Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-16 / 293. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 16., KEDD KÖRKÉP Az is ludas, aki pórul jár jótanács Aki nem profi, kérjen segítséget az Eures-irodától Galambos Istvánnak is tartozik még munkáltatója az októberi bérével Vámosok fülelték le a két pálinkát feketén főző pince tulajdonosait bölcske Dunaföldvár körzeté­ben az égylk faluban tiltott pá­linkafőző-készüléket foglaltak le pár nappal ezelőtt a Szekszár­di Fővámhivatal munkatársai, tájékoztatta lapunkat dr. Papp Csanád parancsnok. A szakem­ber személyiségi jogokra hivat­kozva nem kívánta megnevez­ni, melyik településre mentek ki egy bejelentés után a vámo­sok, lapunk azonban utánajárt. Bölcskén az egyik családnál, a lakóház hátsó felében, az istál­ló melletti fáskamrában találták meg a rézkészüiéket, amelyen látszott, gazdája érti a pálinka- főzés mesterségét. ■ Hétszázezer forint büntetésre számíthatlak a szeszfőzők. A lakásban 10 liter alkoholos italt találtak, a pincében pedig 223 litert. Az érintett nem segí­tette a vámosok munkáját, sőt tagadta, hogy tiltott pálinkafő­zést végzett volna. A tényekkel, adatokkal való szembesítés után azonban elismerte, ő főzte a szeszt. A pincében egyébként 1600 liter bort is találtak, amelynek előállítására szintén nem volt engedélye a férfinak. A kiszabható bírság akár a 700 ezer forintot is elérheti, mondta a parancsnok. A pénzügyőrök a faluban egy másik háznál is kutakodtak, ahová szintén feljelentés miatt mentek. Itt 46,8 liter feketén fő­zött pálinkát találtak. A két kö­zépkorú férfi egyébként egy­másnak pinceszomszédjai. Az ügyben a felderítésben közre­működő pénzügyőri nyomozó- hivatal büntetőeljárást is indí­tott. ■ M. I. Képünk illusztráció Csak Tolna megyében leg­alább száz ember járt pó­rul külföldi munkaválla­lással idén. Számtalan buktató eló're kiszűrhető. A minimum, ha valaki nagy útra indul, hogy leellenőrzi a közvetítőt. Rácz Tibor A nyugati fizetések - az itthoni jobb esetben százezer forint kö­rüli nettó átlagbér tükrében - nagyon csábítóak hazánkfiai számára. Évente több ezren szánják rá magukat arra, hogy otthonuktól távol próbáljanak szerencsét. Hollandia: paradicsomszedés. Németország: húscsontozás. Spanyolország: narancsszedés. Csak néhány eset, amely egy át­lagos tájékozottságú embernek először eszébe jut a külföldön munkát vállaló magyarok átve­réséről. Csak lapunk hasábjain tíz esetről számoltunk be, amely során legalább százan pórul jár­tak. Minden kockázatot nem le­het kiszűrni, de bizonyos óvin­tézkedéseket érdemes megten­ni. Nyelvtudás nélkül, például, nem érdemes útnak indulni, mert probléma esetén nehéz ér­vényesíteni jogainkat azokkal szemben, akik meg akarnak ká­rosítani. Érdemes jobban utána­nézni annak a cégnek, amelyik idegen nyelv ismerete nélkül is végezhető munkát hirdet. Az Ál­lami Foglalkoztatási Szolgálat honlapját ( www.afsz.hu ) végig­böngészve megtudhatjuk, a köz­vetítő rajta van-e a munkaügyi központ feketelistáján. Ugyanez igaz a hirdetésekben megjelenő csábító ajánlatokra is.- Regisztrált közvetítő nem kérhet díjat a munkavállalótól. Ha ezt teszi, azt fenntartással kell 5 kezelni. Amelyik cég nincs re- J gisztrálva, azzal szóba sem kell £ állni - állítják a szakemberek. Célszerű tisztázni, kell-e munka- vállalási engedély az adott or­szágban, ha igen, kinek a felada­ta ennek a beszerzése? Amennyi­ben nem kell, szükség van-e re­gisztrációra? Van-e a fenti eljárá­soknak olyan költsége, amelyet a munkavállalónak kell megfizet­nie, ha igen, mekkora ez az ösz- szeg? Mik a főbb adó- és társada­lombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az? Mik a megélhetési költségek? Ez