Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-12-14 / 50. szám

2008. DECEMBER 14., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Ünnepi ajándék Madridból a görög Megnyílt a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállítása Kevesen tudják, de a Szépművészetiben látható a világ második legnagyobb El Greco-gyűjteménye. Most a festő leghíresebb alkotása is megérkezett. Könyvpiaci ügyeskedések: megtévesztő nevek a borítókon Ma már annak is érdemes gya­nakodnia, aki karácsonyra könyvvel kívánja meglepni sze­retteit. Némely kötet nem azt tar­talmazza, mint amit első ráné­zésre kínál. Ilyenek például az utóbbi hónapokban a Robert Ludlumhoz kötött kémtörténe­tek: a világhírű szerző neve csak­nem a borító felét foglalja el, alat­ta pedig alig tűnik fel a sokkal ki­sebb és vékonyabb betűtípussal szedett Eric van Lustbader név. Ez alapján még a figyelmesebb olvasó is azt hihetné, hogy Ludlum és Lustbader közös mű­véről van szó. A könyv belső lap­ján olvasható angol nyelvű szö­vegből kiderül, hogy a könyv iga­zi szerzője Eric van Lustbader, aki Ludlum stílusában írta meg művét. Varga Mónika, a kötete­ket kiadó I. P.C. Könyvek Kft. fe­lelős szerkesztője semmilyen problémát nem lát abban, hogy- a 2001-ben már elhunyt - Ludlum neve szerzőként van fel­tüntetve egy olyan kiadványon, amihez semmi köze. „A szerző életében hozzájárult ehhez - mondta. - Ezek a könyvek Ame­rikában is úgy jelentek meg, hogy a világhírű író neve hang­súlyosan szerepelt a borítón. Emiatt még eddig egyetlen olva­só sem panaszkodott nálunk.” Nem ez az egyetlen félreérthe­tő borítóval megjelentetett kötet a könyvpiacon. Aki például ked­veli Ken Follett műveit, nem árt, ha vásárlás előtt bele is lapoz a kiszemelt példányba. Több olyan regény is van mostanság forgalomban, amelyre a cím fö­lé csupán a Follett nevet nyom­tatták, ám a szerző valójában lames Follett. Abból is lehet galiba, ha egy valóban neves szerző tollából új könyv jelenik meg a piacon. Elő­fordul, hogy szó sincs újdonság­ról, csupán egy régebbi kiad­ványnak adott új címet a kiadó. Zentai Péter László, a Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Or­szágos Egyesületének elnöke szerint az ilyen esetekben köte­lező feltüntetni a korábbi megje­lentetés tényét, ám olykor a ki­adók erről „elfeledkeznek”. „Ha az olvasó úgy érzi, becsapták, forduljon a fogyasztóvédelemhez- jelentette ki. - Ma bárki meg­jelentethet könyvet, s az esetek egy kis hányadában előfordul­hat, hogy a kötet megtévesztő in­formációkat tartalmaz.” ■ D. T. A héten felröppent a hír: elmarad az El Greco- kiállítás, mert a havazás­ban elakadt a legfonto­sabb festményt, az Evan­gélista Szent Jánost szál­lító kamion. Az égiek ke­gyesek voltak: a kép idő­ben megérkezett. Hegedűs V. Rita „Ennél szebb karácsonyi ajándé­kot el sem tudok képzelni” - mondta Bán László, a Szépművé­szeti Múzeum főigazgatója, aki e szavakkal nyitotta meg az El Greco-kamarakiállítást. Ezzel utalt az Evangélista Szent János című festményre, amit a spa­nyolországi Prado Múzeum köl­csönzött hazánknak. „Komoly veszteség ez a spanyol főváros­nak, hiszen a legértékesebb ké­püktől kellett megválniuk” - tet­te hozzá a főigazgató. A főhelyen az Evangélista Szent lános című festmény mel­lett a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő Szent Andrást, valamint Szent Jakabot ábrázoló képek láthatók, így szemléltetve El Greco apostoláb­rázolásait. A kölcsönzött alkotás ikonográfiája alapján alkalmas arra is, hogy a másik két fest­ménnyel együtt megidézze a mester középső és kései korsza­kában festett apostolsorozatait. A kép kalandos úton ért el hozzánk. A protokoll szerint a Szépművészeti egy műtárgy- szállítással foglalkozó céget bí­zott meg a transzporttal, akik a kamionos szállítás mellett dön­töttek. „A festmény értéke miatt - hétmilliárd forint a biztosítási értéke - az akció titokban zaj­lott, nem tudtunk a részletekről semmit” - meséli Lévay Zoltán, a Szépművészeti kommuniká­ciós osztályvezető-helyettese. A spanyol festészet egyik leg­jelentősebb alakja a görög származású Domenikos Theo- tokopoulos, akit már itáliai tartózkodása idején csak „a Görög” néven (II Greco), majd a később spanyol névelő­vel kiegészítve, El Greco elne­vezéssel jegyeztek fel kortársai. 