Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-11-30 / 48. szám

2008. NOVEMBER 30., VASARNAP INTERJÚ 7 közbiztonság Nem megoldás, hogy olyan helyeken is rendőri jelenlétet várnak el, ahol egészen másképp lehetne megoldani a biztonságot - mondja Bencze József rendőrfőkapitány GONDOKRA NEM MEGOLDÁS A GUMIBOT Közel van a megoldáshoz a rendőrség a kiskun- lacházi gyilkosság ügyé­ben, ám türelmet kér Bencze József országos rendőrfőkapitány. Gyükeri Mercédesz -Vég Márton- Rendőrök is demonstráltak a lapunk megjelenése előtti na­pon a közszféra többi képvise­lőjével együtt 13. havi fizetésük elvétele miatt. Ön is velük tart?- Igen, de én a biztosításért fe­lelek.- Az állományon belül mekko­ra összeget jelent a 13. fizetés?- Tíz-tizenegy milliárd forint­ról van szó.- Min próbálnak spórolni még? A rendőrautók lízingelése pél­dául megoldott kérdés?- Bízom benne, hogy meg tud­juk oldani, de máshol is lehet ta­karékoskodni. Nézzük például azokat a vagyonelemeket, ame­lyek a határőrséggel való integrá­cióval a rendőrség kezelésébe ke­rültek: őrobjektumok, valahol egy erdő közepén, amelyek inkább csak púpot jelentenek a hátun­kon. És nem lehet csak az állam­tól várni a pénzt: 170-180 pályá­zatban érdekelt a rendőrség.- Elbocsátásokra számíthatnak a kollégák?- Nem, fontos, hogy a rendőr­ség állománya stabilizálódjon. így is kevesebben leszünk 45 ezer­nél. Átszervezésre van szükség.- Sokszor hangzik el vidéken, hogy túl kevés a rendőr.- Vidéken mindenki rendőrért, rendőrőrsért kiált. Én megértem ezt, de a rendszerváltás óta min­denki a biztonságon próbált spó­rolni. Ma nincs kevesebb rendőr, sőt, bővültek is a lehetőségeink, de át kellene tekinteni a biztonság kérdését, és ha kell, a rendészeti- társadalmi munkamegosztást új­ra kell gondolni és „gombolni”. Egyetlen hatóság sem tud úgy el­lenőrzést tartani, hogy ne menne vele rendőr. Egy munkaügyi ak­cióhoz minimum négy-öt, de akár 40-50 rendőrt kérnek. Fontosabb feladatról vagy területről kell hogy elvonjunk kollégákat.- Mikor várható az átalakítás?- Struktúraváltásra most biz­tosan nem lesz lehetőség. Volt egy pillanat, a Határőrség és a Rend­őrség egy évvel ezelőtti integrá­ciójakor, csak akkor erősebb volt a politikai konszenzusban az az igény, hogy maradjon minden változatlanul, ne nézzük meg, szükség van-e a megyei rendszer­re, a 154 kapitányságra, a 30 ha­tárrendészeti kirendeltségre, a 254 őrsre. Nem lehet megspórol­ni az átalakítást, amikor azt lát­juk, hogy városőrségeket hoznak létre, például Miskolcon.- Ez jó megoldás?- Annak a vállalkozónak min­denesetre, akinek az önkormány­zat fizet, miközben az őröknek nincs több jogosultságuk, mint bármely más állampolgárnak.- A rendőrség presztízsére mégis árnyékot vet, hogy olyan feladatra hoznak létre szerve­zetet, amely az ő dolga lenne.- Nem biztos, hogy a rendőr­ségre kell várni. Sok helyen van­nak kvázi fegyveres szolgálatot is ellátó őrök, az ő munkájukat is össze kellene hangolni. És ott van az önkéntes rendészet is, amely kiválóan működik a 80 ezer főt számláló Polgárőrség keretében, ezt is tovább kellene gondolni. Szükség van helyi rendészeti erőkre, de nem a rendőrség bázi­sából kell ezt felépíteni, hiszen az még inkább átpolitizálttá tenné a szervezetet.- Ez most mennyire jellemző?- Nem az, nekem legalábbis el­ső számú vezetőként nem kellett ilyen kérést teljesítenem.- Helyi szinten is így van ez?