Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-20 / 271. szám
4 ALMANACH 2008 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK képviselő Hatvan-hatvanöt órás munkahetet javasolt az Európai Unió tanácsa, de a parlament megvétózta. Felelős politikus nem tűrheti a leszakadó kistérségekben élők nyomorát. A következő ciklusban folytatná a megkezdett munkát. A SZEGÉNYEKET IS KÉPVISEU AZ UNIÓBAN Jól jöhet ki Magyarország a válságból, s a recesszió végén hazánk lehet az Európai Unió egyik legversenyképesebb országa, véli Harangozó Gábor, szocialista EP képviselő. Ihárosi Ibolya- Itthon még mindig tart a politikai vita arról, hogy jó-e Magyarországnak az IMF-hitel és az uniós segítség Hogyan látszik ez Brüsszelből?- Nagyon fontos, hogy otthon minél többen megértsék, mekkora Magyarország esélye arra, hogy kilábaljon a válságból. Pici és nyitott gazdaság a miénk saját valutával, amelyet köny- nyen lehet támadni. Ráadásul kiszolgáltatott is, hiszen a hazai termelők európai - legnagyobb részben német - piacokra szállítanak. Ahhoz, hogy a pénzügyi válságot ne kövesse mély gazdasági recesszió, nagyon ügyesnek kell lennünk. Ha megnézzük, miért vagyunk sérülékenyek, akkor kiderül, hogy a két éve lefaragott költségvetési hiány még mindig magas. A túlköltekezést ugyan-, is hitelekből kell fedezni, és válság idején éppen ez tűnik el először a piacról. Szerencsére az unióban megértették saját felelősségüket és azt is, hogy nem érdekük Magyarország fizetés- képtelensége. A Világbankkal együtt biztosított készenléti hitel a garanciája annak, hogy a spekuláns tőkének már nem éri meg támadni a forintot.- Valóban rossz fényt vet Magyarországra, hogy a hitelt igénybe vette?- Nem hiszem, az unióban az a fontos, hogy egyetlen tagállam se kerüljön csődhelyzetbe, ez ugyanis lavinát indíthat el. Mivel Magyarország vállalta a költségvetés megerősítését, a kiadások lefaragását, a hiány 2,5 százalékra csökkentését, megalapozza, hogy jövő szeptemberre, amikor újra elindulhat a gazdasági növekedés, hazánk lehet az unió egyik legversenyképesebb országa. Németországban, Franciaországban és a legtöbb tagállamban ugyanis most halmozzák fel a hiányt a gazdaságélénkítő kiadások miatt. Mindenkitől azt hallom, hogy ha tudjuk tartani a vállalt pályát, jól jövünk ki a válságból.- És addig mi lesz a kis- és középvállalkozásokkal?- Éppen az a következő kérdés, ha már megmentettük a pénzügyi szektort, akkor miként lehet megmenteni az emberek munkahelyét. Nemzeti szinten segíteni kell azokat a cégeket amelyek a recesszió idején nem találnak piacot. Mint tudjuk, Magyarországon a foglalkoztatottak 70 százaléka kis- és közép- vállalkozásokban dolgozik. Számukra indítunk az uniós források átcsoportosításával egy 1400 milliárdos programot. A témát újra kellett tárgyalni az unióval, de mindenbe belementek, mert nekik is érdekük, hogy meg leAhogy csökken a különbség, úgy lesz kevesebb a feszültség a régi és az új tagállamok között Harangozó Gábor 1975. szeptember 27-én született Budapesten. Agrármérnöki végzettséget Mosonmagyaróváron szerzett, európai uniós menedzserit Hollandiában. Felsőfokú angol nyelvvizsgája van. Feleségét, aki már második gyermekükkel van gyesen, s a külügyminisztériumban dolgozott, Brüsszelben ismerte meg, az akkor még magyar misszión. Az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának a tagja, dolgozik a mező- gazdaság btottságban is. Taga volt annak a bizottságnak amely a 2007-2013 lyözti uniós költségvetést kidolgozta. Szabadideje kevés