Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-12-14 / 50. szám
2 TOLN Á B A N, KÖZELRŐL ________2008. DECEMBER 14., VASÁRNAP 8— iI —I iW Tévhitek élnek a fiatalokban konferencia Ha akarunk, ha nem, bizony reggeltől estig kommunikálunk Dr. Horváth Béla: Két ember párbeszéde mindig lélektani játszma f I*. PATRIK Fergetegparty, bármi áron beindult a szalagtűző-nagy- üzem. Ez idő tájt a lányos házaknál főhet legjobban a családfenntartó feje, náluk ugyanis a szalagtűző annyi kiadással jár, hogy abból vígan vásárolhatnának ajándékokat az egész családnak karácsonyra. a lányok ilyenkor megpróbálnak úgy kinézni, hogy a szalagtűzős képeket bátran mutogathassák, s a szülők is méltán lehessenek büszkék a gyermekükre. Ehhez persze kell bérelni vagy venni mindenféle báli ruhát és cipőt, emellett a fodrász, kozmetikus, esetleg a mű- körmös szolgáltatásaiért is mélyen a zsebbe kell nyúlni. A fiúk szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen nekik egy öltöny és egy kisebb hajigazítás megteszi. a szalagtűző bál minden diáknak a legnagyobb iskolai események közé tartozik. Ezzel persze az oktatási intézmények is így vannak. Néha azonban a visszájára fordul a dolog. „Legyen a miénk a legjobb, körözzük le a másik középiskolát, mi olyat rendezünk, amilyet a világ még nem látott”. Sőt, létezik országos szalagtűző verseny is, a legjobb videókkal nevezhetnek az iskolák. Ez mind szép és jó, csakhogy ezekben a szűkös időkben alaposan megcsappanják a családi kasszát. a sok csillogás, ragyogás eltereli a figyelmet arról, hogy valójában a diákokról szól ez az esemény. Arról, hogy a középiskolás odaért az élet kapujába, karnyújtásnyira van az egyetemtől, főiskolától, vagy éppen a munkától. Egy olyan este, amikor lehet, hogy utoljára tudnak önfeledten együtt szórakozni az osztálytársakkal, átélni, átérezni az együtt töltött évek élményeit és jelentőségét. a szalagtűző lényegében erről szól. Vagyis hogy erről kellene szólnia. A beszéd az emberek közti kommunikációnak csak harminc százaléka, de a többit is meg lehet tanulni. A szekszárdi főiskolai karon jövő ősztől önkormányzati kommunikáció és szóvivő szak is indul. Ihárosi Ibolya Ezerszínű kommunikáció, avagy a kommunikáció ezer színe mottóval tartott konferenciát nemrégiben a PTE Illyés Gyula Főiskola Kara Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézete. Ennek ürügyén kérdeztük dr. Horváth Béla egyetemi tanárt, az intézet vezetőjét, az egyetem rektorhelyettesét.- Minek tulajdonítja hogy a kommunikáció szak ennyire népszerű?- Valóban igen divatos, a három legnépszerűbb szak egyike. Kommunikáció-kutatás már Magyarországon is a hetvenes, nyolcvanas évek, -oktatás pedig a kilencvenes évek óta van. Mégis némiképp misztifikált, hogy mit is értünk kommunikáció alatt. A konferenciának éppen az volt a célja, hogy a saját hallgatóknak és az érdeklődőknek megmutassuk, a kommunikáción nem csak a nyomtatott f és elektronikus újságírás érten- I dő. Tapasztalataink szerint a hallgatóink nagy része azért jön erre a szakra, mert újságíró akar lenni, a médiában akar dolgozni. Úgy vélik, hogy a médiában nagyvonalúság, jó kereset, kötetlen munkaidő várja őket.- Néhány igazi sztárriporterre, meg a kereskedelmi média pár arcára ez részben igaz lehet...