1541-ben Krétán született, és pályája kezdetén bizánci ikon­festészeti stílusban kezdett fes­„Arról kaptunk hírt, hogy az idő­járás miatt később fog megér­kezni a mű. Végül csütörtök dél­után szállították le, így időben meg tudtuk nyitni a kiállítást.” A műkincsszállítás szabályai szerint a festményt egy úgyneve­zett kurír kíséri el, aki a bizton­ságos átadásért felel. leien eset­ben ő a Prado spanyol gyűjtemé­nyének vezetője, Letícia Ruiz Gomez. „Spanyolország után itt van a világon a második legna­gyobb El Greco-gyűjtemény, ezért örülök, hogy itt lehetek” - mondta el a művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum még 2006-ban egy sorozatot in­tem. Korai alkotásai közül csupán néhányat ismerünk, de a kréta-bizánci ikonfesté­szet hatása El Greco festészeté­ben élete végéig jelen volt A mester 1567-ben települt át Velencébe, ahol néhány évig Tiziano műhelyében tanult. A velencei kortársak közül - Tiziano mellett - a velencei Cinquecento mesterei hatottak az ifjú krétaira, aki aztán dított el, amelynek keretében a világ rangos múzeumaiból válo­gatva mutatott be nálunk még nem látott mesterműveket. A Gé­niuszok és remekművek kiállí­tássorozat célja, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítés­ből ismertessen meg a nagykö­zönséggel. A Jézus nyomában cí­mű El Greco-kiálh'tás ennek a so­rozatnak a folytatása, bemutatja az alkotó festészetének gyöke­reit, példaképeit a késő bizánci, krétai és velencei festmények ál­tal. Ezért a mintegy negyvenda­rabos installációból mindössze hat képet festett a görög szárma­zású mester. 1570 őszén Rómában telepe­dett le, ahol különösen Mi­chelangelo művészete nyűgözte le. El Greco valószínűleg egy rö­vid időre Rómából visszatért Velencébe, majd dokumentu­mok szerint 1577-től 1614 tava* szán bekövetkezett haláláig Spanyolországban élt A mű­vészt halála után elfeledték, csak a 19. században fedezték fel újra az impresszionisták Heath Ledgert is jelölték a Golden Globe-ra posztumusz Golden Globe- jelölést kapott a januárban elhunyt Heath Ledger az utolsó Batman-film, A sötét lovag Joker szerepéért. A 28 évesen gyógyszer-túl­adagolásban meghalt szí­nészt a legjobb férfi mellék­szerepre jelölte a hollywoo­di külföldi újságírók szövet­sége (HFPA). Elfogadták az előadó- művészeti törvényt az országgyűlés elfogadta az előadó-művészeti tör­vényt, amely szabályozza a színházak, zenekarok, együttesek költségvetési tá­mogatását, és tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó munkajogi szabályokat. A törvény 2009. március 1-jén lép hatályba. Guillermo del Toro nem forgat Mexikóban nem érzi magát biztonság­ban, ezért nem forgat többé Mexikóban a Pokolfaj zat rendezője, Guillermo del Toro. A filmes családja több életveszélyes fenyegetést kapott. Del Toro jelenleg Új- Zélandon él, ahol A hobbit című fantasyt készíti elő. Eszenyi Enikő a Vígszínház élén döntött a fővárosi önkor­mányzat kulturális bizott­sága: a Vígszínházát Eszenyi Enikő, a Tháliát Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügy­vezető igazgatója irányítja jövő évtől. Az Operettszín­ház élén Kerényi Miklós Gábor marad. Eszenyi Enikő lett a direktor El Grecót halála után elfeledték, az impresszionisták fedezték fel újra Esetleg: amikor a kép önmagát festi kiállítás Kéri Katinka és Téglássy Anna közös műteremben dolgozik Az óceán mély moraja Mariza szép hangjában Kettős kiállítás látható január 8-ig a budapesti Mitra Étterem és Kávéházban, a tárlaton két fi­atal alkotó, Kéri Katinka és Téglássy Anna mutatkozik be új munkáival. A kiállítás címe: Esetleg. A Pécsi Tudományegye­tem Művészeti Karának negyed­éves hallgatója, Kéri Katinka szerint a címválasztás arra utal, hogy előfordul alkotás közben, amikor a kép elkezdi önmagát alakítani, vagyis hiába tervezi el előre az alkotás témáját, például egy odafröccsenő festékpöttytől új jelentéseket kap a kép. „Ezt az esetlegességet mutatjuk meg.” Kéri Katinka elmondta, a kiál­lítás közös útkeresésük egyik ál­lomása. „Teljesen másképp alko­Téglássy Anna sokszor merít a Street art stílusjegyeiből tunk, csak a műtermünk a kö­zös. Anna fest figurális és abszt­rakt műveket, műveihez sokszor a street art formajegyeit használ­ja fel” - meséli. Kéri Katinka fő­ként figurális képeket készít, je­lenleg például Margit nénit fes­ti, aki 90 éves. Jó, ha a művészet társadalmi problémákra reagál. Például megrázónak találom, ahogy a mai világ kilöki magá­ból az öregeket, nem tartja őket a társadalom hasznos tagjának. Pedig sok erőt lehet meríteni böl­csességükből.” Szerinte a jó kép előtt senki nem érzi egyedül magát. A kép rávezeti szemlélőjét arra a közös pontra, amelyből még egy laikus látogató is el tud indulni. ■ Fadót, vagyis a „sors” zenéjét hozza el ma este a Művészetek Palotája színpadára Mariza, a tradicionális portugál műfaj legnagyobb világsztárja, akit 35 évesen már a fado is­tennőjének tartott Amá­lia Rodrigues örökösének tartanak hazájában. A portugál-mozambi- ki szülők gyermeke­ként Afrikában szü­letett Mariza gyöke­rei ugyanott van­nak, ahol a fado is született: gyermek­korát a lisszaboni városrészben, Mourariában töltötte. Első le­meze hat éve jelent meg, amel­lyel óriási sikert ért el. Uj leme­zén, a Terra (Föld) című koron­gon is a hagyományos fado szólal meg, ám a dzsessz, a flamenco és a karibi zenék elemei is meg­bújnak Mariza éneke és a gitár hangja mögött. Higgyük azt: a melankoli­kus dalokban a kocsmák zaját, az óceán mo­raját, és a macska­kövek kopogá- ít is meg­halljuk ma este. ■ Mariza már első lemezével világsztár lett i i ?

Next

/
Thumbnails
Contents