van, azt legszívesebben a családjával tölti. hessen őrizni Magyarországon a munkahelyeket. Könnyített feltételekkel, kisebb bürokráciával, gyorsabb ügyintézéssel most már a munkahelyek megtartásához is adható uniós támogatás. Kisebb hitelek és hitelgarancia is segíti a vállalkozásokat. Számunkra legalább ennyire fontos, hogy Európában olyan politikai hátteret lehessen kialakítani, amelyben mielőbb felpörög a gazdaság. A legfontosabb húzóágazat az autóipar. A német és francia autóipart megsegítheti a saját kormányuk, és helyenként még uniós pénz is van rá. Normális esetben ilyesmire nem lenne mód, hiszen befolyásolja a piacot. Mivel jelentős világpiaci verseny van, az európai autóipar akkor juthat hosszabb távon előnyhöz, ha szigorúan környezetbarát autókat gyárt.- Mint mondta, ezúttal gyorsan és bürokráciamentesen döntöttek az uniós vezetők. De miféle ötlet, ami itthon is megjelent, hogy 48 órára akarják emelni a heti munkaidőt?- Ez volt az egyetlen javaslat amelyet a parlament nem támogatott. A tanács eredeti tervei szerint a heti munkaidőt 60-65 órára kellene felemelni, amit a kormányok nagyobb részt támogattak. Ebben megmutatkozik, hogy az országok többségét konzervatívok vezetik. Az indok az volt, hogy válságos helyzetben inkább az ipar, nem a munkavállalók érdekeit kell képviselni.- Ezzel a döntéssel majdnem visszamentünk volna a ipari forradalom korába.- Örülök neki és büszke is vagyok rá, hogy a magyar, a belga és a ciprusi kormány megakadályozta az egységesnek látszó döntést. Természetesen mi is elutáltuk az ötletet. Szerepelt ugyan az a kitétel az eredeti javaslatban, hogy a 60 órás munkaidőbe a munkavállalónak bele kellett volna egyezni. Mindenki tudja, hogy Magyarországon milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak az emberek. Sokaknak van lakás- és autóhitele, bármit vállalnák, ha az állásukról van szó. Az ország is éppen azért kerülhetett nehéz helyzetbe a pénzügypiacokon, mert a lakosság is eladósodott főként svájci frankban és eutóban. A 60-65 órás munkaidő következménye az lenne, hogy a vállalatok növelik a munkaidőt, így kevesebb embert kell foglalkoztatniuk. Éppen olyan pénzügyi válság lehetett volna mint az Egyesült Államokban. Ha ugyanis az emberek tömegesen elvesztik a munkahelyüket, nem tudják törleszteni hiteleiket, kell eladni a lakásukat, bedől a piac és a bankok is elveszítik a hiteleiket. Végül az a javaslat született, hogy legfeljebb 48 óra lehet a heti munkaidő.- Hogyan alakul ennek a további sorsa?- A parlament döntését megvitatják a tanácsban is, és annak eredménye ismét visszakerül a parlament elé. Nélkülünk ebben a kérdésben nem lehet dönteni. Ma még vannak kivételek az általános szabály alól. Ilyen például az egészségügy, de erre is azt mondta a parlament, hogy ott is a munkaerő- hiányt kell kezelni, és nem a munkaidőt növelni.- Némi meglepetést okozott azzal a véleményével, hogy mielőbb be kellene vezetni az eurót Magyarországon, és ezt szorgalmazni kellene...- Engem meg az lepett meg, hogy ez meglepetést keltett. Éppen a pénzügyi válság mutatta meg, hogy mennyire szükségünk lenne az euróra. A magyarországi bankok jó állapotban voltak, egyetlen támadási felület volt, mégpedig a forint. Ha már benne lennénk az ERM-2 pénzügyi rendszerben, ami az euró előszobája, akkor a kialkudott árfolyamot már az egész Európai Unió védené. A szakértők akikkel beszéltem arra hívták fel a figyelmemet, hogy az euró bevezetésének ugyan szigorú feltételei vannak, de hogy bekerüljünk az ERM2-be arról a