- A fiatalok karriert szeretnének befutni, s ennek a lehetőségét látják a szélesen értelmezett sajtóban. A mi tapasztalataink szerint, mivel még csak négyéves a szak Szekszárdon, a helyi televízióknál, rádióknál még van felvevőpiac, de ez előbb-utóbb nyilván telítődik.- Éppen mert ennyi a rádió, tv, újság, egyre több cég alkalmaz legalább kapcsolt munkakörben sajtost.- Mi is tágítani szeretnénk a képzést, ezért két új szak is indul jövő ősztől, az egyik az ön- kormányzati kommunikáció. Nem fóltétlen a helyi politikusokra, képviselőkre gondolok, akiknek persze szintén hasznos lenne a kommunikációs képzés. Egyfajta megközelítésben a kommunikáció a megjelenés, a megszólalás művészete és egyben praktikuma. Utóbbi megtanulható. Mi inkább a hivatalokat szeretnénk megtanítani kommunikálni. Mivel emberekkel foglalkoznak, nem mindegy, hogy van-e empátiájuk, tudnak-e szóban, írásban fogalmazni. A másik új szakunk a jövendő szóvivőket várja. A jó szóvivőnek nyilván ismernie kell az adott céget, másrészt jó kommunikátornak kell lennie. A szóvivőnek a kellemetlent is el kell tudni adni, meg kell tudni magyarázni. A nagy cégek hivatásos szóvivői sem mindig látszanak jól képzett kommunikátornak. Azt látjuk nap mint nap, hogy még a cégükre nézve kedvező, jó híreket sem tudják becsomagolni.- Miről volt még szó a konferencián?- A politikai kommunikáció nálunk még kevésbé ismert, új és izgalmas terület. Érdekes előadás hangzott el a szexuális kommunikációról is. Azt szoktuk mondani, hogy minden pillanatunkban, egész testünkkel kommunikálunk. Az ember nem csak társadalmi, hanem biológiai, szexuális lény is. Közismert, hogy például a nők hajzatának szexuális szimbolikus szerepe van. A média vitatott jelensége, hogy szexuális szimbólumokat kapcsolnak a tárgyakhoz. Ma már a női testtel nem csak a kozmetikumokat, hanem autókat is reklámoznak. Ez persze figyelmet kelt, vonzó is, mert tudjuk, hogy a férfi vásárlók figyelme nem csak az autóra, hanem a hölgyekre is kiterjed. Arról is szó esett, hogy vannak a médiának árnyoldalai is. Ilyen például a cenzúra, amely egyúttal kényes kérdés is. Létezik öncenzúra, és itt nem csak arról van szó, hogy az újságíró mennyire gyáva vagy bátor. Sokféle megfontolás beleszólhat, ha azt kell eldönteni, hogy az újságíró mit ír le, mit mond el rádióban, televízióban. Ezt befolyásolja például az ízlése.- Vagy a műveltsége.- Leírok-e valamit, ha a lapom érdeke, a példányszám növelése azt kívánná, amikor ízlésem tiltakozik a szenzációhajhász téma vagy stílus ellen. Ilyen dilemmák nem csak a bulvársajtóban, hanem a politikai újságírásban is felmerülnek. Mint tudjuk, a lapkiadás üzlet, mégpedig nagyon jó üzlet. A laptulajdonosoknak az az érdekük, hogy nőjön a lap, vagy a műsor eladottsága. Egyre több a reklám, egyre nagyobb felületet kell eladni. Nap mint nap újabb szenzációt, érdekességet kell benyomni az újságba, a műsorba.- Az a baj, ha minden hír szenzáció, akkor már semmi se az. Egyre följebb megy az olvasó, a néző, a hallgató ingerküszöbe...- Persze, de a versenyből nem lehet kiszállni. Nagyon érdekes volt, hogy éppen a fiataloknak szóló tévében, amikor a színes technika elért egy bizonyos ingerküszöböt, visszatértek a fekete-fehérre. Újra és újra megjelenik a retro divatja.- Mit lehet a kommunikációból megtanítani?