- A kapitánynak be kell szá­molni az önkormányzat ülésén. Ám ezzel nincs probléma. A helyi rendészet hatékonyabbá tételé­hez viszont arra is szükség lehet, hogy a polgárőrségnek és más he­lyi rendészeti szerveknek is be­számolási kötelezettségük legyen.- Itt várható változás?- Készül egy rendészeti straté­gia. Ennek akkor lenne értelme, ha legalább 5-8 évre ki tudnák je­lölni a fejlődés útját. Akkor nem kellene kétévente átszervezni a rendőrséget, és folyamatosan po­litikai homokzsáknak tekinteni.- Emiatt lehet az az érzése az embernek vidéken, mintha a rendőrök csak az események után mennének?- Nem biztos, hogy ez így van. Nemrég megnéztünk 103 telepü­lést, ahol úgy láttuk, sok egyéb gazdasági-szociális hátrány mel­lett a közbiztonság kérdése is problematikusabb. Kiderült: nem nagyobb a bűnügyi fertőzöttség. De az emberek nem a statisztika alapján érzik jól vagy rosszul ma­gukat.- Egy a nagycsécsihez vagy a pátkaihoz hasonló támadás minden statisztikát felülír.- Nyilvánvaló, de elég, ha na­ponta kisebb értékű lopások gar­madája történik, elviselhetetlen viselkedési kultúrával kell együtt élni, vagy a településnek nem te­lik közvüágításra. A gondok nagy része nem a rendőrségre tartozik. Az infrastrukturális elmaradott­ságot vagy a munkanélküliséget nemJehet gumibottal megoldani. A nagycsécsi esetben persze szükség van a rendőrségre, hi­szen emberölés történt.- A Molotov-koktélos támadá­sok nyomán miért csak most, 16 eset után hozták létre azt az ötvenfős nyomozó csoportot?- Azt a 16 esetet sem tettük be az asztalfiókba. Egyetlen dolog köti össze ezeket az eseteket: ro­mák sérelmére követték el. Az utóbbi ügyek után erősödött an­nak az igénye, hogy a helyi szin­ten folyó nyomozásokat összekös­sük, és specialistákkal vagy roma származású kollégákkal egészít­sük ki a munkát. Nyilván az is a dolguk, hogy sorozatjellegre utaló nyomokat keressenek.- Utalt rá korábban, hogy van­nak üyenek.- Néhány ügyben látunk ösz- szefüggéseket, de a nyomozás ér­dekében korai lenne ezekről be­szélni. Most minden lehetséges verziót végigvesznek a nyomo­zók, több helyszínen biztató bizo­nyítékokat rögzítettek. A romák elleni támadások közül vádeme­lés előtt van a pátkai támadás, el­fogtuk az elkövetőket a székesfe­hérvári, a tiszadobi ügynél is. Ezek súlyos bűncselekmények, a nyomozást is eszerint folytatjuk.- A pátkai támadásnál polgár­őrök támadtak egy roma csa­ládra. Ez azért többnek tűnik szimpla élet elleni támadásnál.- Tudjuk, hogy egy elmérgese­dett családi viszályról volt szó, és igyekszünk ezt hangsúlyozni is. Egy ilyen esetben a sértett teljes kapcsolatrendszerét fel kell dol­gozni, hiszen az indítékra így le­het következtetni. Ha roma sze­mélyről van szó, származását sem zárjuk ki, de nem feltétlenül az a megoldás, hogy etnikai tá­madást prejudikálunk.- Hol tart a nyomozás az egy hete Kiskunlacházán történt gyilkossággal kapcsolatban?- Talán nem kiabálom el, ha azt mondom, közel vagyunk a megol­dáshoz, de ebben az esetben is tü­relmet kérek.- A szlovák belügyminiszté­rium a héten úgy nyüatkozott: Dunaszerdahelyen a törvények szellemében jártak el a rend­őrök, szlovákokkal, magyarok­kal szemben ugyanúgy. Ha tud­ni lehetett, hogy magyar druk­kerek készülnek oda, nem kér­tek önöktől segítséget?