Bizottság javaslatára a tanács sokkal rugalmasabban dönthet. Márpedig ha jövőre 2.6 százalékos lesz a költségvetési hiányunk, a legfontosabb feltétel már teljesült Az infláció nem lehet 2 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Nem is lesz, valószínűleg az átlag körül alakul. Az eladósodottságunk 65 százalékról indul lefele. Ha csak politikai szándék kérdése, hogy bekerüljünk az euro előszobájába, akkor minden felelős erőnek az a feladata, hogy ezt kiharcolja. Mivel az Európai Uniónak is ez az érdeke, ügyes diplomáciával, legkésőbb jövő őszre be is léphetünk az előszobába. Ez a befektetők számára is biztonságot jelent. Lényegesen vonzóbbá válik az ország a tőke számára.- Mikor lehet eurónk?- Ha jövő ősszel bent leszünk a rendszerben, az 2011-es csatlakozást tesz lehetővé.- Miként alakultak a régi és az új tagállamok közti erőviszonyok, hisz sok kérdésben nem esnek egybe az érdekeik?- Mindig vannak ügyek amelyek kapcsán a feszültség újra felszínre tör. A válság sem segíti az árok betemetését. A régi tagállamok nyilvánvalóan nem örülnek annak, ha a tőke tőlük idejön, mivel az újakban még mindig olcsóbban lehet termelni. Sokat dolgozom a nemrég csatlakozott országok felzárkózásáért, mert ahogy csökken a különbség, úgy lesz kevesebb a feszültség. Éppen azért lenne fontos, hogy ne a sovány 1 százaléknyi költségvetési pénzt fordítsa az unió politikái megvalósítására Ennek is csak harmadát fordítja felzárkóztatásra. Ez az összeget legalább meg kellene duplázni, vagy inkább há-, romszorozni. Abból már tényleg csodákat lehetne művelni. Jutna belőle nem csak a gazdaság felpörgetésére, hanem annak a nyomornak az enyhítésére is, amelyeket az egyes tagállamok képtelenek megoldani.- Éppen mostanában nem vette figyelembe a bizottság a leszakadó térségek megsegítéséről szóló bizottsági jelentést.- Ez nagy csalódás volt a számomra. A parlament által elfogadottjelentés kimondta, hogy a leszakadó térségek felzárkóztatására hozzunk létre külön eszközt a 2013 utáni két éves költségvetésben. Az is benne van, hogy kimondottan fókuszáljuk a pénzt a legelmaradottabb kistérségekre. Most ott tartunk, hogy az Európai Bizottságnak le kellene tenni az asztalra miként akarják megoldani a problémát. A költségvetési alapelveket tisztázó úgynevezett zöld könyvben csak meg- emh'tik a problémát. Ezt követi egy öthónapos időszak amelyben az önkormányzatok, kormányok leírhatják, hogy még mit javasolnak. Ebből készül a fehér könyv amely az alapelveket fekteti le. Ebben a folyamatban azt teszem, hogy a lehető legtöbb helyen próbálok támogatást szerezni ennek az elképzelésnek. Európai politikus ugyanis nem tűrheti, hogy bebetonozzuk a második, harmadik generációs munkanélküliek nyomorát Az fogom javasolni, hogy már most hozzunk létre, akár gyorsított eljárásban valamilyen alapot a leszakadó térségekben élő emberek megsegítésére. Ha ezt nem is tudom elérni, de be lehet biztosítani, hogy a következő ciklusban legyen pénz erre a célra.- Hamarosan itt a választás, és az elmondottak után kérdeznem se kellene, hogy indul-e újra.- Élvezem, nagyon szeretem ezt a munkát. Úgy érzem sok * olyan saját kezdeményezésű javaslatom volt, amelyek új irányt adhatnak az Európai Unió politikai fejlődésének. Ezekre büszke vagyok, de mind olyanok, amelyekről ma már beszélnek, de még messze nincsenek megoldva, ez csak a következő ciklusban lehetséges. Természetesen indulok újra a választáson, és remélem, lesz rá lehetőségem, hogy a megkezdett programokat be is tudjam fejezni, a \ t