- Két ember párbeszéde mindig lélektani játszma, civilben, tárgyaláson, tanár-diák kapcsolatban. Sokan azt hiszik, ha megtanultam írni, olvasni, a kommunikáció már nem gond, pedig meg kell és meg lehet tanulni a nonverbális kommunikációt is. Ennek az aránya a kommunikációs folyamatban 70 százalék és csak 30 százalék a verbáüs. Mindennel kommunikálunk, a szemünkkel, az arcunkkal, a szánkkal, a kezünkkel, a fejünkkel, a testtartásunkkal. Állandóan kommunikálunk, és ezek rendszere jól leírható, tehát megtanulható.- És hol lehet továbbtanulni?- A Pécsi Tudományegyetemen úgy alakítottuk ki a mesterképzéseket, hogy széles a bemenetele. Az alapszakot elvégzett mehet kommunikációs vagy a közgazdaságtudományi karon többféle marketing mesterképzésre vagy a bölcsészkarra, ha megvan a megfelelő kreditje. Éppen mert maga az alapképzés sokirányú, sokféle lehetőséget ad az elhelyezkedésre és továbbtanulásra is. Többen átvették tegnap az ösztöndíjat találkozó Ú] helyszínen tartották, ahol a diákok otthonosabban mozognak Dezsőt bizony leszúrták a Szent István-házban Jó szülőnek és képviselőnek lenni Bátaszéken Mészáros Vilmosné szerint. A képviselő negyvennégy főiskolás és egyetemista nevét olvasta fel szombaton a fiatalok karácsonyi találkozóján, azokét akik elnyerték a Bursa Hungarica ösztöndíjat. Közülük voltak, akik a helyszínen át is vették azt. Ezt a találkozót egyébként évek óta megrendezi a város vezetése, idén a helyszín volt más: a Santana Rock Café, ahol a diákok valószínűleg otthonosabban mozognak, mint a polgármesteri hivatalban vagy a művelődési házban. Bognár Jenő polgármester elmondta, a képviselő-testületben soha fel sem merült, hogy ne kellene támogatni a város fiataljait, legutóbbi döntésük értelmében ebben a tanévben kétmillió forinttal járulnak hozzá a nyertes pályázók tanulmányainak költségeihez. A városvezető arról is beszélt, hogy jó volna, ha mind többen térnének vissza dolgozni Bátaszékre. A város ifjai közül néhányan a találkozón is megcsillogtatták tehetségüket. A színjátszók dalcsokorral, az iskolások versekkel készültek az alkalomra. Meglepetésként pedig Rózsa Zsuzsanna, a bajai Jelky András Szakközépiskola diákjának a Rotschild Klára Ruhatervező versenyen különdíjat nyert munkáit csodálhatták meg az ünnepeltek. ■ Budavári K. A színjátszók karácsonyi és nem karácsonyi, de népszerű dalokat énekeltek Hiába na, igaz a mondás: a művészeket és a sertéseket haláluk után értékelik. A fenti megállapítást Cseh Gábor festő tette a szekszárdi német egyesület hagyományos disznóvágásán, szombaton a Szent István-házban. A száznegyven küós disznó, akit dr. Józan-Jilling Mihály, az egyesület vezetője Dezsőnek keresztelt, nemes célért adta életét, hiszen sauresként, orjaleves- ként, káposztába tekerve, pecsenyének sütve és bélbe töltve került végül az asztalra. Ilyenkor, év végén, baráti vacsorára gyűlnek össze a német nemzetiségi egyesület, a városi és a német kisebbségi önkormányzat tagjai és mindazok, akik a Pünkösdi Fesztivál szervezésében és lebonyolításában segédkeztek. A munka persze reggel kezdődött és nemcsak dr. Heinek Ottó, az országos német önkormányzat elnöke vette ki a részét, de dr. Braun Márton országgyűlési képviselő és Horváth István, Szekszárd polgármestere is. Az első bátorságcsináló pálinkákat az ötesztendős Rácz Gábor szolgálta fel, és hogy feladatát jól végezte, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Dezső érkezése után két perccel már a teknőben alud- ta örök álmát. Igaz, ebben a vendégként érkező kakasdi Eisensehr Ferencnek bölléri minőségében nem kevés szerepe volt. ■ B. K. i