- Hasonló esetben egyik ország jogosult a másiktól adatokat kér­ni. Ezt tették a szlovákok is, és azt kérték, megfigyelő státusban menjenek ki magyar rendőrök. Ők végignézhették a szurkolók érkezését, aztán a kispad mellett elhelyezték őket. A végén korrekt módon elmondták, mi történt, de a körülményekről nem esett szó. Nehéz beleszólni egy állam bel- ügyeibe, és a magyar rendőrség­nek is a maga keresztjét kell hur­colni. Nem könnyű ez: a hazai mérkőzéseknél is 150-180 eset­ben beszélhetünk fokozott kocká­zatról, ahol nagyjából ugyanazok jelennek meg. Hogy egy konflik­tushelyzet most nemzetközi szí­nezetet kapott, más kérdés.- Szakmailag azért nyüván van véleménye. , - Van, de nem szeretnék a szlo­vák kollégák kritikusa lenni. Azt tudom mondani, mindez Magyar- országon hogyan zajlana.- A magyar rendőrség oszlatá- si stratégiája már kiforrott?- Tanuljuk, ahogy mások is. Nyugat-Európában a hatvanas évek diáklázadásai nyomán las­san alakult ki nemzeti megegye­zés a jogaikat az utcán gyakorlók és a rendőrség között. Az anti- globalista, nemzetközi megmoz­dulások ezt megrengették.- Nálunk még nem erről van szó. Itt hogyan kezelhetők a za­vargások?- 2006 óta sokat változott a helyzet, több mint negyven pont­ban változtattunk a taktikán, és jövő évtől szigorodik a törvényi szabályozás is.- Nem lehet, hogy egyszerűen csak kifulladt az a lendület, amely másfél éve elindította az utcai megmozdulásokat?- Az emberek többsége békes­séget akar, azt sem szeretik, ha törnek-zúznak, azt sem, hogy a rendőrség utcákat zár le. Ezt so­kan megértették. Kinevezésem után a németországi G8 csúcsra küldtem el a kollégáimat. Mit lát­tak? A rendőrök pillanatok alatt vereséget szenvedtek a tüntetők­kel szemben. De egy poütikai ol­dal sem kacérkodott azzal, hogy ezt kihasználja. Ma már Magyar- országon is ez látható, ez is befo­lyásolja, hogy kihűlni látszik ez a hevület. De sem a társadalom, sem egy felelős politikai tényező nem tolerálhat egy csoportot, amelytől elszedünk közel száz Molotov-koktélt Lassan a jogi sza­bályozás is megszületik, de eb­ben sajnos még nem látok kon­szenzust, pedig a gyülekezési tör­vény ezer sebből vérzik. Egysze­rűbb bírálni egy őrmester intéz­kedését, mint elérni azt, hogy büntethető legyen, aki arcát elta­karva tüntet, miközben a rend­őrökön elöl-hátul azonosító van.- Sokkal békésebb téma: kará­csony előtt állunk.- Valóban, a karácsonnyal álta­lában nincs gond, az emberek ott­hon töltik az ünnepet.- De lehet, hogy előtte ellopták a pénztárcájukat.- A felkészülés nehéz időszak: azok, akik bűncselekményt akar- ^ nak elkövetni, tudják, hogy ez jó f pénzkeresési időszak. Komoly erőkkel leszünk jelen a bevásár­lóközpontoknál, felhívjuk a figyel­met a veszélyekre, együttműkö­dünk a falopások megakadályo­zásában is.- És önöknél hogyan zajlik majd az ünnep?- Szűk családi körben: a kis­fiam most lesz kétéves, ő igazából most éli át először az ünnepet. Re­mélem, kevés esemény és kevés telefon szakítja ezt meg. Névjegy 1954. március 23-án született Szikszón 1982-1985 között Farmos község tanácselnöke, 1990-91 között polgármes­tere 1985- 1989-ben a nagykátai rendőrkapitányság vezetője 1986- ban elvégzi a József Attila Tudományegyetemet és a Rendőrtiszti Főiskolát 1991-95-BEN az V kerületi kapitányság vezetője 1997-2007: a VPOP rendésze­ti főigazgatója 2007 júniusától országos rendőrfőkapitány három gyermek apja Vidéken mindenki rendőrért kiáltWnmegémm, de a rendszerváltás óta mindenki a köz- biztonságon próbált spórolni.

Next

/
Thumbnails
Contents