mind tisztázható, ha a munka- vállaló felkeresi az Eures-irodát, és tanácsot kér. Az útlevelet, lakcímkártyát, személyi igazolványt soha nem szabad átadni a közvetítőnek, legfeljebb azok fénymásolatait. Nagyon sokan beleesnek abba a hibába is, hogy nem visznek ki magukkal elegendő pénzt, így probléma esetén hazautazásuk is szinte megoldhatatlan. Min­den óvintézkedés ellenére is pó­ruljárhat a külföldi munkaválla­ló. Gyakran ugyanis a magyar a magyarnak farkasa. A kárvallot­tak szóhasználatával élve, lehúz­zák a másikat hazánkfiai. Persze, minden eset egy kicsit egyedi is, mégis hasonlóak. Ga­lambos István, egy szekszárdi fi­atalember, például, épületek kül­ső szigetelésére szerződött, Né­metországba. Egy magyar vállal­kozóval Frankfurt környékén dolgoztak. A munka kezdetén minden tisztának látszott, a szerződés és, persze, az ígéretek is. Több, mint ezerkétszáz euró havonta, ez átszámolva közel 300 ezer forint, plusz az itthoni számlájára a hatvanezer forint körüli minimálbér. Ez majdnem négyszázezer forint, amit Tolna Szeretnénk, ha tanulnának a mi történetünkből megyében négy hónap alatt is nehezen keres meg az ember. Kecsegtető jövőképet ad az em­bernek, megcsillantja a re­ményt. Ám a fény lassan elhalvá­nyul, majd jön az idegek borzo­lása. A majd utalok, ha utal a né­met főnök, és hasonló ígéretek. Ezt követi némi alamizsna, és ha szerencséje van, kap annyit, hogy haza tudjon jönni. Mint István elmondta, eredeti­leg abban maradtak főnökével, hogy az első utat oda, és az utol­sót haza a cég fizeti. Ő és kollé­gája, az izményi Jakus Sándor néhány munkatárssal együtt, összesen kilencen Meintalban, egy Frankfurt közeli kisváros­ban laktak, onnan jártak be a nagyvárosba dolgozni. Sándor elmondása szerint óranyilván­tartást kellett vezetniük, napon­ta kilenc órát, néha többet dol­goztak, főnökük mégis teljesít­ményben fizette őket. Októberi jussát még mindig nem kapta kézhez. - Még 18 napom van benn, ha az alapján számítom, hogy előtte 1100 eurót kaptam 22 napra, akkor számításaim szerint 830 euróval tartoznak, és, persze, hozzájön még az itt­honi minimálbér. Kérdés, lesz - e ebből valami - mondta. A jogos kérdést szerettük volna feltenni annak a vállalkozónak is, aki a munkát adta nekik, ám sajnos máig nem sikerült elérnünk. Az interneten és a pénztáraknál lehet érdeklődni indul-e a vonat Bátaszék és Sárbogárd, vala­mint Dombóvár és Bátaszék kö­zött közlekedtek a vonatok teg­nap Tolna megyében. Budapest­re és Pécsre már bajosabb volt eljutni, az intercityk ugyanis nem közlekedtek. Aki Pécsre in­dult, helyi személyvonatokkal Dombóvárig juthatott el, aki a fővárosba, az pedig Sárbogár- dig. Ha kifogott egy személyvo­natot, ahol mozdony és személy­zet is volt az indításhoz, akkor is Kelenföld volt a végállomás, mert a Déli pályaudvar egész nap nem fogadott és nem indí­tott járatokat. Dombóvárról Ka­posvárra nem ment vonat, a | Pécs-Pusztaszabolcs járat Dom­bóváron át közlekedett. Kavalecz Imre, a MÁV szóvi­vője az elkövetkező napokkal kapcsolatban sem tudott sokkal biztatóbb információkkal szol­gálni. Mint elmondta, ma, és a következő napokon is csak ott in­dítanak járatokat, ahol munkába áBnak a vasúti dolgozók. Hogy ez pontosan hol történik meg, ar­ról nincsenek információik. Az utasoknak azt ajánlja, hogy ér­deklődjenek a pénztárnál, mert a helyzet percről percre változ­hat. Az internetet is érdemes fel­keresni, a www.mav-start.hu honlapon folyamatosan frissítik a sztrájk miatti forgalomváltozá­sokról szóló tájékoztatót. A megyeszékhely vasútállo­másán tegnap csak azok - fő­ként diákok - vártak vonatra, akik a közeli településeken él­nek. Dombóváron sem volt más a helyzet, itt is zömében