláskor megkezdett úton halad. ■ H. É. A dombóvári nyugdíjasok ott vannak a közéletben egyesület Karitatív, kulturális, szórakoztató- és sportprogramok teszik változatossá az életüket dombóvár Már 146 tagja van az 1993-ban alakult Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének. A tizenöt évvel ezelőtt alakult csoport eredeti neve Dombóvár Városi Nyugdíjasok Klubja volt és Somogyvári Ferencné, majd Vidóczy László vezette. Most Bakonyi Károlyné az elnök. Az egyesület több területen is ott van a dombóvári közéletben. Gyöngykoszorú nevet viselő kul- túrcsoportjuk a városi rendezvényeket teszi még hangulatosabbá, érdekesebbé. Fellépnek például a Pál-napi vígasságokon, a Civil Fesztiválon és a kakasdombi borünnepen is. Karitatív tevékenységet is vállalnak: a helyi, valamint a kaposszekcsői idősek otthonában kultúrcso- portjuk az aktuális ünnepnek megfelelő műsorral teszi színesebbé az ott élő idős emberek életét. ■ A kistérségi nyugdíjas szervezetekkel is tartják a kapcsolatot már évek óta. Évente két alkalommal egészségügyi előadás is része a programjuknak, ilyenkor a helyi kórházból hívnak előadókat. „Két kerékkel az egészségért” elnevezéssel kerékpáros túracsapat alakult az egyesületen belül. Hétvégeken 10-12 lelkes nyugdíjas pattan a kerékpárok nyergébe. Hol Gunarast, hol a horgásztavat, hol pedig a Nyerges-erdőt megcélozva kerekeznek. A város csinosításából is kiveszik a részüket. Az idén a Tanácsköztársaság téren lévő játszóteret újították fel és festették át. Igen színes az egyesületi élet ebben a szervezetben. Együtt mulatnak pótszilveszteren, farsangon, megünneplik az anyák, apák napját és évente vendégül látják tagjaikat egy halászlére a horgásztó mellett. A kistérségi nyugdíjas szervezetekkel is tartják a kapcsolatot, már évek óta az őszi Idősek Világnapján közös kulturális rendezvényre hívják őket. ■ Kazinczi Kata A hétvégeken néha tízen-tizenketten is nyeregbe pattannak c 4 ♦ l