a bejá­ró diákok jelentették az utasfor­galmat. ■ Már a sztrájk sem ront jelentősen a megyei vasúti közlekedésen. Szomorú, de tény, hogy a sztrájk nem sok változást hozott a Tolna megyei vasúti közleke­désben. Az új menetrend szerint ugyanis megszűnik az igen nép­szerű Baja-Bátaszék-Budapest közvetlen gyorsvonat. Ugyan­csak nem lesz Budapest- Dombóvár-Pécs között közvetlen összeköttetés. Az utasok csatla­kozhatnak a fenti vonalakon já­ró intercitykhez, ám ez például a Baja-Budapest vonalon plusz 52 percet jelent az utasoknak vá­rakozással, átszállással. ■ V. M. r T. S. Csaba László akadémikus a Szalonban Jövőre módosul a végrendeletek nyilvántartása biztonság Kisebb az esélye, hogy elkeveredik az elhunyt írásban rögzített utolsó akarata szekszárd Prof. dr. Csaba László akadémikus, közgazdász, a Kö­zép-európai Egyetem tanára lesz a szekszárdi Vállalkozói Szalon 10. jubileumi éve záró rendezvé­nyének a vendége. A professzor december 18-án, 18 órától Szek- szárdon, a Mészáros Borházban tart előadást A nemzetközi pénz­ügyi válság és hatása Magyaror­szágra címmel. A nagy érdeklő­désre mi sem jellemzőbb, mint hogy már eddig nyolcvanan jelez­ték részvételüket, mondta el la­punknak Illés Tamás, a Szalon ve­zetője. A hagyományoknak meg­felelően az előadást kötetlen be­szélgetés, majd vacsora követi. Jö­vőre folytatódik a szekszárdi Sza­lon klubestjeinek sorozata. ■ 1.1. Jövő januártól a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) minden végrendelet be­kerülhet, így kisebb az esélye hogy elkeveredik az elhunyt írásban rögzített akarata. A ma­gyar közjegyzői kamara rend­szerébe eddig a szakember csak a nála letett végrendeletek ada­tait volt köteles bevinni. Az igaz­ságügyi tárca tervezete alapján 2009-től önkéntes alapon a bíró­ság, valamint külföldön magyar külképviseleti hatóság előtt tett végintézkedések adatai is beke­rülnek a VONY-ba, emellett sze­repelhetnek az ügyvédnél tettek is. Ennek jelentősége abban rej­lik, hogy így könnyen kiderül a hagyatéki eljárás során, gondos­kodott-e vagyontárgyainak sor­sáról az elhunyt - mondta dr. Perczel Rita, a Pécsi Közjegyzői Kamara elnöke. A rendszerben a végrendelet tartalma nem, csak néhány adat szerepel, például az, hol tette le az elhunyt. Hasonló központi nyilvántar­Szigorú feltételek vonatkoznak a végakaratra A VÉGRENDELKEZŐNEK három lehetősége van: vagy közjegy­ző, vagy ügyvéd, vagy maga készíti el az iratot. Mivel en­nek szigorú feltételeknek kell megfelelnie, akár egy hibától is érvénytelen lehet a doku­mentum. Ilyen egyebek mel­lett, hogy az ügyvéd által ké­szített végakarat aláírásakor két a végrendeletben nem érin­tett tanú legyen jelen (egyik le­het maga a jogi képviselő is). Azt is érdemes tudni, hogy több különböző ingó, vagy in­gatlan vagyonról külön-külön is lehet rendelkezni, azonban általános végrendeletek közül, mindig a legutolsót veszik fi­gyelembe. Az elkészítéskor azt is át kell gondolni, hogy ez egy olyan dokumentum, amelyet később már nem lehet se ma­gyarázni, se korrigálni. tási rendszert az ügyvédi kama­ra is működtet. A nyilvántartás- bavétel lehetőségét mindig fel­ajánljuk az ügyfélnek - mondta dr. Sándor Attila, szekszárdi ügyvéd. A végakarat érvényesí­tése érdekében érdemes gondos­kodni a megtalálhatóságáról, hi­szen ha az nem kerül elő, a tör­vényes öröklési rend lép életbe. Ha pedig későn kerül elő, akkor csak úgy van mód az érvényesí­tésére, ha az eredeti állapot egy része még visszaállítható. A va­gyon örökítésénél nincsen kor­látlan lehetősége a rendelkező­nek, hiszen a törvényes örökö­sök a nekik járó köteles részt mindenképpen megkaphatják. ■ Hargitai É. dr. Sándor Attila ügyvéd

Next

/
Thumbnails
Contents